A három nagy (Google, Yahoo! és Bing) mellett manapság Siri sikerének köszönhetően a legismertebb alternatív kereső a Wolfram Alpha. A Wolfram Research nemes egyszerűséggel alapítója, Stephen Wolfram, nevét viseli. Mivel a híres keresővel már többször is foglalkoztunk (pl. itt, itt és itt) most a Wolfram kevésbé ismert termékeit mutatjuk be.
A Wolfram Research alapítója a ködös Albionban született és igazi zseni gyerekként a híres Eton College-ban töltötte középiskolás éveit, ahol annyira unatkozott, hogy 17 évesen inkább az Oxfordi Egyetemre ment fizikát tanulni. Még nincs húsz éves, amikor elhagyja Angliát és a Caltech doktorandusza lesz, húsz évesen pedig le is doktorál. 1987-ben alapította meg a Wolfram Research vállalatot, mivel úgy gondolta, hogy tudományos számításokhoz írt szoftverei nem jól hasznosulnak. A cég első terméke tehát egy programozási és fejlesztői környezet, a Mathematica, ami immár a kilences verziónál tart.
A Mathematica nagy előnye, hogy az ún. numerikus és szimbolikus matematikai módszerekkel is remekül elboldogul. A fejlesztés során a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektettek az adatok vizuális megjelenítésére is, ami a nyílt forráskódú programcsomagoknál csak mostanában került előtérbe. Az utóbbi években a párhuzamos feldolgozás is jelentősen fejlődött, a legegyszerűbb verzióban is elérhető 4 számítási szál (kernel) amit a modern többmagos számítógépek remekül ki tudnak használni. Ennek megfelelően a szoftver ára igen borsos, 815 dollártól kezdődik de találkozhatunk több mint ötezer dolláros verzióval is. Létezik külön webszerver megoldás és a big data terén alkalmazható grid verzió is. A Wolfram Alpha megjelenése tkp. ezen termékek főpróbája volt, ami egész jól sikerült, hiszen folyamatosan fejlesztik azóta is a rendszert.
Wolfram nem távolodott el teljesen a tudománytól a cégalapítás után sem. Idén ünnepelte A New Kind of Science című könyve megjelenésének tizedik évfordulóját. A könyv alaptézise szerint nem csupán a legalapvetőbb matematikai fogalmakat kell eleminek tekintenünk, hanem a komputációs (számításelméleti) folyamatokat is. Ezek egy része lefedi a matematikai műveleteket persze, de Wolfram szerint ide tartoznak pl. az egyszerű önreprodukcióra képes automaták, vagy pl. a véletlenszerűséget generáló automaták. A könyv nagy vihart kavart tudományos körökben. Részben azért, mert nem tartalmaz nagy újdonságot, inkább alaposan összeszedte a téma releváns elméleteit a szerző. Másrészt a könyv tudományos igénnyel lépett fel, miközben elfelejtette betartani a hivatkozás szabályait (minden előzményre hivatkozik, csak pongyolán és a szokásoktól eltérő formában). Minden vita ellenére, Wolfram a könyv írása során nagyon hiányolt egy ún. literate programming rendszert. Donald Knuth alapötlete szerint egy számítógépes program kódja és az ahhoz kapcsolódó kommentek (a működést leíró megjegyzések) szerves egységet alkotnak. Egy igazi kézikönyv egyszerre tartalmazza a forráskódot és a hozzá kapcsolódó leírásokat, az olyan rendszert, ami képes ezt egyben tartani és mind a kódot, mint a szöveget külön formázni nevezzük literate programming rendszernek.
Wolfram problémájára a megoldást a Wolfram Computable Document Format, röviden CDF, jelentette. A CDF tkp. a Mathematica jegyzetfüzeteit általánosítja. Egy Mathematica jegyzetfüzetben eltárolhatjuk programunkat, a hozzá tartozó adatfájlokat, jegyzeteinket és a generált vizualizációkat. Különösen egyetemi oktatók körében vált ez a megoldás népszerűvé. Innét már csak egy lépés volt a CDF megalkotása. A Mathematica jegyzettömbök lehetővé teszik immár, hogy interaktív demonstrációkat készítsünk. Ezekből generálhatunk CDF fájlokat, melyeket akár egy honlapba is beágyazhatunk. A dolog egyetlen hátránya, hogy a CDF fájlok megtekintéséhez a felhasználónak rendelkeznie kell egy CDF olvasó bővítménnyel, ami habár ingyenes, nem mindig telepíthető a böngészőbe kényelmesen.
Jelenleg a cég igyekszik növelni a Wolfram Alpha-t használó alkalmazások számát. Hétpecsétes titok, hogy ez mennyire sikeres. A big data hullám viszont biztos bevételt generál a cégnek, mivel a legtöbb nagyvállalat inkább megveszi az elemzői által már ismert szoftver "feljavított" változatát és nem kísérletezik más megoldásokkal. Érdekes, hogy amíg más vállalatok igyekeznek a nyílt forráskódú adatelemző eszközöket integrálni termékeikhez, addig a Wolfram egyszercsak elemében találta magát minden különösebb erőfeszítés nélkül. Meglátjuk mire mennek most, hogy minden adott a sikerhez.
