Már cikkünk címe is furcsán hangozhat. Ugye? Robot - lét. De kezdjük egy rövid bevezetéssel, mielőtt megpróbálnánk megválaszolni a fenti kérdést!

Mi az a robotújságírás?

A robotújságírásban vagyis az automatizált újságírásban bizonyos adatokat valamilyen emberi nyelven megírt hírekké alakítanak át. Ezt természetes nyelvi generálási (NLG) technikákkal érik el. Egyszerűsítve: a folyamat során egy mesterséges intelligenciába táplált adatok segítségével szöveges tartalmakat hoznak létre.

“A robotújságírás nagy előnye, hogy az erre a célra alkotott algoritmusok nemcsak hogy képesek egy adott témában hírek ezreit létrehozni, hanem ezt gyorsabban, olcsóbban és potenciálisan kevesebb hibával is megtehetik, mint bármely emberi újságíró.” - állítja cikkében Andreas Graefe professzor.*

Milyen esetekben hasznos az automatizált újságírás?

A robotújságírást abban az esetben célszerű alkalmazni, amennyiben ehhez strukturált adatok állnak rendelkezésre, és a téma ismétlődő jellegű. Több ilyen terület is eszünkbe juthat, például a sport, a pénzügy vagy éppen az időjárás.

Természetesen alapvető fontosságú, hogy az input-ként szolgáló adatok pontosak és megfelelően értelmezhetőek legyenek az algoritmus számára szöveggeneráláshoz.

Vegyünk egy példát időjárás-előrejelzésre:

"Csípős éjszakák, hideg nappalok
Szerdán gomoly- és észak felől fölénk sodródó fátyolfelhők zavarhatják meg a napos időt. Érdemi csapadék nem valószínű, legfeljebb gyenge hózáporok lehetnek, főként eleinte a középső tájakon. Gyenge lesz a légmozgás. Délután -2, +3 fok várható."

A fenti szöveg generálásához inputot jelentenek többek között a hőmérsékleti- és széladatok vagy a felhőtérkép.

Alacsony szélsebesség - “gyenge lesz a légmozgás”
Kevés az előrejelzett csapadékfelhő - “érdemi csapadék nem valószínű.

Az ilyen módon generált szövegek szakértő általi ellenőrzése természetesen erősen javasolt, az azonban már nem igényel akkora időráfordítást, mint a teljes szöveg megfogalmazása, szerkesztése és gépelése.

Könnyen belátható, hogy például sporteseményekről történő tudósítások esetén, (amelyek száma igen jelentős), komoly segítséget jelenthet a robotújságírás. Az algoritmus fejlettségének mértékében pedig akár színvonalas tudósítások is születhetnek.

Az olvasó dönt

Jelenleg kevés az információ arról, hogy a nagy lapok szerkesztőségei milyen mértékben alkalmazzák a “robo-zsurnalizmust”, ez azonban összefügghet többek között bizonyos üzleti titoktartási okokkal is.
Végső soron úgyis az olvasó fogja eldönteni, hogy egy-egy írás, beszámoló mennyire hiteles és milyen színvonalú, illetve a későbbiekben preferálni fogja-e az adott médiafelületet.
Biztosan sokan vannak azok, akik kétkedve fogadják a robotújságírást, vagy nem örülnek a megoldásnak (különösképpen a hús-vér újságírók), de az igény felmerülése azt mutatja, hogy bizonyos mértékben van létjogosultsága, még akkor is, ha nehezen egyeztető össze a robot és a lét, mint kifejezések.

És vajon a fenti szöveget ember írta?

Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, kérjük olvassa el a Towards Data Science oldalán megjelent angol nyelvű cikket, amely jelen blogbejegyzésünk alapjául is szolgált!

*szabad fordítás

Alaptézis: amíg a Python úgy vált az adattudomány és a gépi tanulás fő támaszává, addig a Julia már a kezdetektől fogva az ilyen feladatok elvégzésére készült. Ennek tükrében vizsgáljuk meg, hogy milyen előnyei vannak az egyiknek és a másiknak az adattudósok szempontjából! 

A Python számos felhasználási módja közül talán az adatelemzés vált a legnagyobb és legjelentősebb területté, hiszen a Python ökoszisztéma, tele könyvtárakkal, eszközökkel és alkalmazásokkal, gyorssá és kényelmessé teszi a tudományos számítási és adatelemzési munkát. A Python azonban gyakran a Julia nyelv mögé szorul, mivel az kifejezetten a tudományos felhasználást, a gépi tanulást, az adatbányászatot, a lineáris algebrát célozza, ezzel összevetve a Python nem elég gyors és kényelmes. A Julia célja, hogy a tudósoknak és adatelemzőknek ne csak gyors és kényelmes fejlesztést, hanem villámgyors végrehajtási sebességet is biztosítson.

Mi az a Julia nyelv?

A 2009-ben, egy négy fős csapat által megalkotott Julia nyelv a Python és más, tudományos számításokhoz és adatfeldolgozáshoz használt nyelvek és alkalmazások hiányosságait hivatott orvosolni.

Julia vs. Python: Julia előnyök

A Julia nyelvet kezdettől fogva tudományos és numerikus számításokhoz tervezték, így nem meglepő, hogy számos olyan funkcióval rendelkezik, amelyek előnyösek az ilyen felhasználási esetek számára:

• a Julia gyors. hiszen már eleve úgy lett megtervezve, hogy a kezdetektől fogva gyorsabb legyen, mint optimalizálatlan Pythont
• a Julia matematika-barát szintaxissal rendelkezik, a matematikai műveletek jobban hasonlítanak ahhoz, ahogyan a matematikai képleteket a számítástechnika világán kívül írják, így a nem programozók számára könnyebben elsajátítható.
• a Julia automatikus memóriakezeléssel rendelkezik. A Pythonhoz hasonlóan a Julia sem terheli a felhasználót a memória kiosztásának és felszabadításának részleteivel.
• a Julia kiváló és éppen ezért kifinomultabb párhuzamosságot kínál, mint a Python.
• a Julia saját natív gépi tanulási könyvtárakat fejleszt, amelyek számos létező modellmintát tartalmaznak a gyakori felhasználási esetekhez. Mivel teljes egészében Julia nyelven íródott, a felhasználó igényei szerint módosítható.

Julia vs. Python: Python előnyei

Bár a Julia kifejezetten az adattudomány számára készült, a Python pedig többé-kevésbé belekerült ebbe a szerepkörbe, a Python néhány meggyőző előnyt kínál az adattudósok számára. Az okok közül néhány, amiért a Python jobb választás lehet az adattudományi munkákhoz:

• a Python nulla alapú tömbindexelést használ ellentétben a Julia-val, amely 1-es indexelést, így az általánosabb felhasználású programozáshoz szokottak közönség könnyebben elfogadja a Python-t.
• a Python-programok ugyan lassabbak lehetnek, mint a Julia-programok, de maga a Python környezetben kevesebb időbe telik, amíg a programok elindulnak és elérik az első eredményeket. Bár sokat dolgoztak azon, hogy Julia gyorsabban induljon, ezen a területen a Python még mindig előnyben van.
• a Python a Julia nyelvvel ellentétben kiforrott. A Julia csak 2009 óta van fejlesztés alatt, és azóta elég sok funkcióváltáson ment keresztül. Ezzel szemben a Python már majdnem 30 éve létezik.
• a Python sokkal több harmadik féltől származó csomaggal rendelkezik, ezek széles skálája és hasznossága továbbra is a nyelv egyik legnagyobb vonzereje, amíg a Julia relatív újdonsága azt jelenti, hogy a körülötte lévő szoftverkultúra még mindig kicsi.
• a Python-nak több millió felhasználója van, hatalmas, elkötelezett és aktív közösséget képezve. A Julia körüli közösség ugyan lelkes és folyamatosan növekszik, de még mindig csak töredéke a Python közösség méretének.
• a Python a fejlesztéseknek (beleértve a többmagos és párhuzamos feldolgozás fejlesztését) köszönhetően egyre gyorsabb, és mindemellett a Python pedig könnyebben fel is gyorsítható.

A fenti előnyök figyelembe vételével mindenki eldöntheti, hogy a Python vagy a Julia mellett teszi le a voksát. Természetesen érdemes lesz követni mindkettő esetében az újdonságokat és a frissítéseket is.

Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, kérjük olvassa el az Infoworld oldalán megjelent angol nyelvű cikket, amely jelen blogbejegyzésünk alapjául is szolgált!

*szabad fordítás

 Az asztali böngészős Gmail esetében 2020 februárjában már bevezetésre kerültek azok a keresési szűrési funkciók, amelyek most debütálnak az androidos alkalmazás esetén. Ezzel jelentős hiányt pótol a Google, hiszen eddig nem volt lehetséges a találatok “filterezése” a mobilos verzió esetén.

a szűrők megjelenése az androidos Gmail esetében / Forrás: Hvg

A szűrőket a Google csak “chips”-ként emlegeti, ezek használatával szűkíthetjük keresési találatainkat. A szűrők segítenek megtalálni egy adott személytől, egy adott időintervallumban érkezett üzeneteket. Emellett külön kereshetünk aszerint, hogy az adott email csatolmánnyal rendelkezik-e vagy sem, olvasott vagy olvasatlan.

Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a funkciók nem minden felhasználónál jelennek meg, így érdemes lesz majd figyelni az érkező androidos Gmail alkalmazás frissítéseket.

Az persze kérdés, hogy mely felhasználók és telefonok esetében érkezik meg először az újítás, és természetesen az is, hogy a későbbiekben kap-e az alkalmazás további szűrési funkciókat, amelyek általában az üzleti környezetben alkalmazott vállalati keresőkre jellemzőek.

Kétségtelen, hogy a webes keresők között a Google a legnagyobb és a legjobb, köszönhetően a nagy teljesítményű algoritmusainak és mesterséges intelligenciájának. De akkor miért van létjogosultságuk a további keresőmotoroknak? Miért döntsön úgy a felhasználó, hogy más megoldás után néz? És mit érdemes választani?

Probléma a Google-lel

Köztudott, hogy a Google személyre szabja a böngészési élményt a felhasználó személyes adatai és böngészési előzményei alapján. Egyesek számára ez a fajta személyre szabás kimondottan bosszantóvá válhat, így másik keresőmotor alkalmazása mellett döntenek. Az ilyen döntések hátterében gyakran a személyes és adott esetben érzékeny adatok védelme áll.

Másképpen keresni

Amennyiben a Google-től eltérő keresőmotor használata mellett teszi le voksát az ember, akkor számos lehetőség közül választhat. Természetesen ezek a megoldások eltérő funkciókat kínálnak és különböző adatvédelmi megközelítést alkalmaznak, ezeknek mindenképpen érdemes utánaolvasni, illetve ezekkel tisztában lenni.

Mit válasszak?

Jelen cikkünkben az alternatív lehetőségeket kizárólag felsorolásszerűen mutatjuk be, amelyeket érdemes lehet kipróbálni, azok megismerése és személyre szabása már a felhasználó feladata. Íme 22 lehetséges alternatíva:

1. Bing
2. DuckDuckGo
3. Yahoo!
4. Ask
5. Baidu
6. WolframAlpha
7. Boardreader
8. Startpage
9. Ecosia
10. Qwant
11. Search Encrypt
12. SearX
13. Yandex
14. Gibiru
15. Disconnect Search
16. Yippy
17. Swisscows
18. Lukol
19. MetaGer
20. Gigablast
21. Oscobo
22. Infinity Search

Többet szeretne megtudni a fenti 22 keresőmotorról, illetve tippeket szeretne kapni használatukkal kapcsolatban? Kérjük olvassa el a Kinsta oldalán megjelent angol nyelvű cikket, amely jelen blogbejegyzésünk alapjául is szolgált!

Amennyiben pedig a vállalati közegben válik szükségessé speciális keresőmegoldás alkalmazása, akkor érdemes kipróbálni a TAS Vállalati keresőt, amelynek ingyenes Blogkereső változatával a Keresővilág Blog cikkeiben is kereshet.

A chatbotok fejlődésével a felhasználási területük is folyamatosan bővül. Jelenleg több kutatás és kísérlet is folyik arról, hogyan lehet a chatbotok-at érzelmi segítőként is munkára fogni.

Kutatás az MSU Egyetemen

"A chatbotokat széles körben alkalmazzák az ügyfélszolgálatban a szöveges vagy hangalapú kommunikációban.Természetes kiterjesztés, hogy elgondolkodjunk azon, hogy az AI chatbotok hogyan játszhatnak szerepet az empátia biztosításában." - állítja a ComArtSci kommunikációs docense, Jingbo Meng, aki 2019 elején kezdte el felmérni az empatikus chatbotok hatékonyságát, összehasonlítva őket a valódi emberi társalgással.

A kutatásához a kommunikációs szakembernek sikerült 278 hallgatót toboroznia az MSU Egyetemről, akiket arra kért, hogy jelöljék meg az utolsó pár hónap stresszfaktorait, amelyek negatívan hatottak mentális egészégükre. A kutatás résztvevőit ezután a Facebook Messengeren keresztül összekapcsolták egy empatikus chatpartnerrel.

A két kontrollcsoport közül az egyik csoportnak azt mondták, hogy egy chatrobottal fognak beszélgetni, egy másik csoport pedig úgy tudta, hogy egy hús-vér emberrel.

A folyamat során a chatbot-ok kérdéseket tettek fel, illetve “elmesélték saját tapasztalataikat is.
"Arra programozták őket, hogy validálják és segítsék a résztvevőket a stresszes helyzeteken való átjutásban. A célunk az volt, hogy lássuk, mennyire hatékonyak az üzenetek." - mondta Meng.

A lényeg a gondoskodás

Meng felfedezte, hogy akár chatbottal, akár emberrel beszélget, a résztvevőnek éreznie kellett, hogy a partner támogató vagy gondoskodó. Ha ez a feltétel teljesül, a beszélgetés sikeresen csökkenti a stresszt. A tanulmány aláhúzza, hogy a mentális egészségügyi alkalmazásokban használt chatbotok akkor működnek a legjobban, ha valóban gondoskodó forrásként érzékelik őket.

Tanulmányából az is kiderült, hogy az üzenettől függetlenül a résztvevők az embert gondoskodóbbnak és támogatóbbnak érezték, mint a chatbotot.

"Az emberek egyszerűen jobban átérezhetőek" - mondta Meng. "Amikor egy másik emberrel beszélgetünk, természetesebben tudunk kapcsolódni. A chatbotoknak azonban egyértelműbbnek kell lenniük, és magasabb minőségű üzeneteket kell küldeniük. Ellenkező esetben az önfeltárulkozás idegesítő és visszataszító lehet...Ezek az alkalmazások és chatbotok semmiképpen sem helyettesítik az embert. Úgy gondoljuk, hogy az AI chatbotok és az emberi terapeuta hibrid modellje nagyon ígéretes lesz". - zárta összefoglalóját.

az emberi párbeszéd még mindig hatékonyabb, mint a chatbotok

Bár a mentális egészségügyi alkalmazások és a hozzájuk kapcsolható chatbotok egyre növekvő számban válnak majd elérhetővé és ezek használata segíthet az egyéneknek bizonyos helyzetek kezelésében, az emberi diskurzus egyelőre nem váltható ki velük. Segítségük azonban viszonyítási pontokat biztosíthatnak a további támogató ellátáshoz.

Amennyiben többet szeretne a témáról megtudni, kérjük olvassa el a TechXplore oldalán megjelent angol nyelvű cikket, amely jelen blogbejegyzésünk alapjául is szolgált.

A Precognox honlapján pedig olvashat arról, hogy Mennyire jók a mai csevegőrobot megoldások.