Szeretnénk beszélni a gépekhez. Még jobban szeretnénk, ha meg értenének minket. Szeretnénk, ha megértenék céljainkat, vágyainkat és azoknak megfelelően cselekednének. Eközben persze nem akarunk nekik részletesen elmagyarázni mindent. Szeretjük, ha a "olyan meleg van itt a szobában" típusú megnyilatkozásaink után valaki megkérdezi udvariasan hogy "ne nyissuk ki az ablakot", vagy ne is kérdezzen, hanem egyből nyissa ki az ablakot. Álom? Carin Meier azon dolgozik, hogy ez valóra is válhasson!
(Aki egy kicsit jobban szeretne elmélyülni a technikai részletekben, az nézze meg ezt, a sajnos nem beágyazható videót is!) Meier gondolt egy nagyot és visszanyúlt a mesterséges intelligencia születésének idején megfogalmazott ötletekhez; mi lenne, ha egy Lisp nyelvben implementálhatná az ún. beszédaktusok elméletére alapozott Elephant nyelvet?
A Lisp a második legöregebb programozási nyelv. John McCarthy gyermeke, akinek az az ötlete támadt, hogy Church lambda kalkulusában akart programozni. Hogy miért? Mert a egy számítástudósnak ez sokkal intuitívabb! Mielőtt valaki kételkedni kezd, érdemes Paul Graham, az Y combinator startup program elindítójának Beating the Averages és What Made Lisp Different c. esszéit elolvasni - a többieknek legyen elég annyi, hogy a mesterséges intelligencia nyelve a Lisp. A modern irányzatok pedig ennek egy új változatát, a Clojure-t használják.
John McCarthy több tanulmányában is amellett érvelt, hogy a valódi mesterséges intelligenciának kezdenie kell valamit avval, hogy az embereket hitek, célok és meggyőződések (is) mozgatják. Nem kell minden gépnek kifinomult meggyőződések rendszerével rendelkezni és nem kellenek nekik nagy célok sem. Egy termosztátnak legyen az a célja, hogy a szoba megfelelő hőmérsékletű legyen, és legyen információja arról, hogy adott pillanatban éppen megfelelő, hideg, vagy éppen meleg-e a helyiség.
McCarthy John R. Searl beszédaktus-elméletéből merített ihletet. A nyelvfilozófia a múlt század közepétől egyre inkább az ún. hétköznapi nyelv felé fordult. A beszédaktus-elméletet a nyelvi viselkedés izgatja, hiszen amikor mondunk valamit, akkor nem csak egy állítást teszünk, hanem egyben cselekvést is végrehajtunk. Pl. amikor a bíró kimondja hogy "öt év letöltendő fegyházra ítélem" vagy amikor az anyakönyvvezető szájából elhangzik hogy "házastársnak nyilvánítom önöket", akkor nem csak állítások kerülnek kimondásra, hanem egyben cselekvések, aktusok hajtódnak végre. Ezen aktusok megértéséhez rendelkeznünk kell közös hitekkel és célokkal - másképp könnyen mondhatjuk, hogy a házasság érvénytelen pl. mert az egyik fél kiskorú volt és nem fogta fel mi is történik vele stb.
Meier zseniális hobbi projektje McCarthy álmát valósítja meg egy a beszédaktus-elméletre alapozott robot nyelvvel. Érdemes megjegyezni, hogy ez a nyelv nem csupán az ember-gép, hanem a gép-gép kommunikációt is segíti! Egy Roomba porszívó és egy drón táncának lehetnek tanúi azok akik végignézik a fenti videót!
