A mindenki kedvenc online szótárát készítő Wordnik nevet váltott és Reverb-re keresztelte át magát. A zászlóshajó termék továbbra is a Wordnik szótár, az új névvel szeretnék jelezni, hogy immár annak felhasználását helyezik előtérbe. 

Talán a Reverb az egyetlen cég, amihez egy TED előadás adta az ötletet. Persze minden korpusznyelvész - joggal - úgy érzi, az általa összegyűjtött adatok aranyat érnek, de kevés lép a tettek mezejére. Minden startup számára nehéz megtalálni a megfelelő működési modellt, ezért viszonylag gyakran váltanak üzleti modellt (ezt nevezik pivot-nak). A mostani névváltás a második nagy pivot a cég életében. De ez most egyáltalán nem váratlan. Ahogy korábban már bemutattuk, a cég intenzíven kereste azt a területet, ahol hasznosulhatna a lassan már félelmetesen nagy szótára. Most úgy tűnik a tartalomajánló rendszerekben megtalálta a bevételt termelő főtevékenységet.

A Reverb a Wordnik adataira alapozva kínál tartalomajánló szolgáltatást. Az olvasók oldalon tartása egyidős az internettel és máig nincs ideális megoldása. A leginkább elterjedt megoldása a tartalmak címkézésén alapuló ajánlás. A címkézés viszont szubjektív, a "cica" és a "macska" mind ugyanarra vonatkozhatnak, de ha csak az egyiket adja meg a tartalom gondozója, akkor az ajánlórendszer tehetetlen. A Wordnik szótár felhasználásával automatikusan megtalálhatók a példához hasonló kapcsolatok, ezáltal hatákonyabbá válik az ajánlás.

A Reverb nem áll meg a szótára újrahasznosításánál. A cég álláshirdetései alapján látható, hogy az ún. topik modellek területén jártas kutatókat és fejlesztőket keres. Ebből arra következtethetünk, hogy a tartalmak mélyebb elemzése alapján is szeretne jobb ajánlásokat generálni ügyfeleinek. Reméljük az új modell sikeresnek bizonyul és sok korpusznyelvészt fog inspirálni a jövőben. Sok sikert Reverb!

A Facebook Graph Search elindulásával kapcsolatos hírek között szinte elsikkadt, hogy a Yahoo! is valami hasonlóval próbálkozik. Marissa Mayer CEO a Bloomberg TV-nek adott interjú szerint a Yahoo! célja az érdeklődési gráf kialakításával az, hogy minél személyesebb mobil élményt nyújtson a felhasználóknak.

Habár az interjú nagyon érdekes, érdemes megjegyezni, hogy az érdeklődési gráfok nem most jelentek meg. A leghíresebb talán a Hunch.com, ami 2009-ben indult és immár az eBay tulajdona. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, mind a hagyományos, mind az e-kereskedelem szereplői intenzíven kutatnak és fejlesztenek ezen a területen. Ez nem is annyira meglepő, hiszen számukra létfontosságú egy jól működő ajánlórendszer. Az viszont már egy másik kérdés, hogy mennyire akarjuk magunkat (és a felhasználókat) bezárni egy érdeklődési burokba...

Előző posztunkba nem fért bele a BlackBerry újítása. A kanadai céget nagyon megviselte az iPhone és az androidos készülékek elterjedése. A cég nevet is váltott, Research in Motion (RIM) helyett, immár termékei márkanevét viseli és a januárban bemutatott új készülékekbe vetette minden reményét (bővebben erről a The Economist-on). A Q10 a cégtől megszokott fizikai billentyűzetet kapta, a Z10 viszont egy manapság elterjedtebb érintőképernyős készülék. Az alábbi videóban is elhangzik, a cég készülékeit az különbözteti meg a konkurensekétől, hogy a leglehetetlenebb helyzetekben is biztosan és könnyen kezelhető a billentyűzetük. Az érintőképernyő esetében ezt ők a Nuance és a Google virtuális billentyűzetéhez hasonlóan működő kétszintű prediktív bevitellel oldották meg. Ellenben a bevitel nem folyamatos a Z10 esetében, hanem elkülönült mozdulatokkal kell "leütni" az egyes betűket. A folyamatos gesztusoknak a szöveg könnyű szerkesztésében jutott szerep, amit eddig mások elhanyagoltak, ezért üdvözlendő a fejlesztés. A Swype és a Gesture Keyboard tesztelése után viszont mi úgy gondoljuk, helye lenne egy BlackBerry készüléken is a folyamatos bevitelnek.

A Twitter felvásárolta a Bluefin Labs-t. Talán végre sikerül levetkőznie a cégnek a túlkoros startup imázsát és saját maga is ki tudja aknázni a csiripelők által nyújtott hatalmas adatmennyiséget. Ahogy korábban már hírt adtunk róla, a Bluefin nagyon ügyesen ötvözi a nyelvészet és a kognitív tudomány eredményeit a legmodernebb technológiával a közösségi és a hagyományos média elemzése során. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Technology Review felvásárlás hátterét taglaló írását. Az akvizíció is mutatja, ma kellően érett az ipar arra, hogy a gyakorlatba is átültesse a tudomány eredményeit. Reméljük sok hasonló sikertörténetről hallunk a jövőben. Az alábbi videóban Deb Roy tíz percben összefoglalja mivel is foglalkozik a Bluefin:

Ha hihetünk a technológiai jóslatoknak, az idei év tényleg a mobil éve lesz. A mobil nagy lehetőségeket rejt magában, de egyben nagyon nagy kihívások elé is állítja a fejlesztőket. Az okostelefonok még csupán az utóbbi öt-hat évben terjedtek el és nem alakultak ki az asztali és hordozható számítógépeken már megszokott standard felhasználói interakciók. A Nuance és a Google is újragondolja a bevett kereteket, kezdve a legegyszerűbb dologgal, a szövegbevitellel.

A Swype alapítója Cliff Kushler nem mindennapi figura, hiszen azzal büszkélkedhet, hogy kétszer is megújította a mobil billentyűzetet és szövegbevitelt; először a kilencvenes években a T9 prediktív bevitel megalkotásával, majd a Swype-al, amit 2011-ben 100 millió dollárért vásárolt fel a Nuance. Ahogy a fenti bemutatón is látszik, a Swype virtuális billentyűzetén nem "nyomogatjuk" a betűket, hanem folyamatosan mozgatjuk ujjunkat a bevitel során. A Swype egyszerre figyeli milyen betűket viszünk be és azt, hogy milyen szavakat vittünk be eddig. Ez a kettős kontextus lehetővé teszi, hogy nagy pontossággal eltalálja mit is akarunk begépelni. Persze a statisztikai módszerek nem tökéletesek, de a beépített tanuló algoritmus alkalmazkodik a felhasználó szokásaihoz és nagyon hamar (tapasztalataink szerint már pár óra használat után) növekszik az app pontossága.

A Nuance Mobile Life betekintést nyújt abba, hogyan képzeli el a beszédtechnológia óriása a mobil interakciót. A Swype a Dragon Go hangfelismerővel kiegészítve a mobil keresést könnyíti meg. A Dragon Dictation pedig a hosszabb szövegek bevitelét támogatja.

A legösszetettebb Nuance megoldás kétségtelenül a Dragon Mobile Assistant, ami jelenleg Android platformra érhető el. Leginkább az Apple Siri-hez hasonlít, ami nem meglepő, hiszen a népszerű iPhone alkalmazás is a Nuance beszédtechnológiai megoldásait használja. Hasonló megoldásokkal ma már szinte minden mobil alkalmazás felruházható, mivel a Nuance szolgáltatás formájában elérhetővé tette beszédfelismerő rendszerét.

A Google legújabb Nexus mobil és tábla készülékeinek kampánya az "Ask me anything", azaz a kérdezz tőlem bármit, szlogenre épít. A kereső óriás az olyan fejlesztésekkel, mint a Google Knowledge Graph megteremtette egy válaszkereső alapjait. Ezzel egyidőben az olyan új interfészek, mint a Google Voice Search és a Google Handwrite előre jelezték, hogy az új platform nyújtotta lehetőségek egyre jobban izgatják a cég fantáziáját. Shumin Zhai elismert ember-gép interakció kutató 2011-es "leigazolása" óta mindenki várta a mobil billentyűzet megújítását is. Zhai az IBM-nél fejlesztett ki a Swype-hoz hasonló ShapeWriter-t. Ennek továbbgondolása a Gesture Keyboard, ami a legújabb 4.2-es Android operációs rendszerben már elérhető.

A Gesture Keyboard működése nagyon hasonlít a Swype-ra. A hagyományos "pötyögés" helyett akár egy ujjal is gyorsan, kényelmesen vihetünk be szöveget, ez az applikáció is egyszerre veszi figyelembe a kontextust a szavak és a betűk szintjén. Saját tesztünk alapján azonban semmilyen tanulási mechanizmust nem tapasztaltunk.

A Nuance megoldásaival ellentétben, a Nexus eszközökön a különféle beviteli módok - hang, szöveg - közötti integráció igen csak gyerekcipőben jár. Ellenben a Swype és a különféle Dragon appok néha szörnyen belassulnak. A szöveges bevitel viszont mindkét cég termékeinek esetében nagyon meggyőző és meglepően jól működik. A mobil évére felkészültek a beviteli eszközök, a jövő kérdése, hogy a felhasználók életébe mennyire ivódnak bele ezek a megoldások.