Az előző a QWERTY-hatással foglalkozó posztunkban ígértük, hogy ez a poszt a mi vizsgálatunk eredményeit fogja röviden összefoglalni. (Hogyan befolyásolja a gondolkodásunkat a mindennapi számítógép-használat? A QWERTY-hatás)
A QWERTY-hatás
A QWERTY-hatás Casasanto és Jasmin által megalkotott kifejezés, melyet saját vizsgálatukban sikerült többször és több nyelven is kimutatniuk. (The QWERTY Effect: How typing shapes the meanings of words.” By Kyle Jasmin and Daniel Casasanto Psychonomic Bulletin & Review Psychon Bull Rev 19.3 (2012): 499-504. Web.)
Mások is tettek kísérleteket e hatás kimutatására, azonban idáig nem sikerült reprodukálni C&J eredményeit(QWERTY: Failure to replicate, The QWERTY effect).
Ezen felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy mi is készítünk egy, ha nem is mindenben a tudományos normák szerinti felmérést, hogy vajon magyarban kimutatható-e a hatás. Mint már a korábbi posztban említettük, a magyar billentyűzet azért is érdekes ebben a dologban, mert nálunk éppen megfordulnak az arányok és több betűt bitorol a jobb oldal, mint a bal. Ez azért fontos, mert Casasantóék egyik, a QWERTY-hatást magyarázó elképzelése azon az alapon nyugszik, hogy azért részesítjük előnyben az inkább “jobb oldali” (több, a jobb oldalról származó betűt tartalmazó) szavakat, mert azon az oldalon kevesebb lehetőség közül kell választanunk, így gyorsabban és folyamatosabban tudjuk gépelni a szavakat, ez a fizikai sikerélmény pedig jó érzést vált ki bennünk. (Ping, R. M., S. Dhillon, and S. L. Beilock. "Reach For What You Like: The Body's Role in Shaping Preferences." Emotion Review 1.2 (2009): 140-50. Web.)
Az az állítás, hogy a könnyű dolgok pozitív érzetet keltenek, egyes kutatócsoportok szerint nem minden esetben állja meg a helyét. Casasantóék említenek egy olyan kutatást, ahol ezt a könnyű - pozitív társítást sikerül módosítani azáltal, hogy előzetesen megmondják, ha könnyűnek érzik a feladatot, az alacsonyabb IQ-ra utal. (Brinol, P., R. E. Petty, and Z. L. Tormala. "The Malleable Meaning of Subjective Ease." Psychological Science 17.3 (2006): 200-06. Web.)
Mindenesetre szerintem azt elhihetjük, hogy a gépelés esetében alapvetően akkor vagyunk boldogok, ha gyorsan megy. Ezen kívül C&J végeztek olyan RT (reaction time, vagy reakcióidő) kísérleteket, ahol kimutatták, hogy a jobb oldalról több betűt tartalmazó szavakat átlagosan gyorsabban tudják begépelni a kísérleti személyek.(A jobb oldal a kísérletvégzés nyelvén a kevesebb betűt tartalmazó volt, ezen kívül pedig az emberek nagy többsége jobb kezes, vagyis ezzel a kezükkel általában ügyesebbek is.)
Casasantóéknak kijött egy enyhe pozitív hatás, ami az ő összes kutatásukban szignifikáns lett. Az enyhe pozitív hatás annyit jelent, hogy a több jobb oldalról származó betűt tartalmazó szavakat pozitívabbnak értékeljük, mint a bal oldalról többet tartalmazó szavakat.
Casasantóék egy későbbi kutatása szerint ez még a balkezeseknél is így van, erre pedig úgy jöttek rá, hogy közben a hipotézisük megdőlt, legalább is német nyelven, mivel ott a jobb és a bal oldalon is ugyanannyi betű található. Erre azt a magyarázatot találták, hogy akkor a domináns oldali preferencia az, ami a qwerty-hatást magyarázza. Ugyanakkor a balkezeseknél is kimutatható a RSA, így aztán elveszítettük a fonalat, hogy tulajdonképpen mi az állítás és miért hívják QWERTY-hatásnak.
Saját kutatás eredményei
Ami a mi kutatásunkat illeti, a menetrend a következő volt:
A már meglévő emóció- és szentiment szótárainkból, ezentúl a wiki szótárunkból (ami a SZTAKI magyar wikipedia dumpjából általunk generált szógyakorisági tábla) válogattuk össze a szavakat, miután az eredeti (jobb - pozitív, bal - negatív) kezességi értékeket egyenként kiszámítottuk hozzájuk. Ezután kerestünk néhány, a 60-as évek után keletkezett szót is, mivel C&J cikkében az áll, hogy ezeknél a szavaknál erősebb a hatás. Ezeket a szavakat az Édes Anyanyelvünk c. folyóirat “Új szavak, kifejezések” rovatából gyűjtöttük. Ezeket a szavakat összesítve összesen 53 szóval folyt a vizsgálat.
Az olyan szavaknál, ahol volt valencia vagy szentiment érték, kíváncsiak voltunk, hogy mi történik akkor, ha a kezesség a valencia ellenében van, vagy hogyha azzal megegyezik. Bővebben ez annyit jelent, hogy ha például volt egy pozitív valenciájú szó, (pl.: humor) ami több betűt tartalmazott a jobb, mint a bal oldalról, akkor ezt neveztük kongruensnek, mivel a valencia és a kezesség is “jó” volt. Ugyanígy, inkongruens szóról akkor beszélünk, ha a valencia és a kezesség ellentétes értékűek, vagyis egy pozitív jelentésű szó például több betűt tartalmaz a bal oldalról, mint a jobbról. A kérdőívben ezeket a szavakat kellett értékelniük a kitöltőknek egy 10-es skálán, kellemesség alapján. A kérdés - amennyire csak lehetett - általánosan volt megfogalmazva, hogy például ne fordítsanak különös figyelmet arra, hogy kifejezetten gépelni szeretik-e ezeket a szavakat, hiszen C&J munkája szerint ez a hatás olvasáskor is kimutatható, ugyanis gyakorlatilag egy enyhe jelentésmódosulásról van szó.
A kérdőívet végül 501-en töltötték ki, ebből az adathalmazból készítettük el a statisztikai elemzéseket. Az adatokra illesztett lineáris modellek illetve általánosított lineáris modellek nem támasztották alá, hogy létezne QWERTY-hatás magyar nyelven. Ahogy az alábbi ábrán is látható, nem találtunk kapcsolatot az RSA (right side advantage) és a valencia között. Emiatt nem sikerült kimutatnunk azt sem, hogy a magyarban megfordulna a hatás.
A szavaknak azonban ismertük a szentiment- és emócióértékeit és sikerült kimutatnunk, hogy ezeknek szignifikáns hatása van a szavak kellemességére.
Az alábbi két ábrán látható, hogy a negatív és a pozitív jelentésű szavak szépen kettéválnak, ugyanakkor az RSA-val nincs összefüggés. Ugyanis a feltételezett kapcsolat természete szerint azt várnánk, hogy inkongruens esetben az RSA hatása gyengítse a szentiment illetve az emóció hatását (vagy a fordított hatás jegyében erősítse). Ezzel szemben az RSA-nek nincs hatása a szó kellemességének megítélésére, csak az emóciónak és a szentimentnek.
Tehát az aszimmetrikus elrendezés kutatásunkban nem befolyásolta a szavak kellemességét. Erre azonban Casasanto & Jasmin is ráébredtek, ahogy azt fentebb már említettük.
Számukra ez azt bizonyítja, hogy másik hipotézisük - miszerint a legtöbb ember jobbkezes és emiatt erre a kezére ügyesebb is, így ezen az oldalon gyorsabban és folyamatosabban gépel, ami pozitív jelentésárnyalatot adhat a szavaknak - megállja a helyét.
Mi nem egészen gondoljuk így, de mint mondtuk, a mi kutatásunk kisebb kaliberű volt, mint az övék, ugyanakkor a hatás robosztusságáról nem tudunk beszámolni, csak arról, hogy mi nem találtuk meg.
Problémák
Egyéb kérdések is felmerülnek, mint a LanguageLogon több hozzászóló által is említett probléma: nagyon kevesen vannak olyanok, akik képzettek vakonírásban, vagyis kevesen használják “ideálisan” a qwerty billentyűzetet . Ez maga után vonja, hogy van, aki egy ujjal nyomogatja a klaviatúrát, hozzásegít a másik kezével az egyik oldal nyomogatásához és így tovább. Egyszóval nem biztos, hogy a valóságban létezik, vagy legalább is éles határ lenne a Casasantóék által említett TGB vonal. Márpedig ez a határvonal-kérdés eléggé fontos, hiszen az aszimmetria ettől a TGB vonaltól függ, ha az első elkepzelésüket is számításba akarjuk venni, hiszen valójában az eredeti hipotézisük csak a német nyelvre dőlt meg. Mindazonáltal a határvonal a német esetében is fontos, mert jobb kézzel a konvenció szerint a TGB vonaltól jobbra elhelyezkedő betűket gépeljük,ha viszont ez a valóságban nincs így, akkor tulajdonképpen mi alapján is soroljuk be a szavakat jobbkezes illetve balkezes csoportokba?
Babanevek
Ezektől az eredményekről egy pillanatra elvonatkoztatva Casasantóék egy további kutatásában kimutatott babanév-eltolódási tendenciát mi is felfedezni vélünk.
(A fenti ábra Casasantóék cikkéből származik: Casasanto, D., Jasmin, K., Brookshire, G. & Gijssels, T. "The QWERTY Effect: How typing shapes word meanings and baby names". In P. Bello, M. Guarini, M. McShane, & B. Scassellati (Eds.), Proceedings of the 36th Annual Conference of the Cognitive Science Society. Austin, TX: Cognitive Science Society, 2014.)
A jelenség egy kicsit részletezve annyiból áll, hogy a névadási szokások az elmúlt 50 év alatt az olyan nevek felé tolódtak el, melyek több, a jobb oldalról származó betűt tartalmaznak. Ez ugyanakkor lehet, hogy nem a számítógép (értsd: billentyűzet) elterjedésének, hanem egy ciklikus tendencia egyik tipikus szakaszának tudható be. Ezt az elképzelést a Language Logon szépen végig is vezették, akit érdekel olvassa el: QWERTY again. Túl az ebben a posztban említett aggályokon, azért sem túl meggyőző ez az elképzelés a névadásról, mert az aszimmetria nem vonatkozik minden nyelvre, így aztán nem is adhatják azt a magyarázatot, hogy ez az egész jelenség a QWERTY-billentyűzetnek tudható be, hiszen jobbkezes emberek a QWERTY előtt is léteztek. Akkor viszont sokkal logikusabb magyarázatnak tűnik a ciklikusság.
Az alábbi ábrán látható a mi eredményünk, ez csupán a 2000-2014 közötti időszakról szól. Fontos megjegyeznünk, hogy mi is összevontunk a fiú és lányneveket az ábránkon. A grafikon alapjául a Keresztnevek Tára utónév statisztikája szolgált.
Igazából itt is látszik egy lefelé ívelő tendencia kezdete 2013 körültől 2015 felé közeledve, ami esetleg utalhat a ciklikusságra.
Van egy olyan enyhe utóíze az egész Casasanto-féle kutatásnak számunkra, hogy nem állítottak semmit, de azt bebizonyították. A kiinduló hipotézist a kutatás közben megváltoztatni alapból nem túl szép dolog és ezek után valami olyan eredményre jutni, aminek semmi köze a billentyűzethez, kissé furcsa.
Bármi is legyen az igazság, a QWERTY-leosztást sok szempontból megnézték már és ha ez a végeredmény nem is adott megerősítő eredményt a QWERTY-hatás létezésére vonatkozóan, ez is egy eredmény, amit hasznos lehet prezentálni.
Ha valaki biztosra akar menni, hogy a gépelési szokása miatt, vagy csupán azért, mert jobbkezes, nehogy pozitívabbnak érzékelje például a ‘killing’ szót, annak itt egy új alternatíva: BeeRaider(ezt még nem teszteltük :))
