A perszonalizáció egyrészt nélkülözhetetlen, hiszen nélküle elvesznénk az adatok tengerében. Másrészt a szűrők alkalmazása elvezet az ún. filter bubble kialakulásához. Graells-Garrido és tsai Data Portraits: Connecting People of Opposing Views tanulmányukban egy olyan módszert mutatnak be, mely segíti a közösségi média felhasználóit abban, hogy nézeteikkel ellentétes véleményeket is elolvassanak. De kell-e ezt erőltetni, vagy inkább bízzuk az emberekre, hogy jó-e nekik a saját kis burájuk?
A kutatók vizsgálatukhoz a chilei csiripelők abortusszal kapcsolatos vitáinak alakulását vették górcső alá. A Twitteren végzett keresés segítségével LDA eljárással állapították meg, milyen témákba (topikok) csoportosíthatóak a tweetek. A #pro-choice és #pro-life hashtagek spanyol megfelelőinek használata segített eldönteni, hogy melyik véleményt képviselik az egyes bejegyzések, ill. milyen "köztes témák" fordulnak elő mindkét oldalon.
Ahogyan a fenti ábrán is látható, élesen elkülönülnek az egyes vélemények! A közösségi médiában tapasztalható homofília (l Birds of Feather: Homophily in Social Networks) miatt érthető, hogy nincs sok kapcsolat általában az ennyire eltérő véleményeket képviselő emberek között.
A nagy kérdés az, miképp lehetne egy adott nézet elkötelezett hívét megismertetni az ellentétes véleményekkel. Itt két probléma merül fel rögtön. Először is nagyon szeretünk gyorsan dönteni, ezért ha valami nem tetszik, azzal nem is foglalkozunk. Másodszor pedig kognitív disszonancia jelentkezik, amikor valamilyen számunkra szokatlan információval találkozunk az szorongáshoz vezet, amit csökkenteni szeretnénk; ennek több útja is van, az egyik legkézenfekvőbb az, hogy nem keressük azokat a helyzeteket, melyek zavart okozhatnak. Ezen megfontolások mentén Graells-Garrido és tsai egy olyan témafelfedező felületet fejlesztettek ki, ami egy szófelhő mentén jeleníti meg a kapcsolódó kulcsszavakat. Az egyes kulcsszavakra kattintva megjelennek a kapcsolódó bejegyzések. A szófelhőben ügyesen a köztes témák beiktatásával sikerült csökkenteni a kezdeti idegenkedést és kognitív disszonancia jelenségét. Miután köztes témákkal is találkoztak a felhasználók, egyre több ellentétes vélemény is megjeleníthetővé válik, amit a kutatási résztvevők a kérdőíves vizsgálatok alapján kifejezetten jól fogadtak.
A tanulmányban többször előfordul a "nudge" szó, ami kb. terelgetést, (finom) bökdösést jelent, de egyben utalás Thaler és Sunstein azonos című könyvére is, ami az ún. libertárius paternalizmus egyik népszerűsítő műve. Úgy gondoljuk, hogy egy demokráciában jó dolog, ha a polgárok megismerik egymás álláspontját a közügyeket illetően és a filter bubble ez ellen dolgozik. Azonban az egy külön kérdés, hogy aktívan be kell-e avatkoznunk a kívánt viselkedés eléréséhez!
