Múlt héten a Clementine conTEXT - szöveganalitika magyarul konferencián vettem részt - a lehetőséget és a sok érdekes előadást ezúton is köszönöm a szervezőknek és a kollégáknak! Mivel sokan kérték, közzéteszem itt a prezentációmat és korábbi posztokat linkelek alatta, melyek segítenek eligazodni az említett elméletek tengerében.
Az előadás főbb pontjai és a hozzájuk kapcsolódó korábbi posztok:
- Szándékos viselkedésünkkel nagyon sokat elárulunk magunkról a neten - Lájkolj, s megmondom ki is vagy!
- Egy egyszerű szógyakoriságra alapozott vizsgálattal is sok olyan dolog kideríthető, amit nem szándákosan árul el rólunk nyelvi viselkedésünk - Mit árul el rólad a Twitter fiókod?
- A sima szógyakoriságon alapuló elemzéseknek és szófelhőknek megvannak a maguk korlátai - Miről beszél @dajcstomi? Miről csiripelnek a politikusok? FIDESZ vs. MSZP - miről beszélnek a közösségi médiában?
- A szótáralapú szentiment- és emócióelemzés már sokkal jobb értelmezési keretet ad - Rossz híre van hazánknak 1? és 2
- A "More Tweets, More Vote" elv arra hívja fel a figyelmet, hogy a puszta említésgyakoriság jó prediktor lehet. Ezt a pollyanna jelenséggel szokták magyarázni, azonban több jel is arra utal, hogy ez nem igaz. - Több csirip, több szavazat Pollyanna a magyar weben
- Úgy tűnik, a nyelvben is jelen vannak ún. kognitív torzulások (cognitive bias), melyeket a pénzügyi hírelemzés területén figyeltek meg először - Hírelemzés
- A kognitív tudomány, a kognitív nyelvészet és a pszichológia területén találhatunk olyan elméleteket, melyek segíthetnek feltárni ezeket a kognitív torzulásokat - Nekünk elmélet kell! Mindennapi metaforák
