A Twitter egyre több felhasználót hódít meg és egyre jobban integrálódik mindennapi médiafogyasztásunkba. Az arab tavasz során sok újságíró használta forrásként a csiripeket, de sok „mezei” internetező is egyfajta RSS olvasóként, híraggregátorként (is) használja immár a Twittert. Nem meglepő hogy megugrott a Twitter keresőjének forgalma, április óta több mint 33%-kal amivel immáron napi 800 millió keresés.
A Twitteren a felkapott témákat ”Trends” néven követhetjük a webes felületen, közvetlenül a csiripek mellett.
Az általános trendeken belül azonban immár a nyelvi azonosításnak és csiripek (önkéntes alapon) földrajzi információval való felturbosításának hála most már helyi/nyelvi terndeket is követhetünk.
.png)
Természetesen az hogy mi felkapott relatív, ha valakit pl. a nyílt adatok (open data) érdekel, és szeret részt venni a köré szerveződő közösségben, akkor közösség számára akadnak trendek. A legegyszerűbb eset amikor egy ún. hastagre (a csirip témáját megjelölő kulcsszó a # jellel prefixálva) keresünk rá.
Azok is elérhetik ezt a szolgáltatást akik nem rendelkeznek Twitter fiókkal a http://twitter.com/#!/search-home címen, egy tetszetős felületen keresztül (ám az eredmények a fentiekhez hasonlóan jelennek meg).
Mégis mire jó ez az egész? A Twitter nem csak egy a sok közösségi oldal közül, egyrészt aszimmetrikus (követünk fiókokat, akik nem kell hogy „visszakövessenek”, ill. akadnak akik követnek minket, de mi nem őket), másrészt erősen szelektív (magyarán nincs benne semmi kényszerítő erő, névtelenül is használható, egyedül preferenciáink határozzák meg kit követünk). A megosztott tartalmak természetesen csak linkeket jelentenek itt (140 karakterbe csak egy kis komment fér bele maximum), viszont a követőink által generált tartalmak kiadnak akár egy újságot is, erre jöttek rá a paper.li és TweetedTimes oldalak készítői. Egy fiók idősávja (a követett emberek csiripelései) és esetleg elmentett keresési kulcsszavak alapján dinamikusa.
De itt is felmerül a kérdés hogy mennyire jó ha bezárkózunk a saját magunk prefernciáiba? Egyszerű a képlet, ha adott világnézettel és érdeklődési körrel választunk ki követendő fiókokat (és a közösségi média egyéb bugyraiban is az ezekhez passzoló barátokkal, ismerősökkel vesszük magunkat körbe) akkor van ami „nem jön át” a saját magunk gyártotta szűrőn. Cassan Sustein Republic.com 2.0 könyvében ennek veszélyire hívja fel a figyelmet:
„Internet enthusiasts really can't even see a problem and can't see the individual and social benefits of being exposed to stuff you didn't choose...I think it's a very firm part of human nature that if you surround yourself with like-minded people, you'll end up thinking more extreme versions of what you thought before.” [az internet kedvelői egyszerűen nem látnak egy problémát, nem látják be hogy milyen egyéni és társadalmi haszna van annak hogy ha olyan dolgokkal kerülünk szembe melyeket nem mi választunk.. Úgy gondolom hogy fontos alapja az emberi természetnek hogy ha magunkhoz hasonló emberekkel vesszük magunkat körbe akkor az extremitásokig megerősítjük saját gondolatainkat]
A idősávon alapuló tartalom generálásnak tehát megvannak a maga korlátai. Ezt felismerve több vállalkozás próbál túllépni a perszonalizáció problémáján (az anit-personalization buzzword alatt). A „legegyszerűbb” formája ennek a bit.ly (a Twitteren népszerű url-rövidítő megkönnyíti hogy beleférjen egy link és annak kommentje 140 karakterbe) a birtokába került hatalmas és folyamatosan bővülő linkek alapján indított NEWS.me néven hírszolgáltatást az iPad felhaszánlóit célozva meg. A Zite szintén az Apple táblagép birtoklóit csábítja hírolvasásra, különlegessége hogy egyszerre próbál meg áttörni a perszonalizáción és tanulni a felhasználó médiafogyasztási szokásaiból. Habár még nem indult el a Woven szolgáltatása, a gépi tanulás és számítógépes nyelvészet művelői nagyon várják, mivel remek szakemberek csillantottak meg nagyon igéretes képességeket hogy egyszerre kezeljék a két problémát.
Zite: Personalized Magazine for iPad from zite.com on Vimeo.
A hírfolyam és annak feldolgozása, a preferenciák megjelenése a keresők fejlesztőit új kihívások elé állítják, az információk kezelése pedig egyre komplexebb feldolgozási módszereket követel meg, hiszen a hírek között meg kell tanulnunk eligazodni. Új, izgalmas feladatok előtt állunk.
