Az adatújságírás nagyon színes terület. A Guardian Datablog talán a legismertebb projekt, ami szinte naponta közöl adatvezérelt cikkeket, melyek általában egy grafikonból és/vagy egyéb vizualizációból és egy rövid értelmező szövegből állnak s a cikk végén linket tartalmaznak az adatokhoz (amennyiben nyilvánosak). Szintén népszerűek a "hagyományos" cikkeket kiegészítő adatvizualizációk, mint pl. a Bloomberg Billionaires Index.
Az adatújságírás vicces és egyben hasznos kiegészítője a "komoly" írásnak, de van amikor sokkal nagyobb szerepet játszik mint gondolnánk. A mozgalom gyökerei egészen a detroit-i zavargásokig nyúlnak vissza, amikor Meyer és társai társadalomtudományi kutatásmódszertan segítségével próbálták rekonstruálni és megérteni a történteket. Az angliai zavargások idején a Guardian és a London School of Economics elevenítette fel ezt a hagyományt és szinte "élőben" követte tudományos adatokra alapozott beszámolókkal az eseményeket. (Bővebben Adatújságírás - vissza a gyökerekhez című posztunkban olvashatnak látogatóink.) Az ilyen írások sokak szerint "social science done on deadline", határidőre írt társadalomtudományi beszámolók. Azonban nem egészen ez a helyzet.
A nyugati világban általánosan az írni-olvasni tudás (igen, bármennyire is szeret mindenki azon siránkozni, hogy a fiatalok szinte analfabéták) és egyre magasabb az általános műveltség és az átlagos iskolázottsági is, de saját szakterületén kívül ma már senki sem szeret tudományos/szakmai szöveget olvasni, mivel a specializálódás miatt a sok szakkifejezés nagyon fárasztó. Az adatújságírás nagy riportjai itt játszanak fontos szerepet, segítenek tudományos eredmények alapján, de az újságírás eszközeivel bemutatni egy jelenséget. Ilyenek például a The Economist Intelligence Unit "Special Report"-jai, melyeket a The Economist-ban szoktak közölni.
A Reuters The Unequal State of America című riportja a legjobb példája a fent leírt módszernek. Közgazdászokkal és szociológusokkal együttműködve született a riport, amely végén egy metodológiai összefoglaló is található. Ugyanakkor a cikkek hangvétele egészen személyes, néha már-már szinte átmegy gonzó újságírásba, amikor hirtelen egy grafikonnal találkozva az olvasó visszazökken a tárgyilagosabb hangvételbe.
Habár a Bloomberg és a Reuters elsődlegesen az adatok összegyűjtéséből és továbbadásából termeli bevételei jelentős részét, egyre hangsúlyosabban jelennek meg saját adatvezérelt tartalommal is. Ez nem véletlen, hiszen a legelvetemültebb elemzőnek is szüksége van néha átfogó képre olyan területről, amivel nem, vagy csupán érintőlegesen foglalkozik. Úgy tűnik az adatok és száraz összefoglalók mellett egyre nagyobb piaca van az adatvezérelt riportoknak is.