Már cikkünk címe is furcsán hangozhat. Ugye? Robot - lét. De kezdjük egy rövid bevezetéssel, mielőtt megpróbálnánk megválaszolni a fenti kérdést!
Mi az a robotújságírás?
A robotújságírásban vagyis az automatizált újságírásban bizonyos adatokat valamilyen emberi nyelven megírt hírekké alakítanak át. Ezt természetes nyelvi generálási (NLG) technikákkal érik el. Egyszerűsítve: a folyamat során egy mesterséges intelligenciába táplált adatok segítségével szöveges tartalmakat hoznak létre.
“A robotújságírás nagy előnye, hogy az erre a célra alkotott algoritmusok nemcsak hogy képesek egy adott témában hírek ezreit létrehozni, hanem ezt gyorsabban, olcsóbban és potenciálisan kevesebb hibával is megtehetik, mint bármely emberi újságíró.” - állítja cikkében Andreas Graefe professzor.*
Milyen esetekben hasznos az automatizált újságírás?
A robotújságírást abban az esetben célszerű alkalmazni, amennyiben ehhez strukturált adatok állnak rendelkezésre, és a téma ismétlődő jellegű. Több ilyen terület is eszünkbe juthat, például a sport, a pénzügy vagy éppen az időjárás.
Természetesen alapvető fontosságú, hogy az input-ként szolgáló adatok pontosak és megfelelően értelmezhetőek legyenek az algoritmus számára szöveggeneráláshoz.
Vegyünk egy példát időjárás-előrejelzésre:
"Csípős éjszakák, hideg nappalok
Szerdán gomoly- és észak felől fölénk sodródó fátyolfelhők zavarhatják meg a napos időt. Érdemi csapadék nem valószínű, legfeljebb gyenge hózáporok lehetnek, főként eleinte a középső tájakon. Gyenge lesz a légmozgás. Délután -2, +3 fok várható."
A fenti szöveg generálásához inputot jelentenek többek között a hőmérsékleti- és széladatok vagy a felhőtérkép.
Alacsony szélsebesség - “gyenge lesz a légmozgás”
Kevés az előrejelzett csapadékfelhő - “érdemi csapadék nem valószínű.
Az ilyen módon generált szövegek szakértő általi ellenőrzése természetesen erősen javasolt, az azonban már nem igényel akkora időráfordítást, mint a teljes szöveg megfogalmazása, szerkesztése és gépelése.
Könnyen belátható, hogy például sporteseményekről történő tudósítások esetén, (amelyek száma igen jelentős), komoly segítséget jelenthet a robotújságírás. Az algoritmus fejlettségének mértékében pedig akár színvonalas tudósítások is születhetnek.
Az olvasó dönt
Jelenleg kevés az információ arról, hogy a nagy lapok szerkesztőségei milyen mértékben alkalmazzák a “robo-zsurnalizmust”, ez azonban összefügghet többek között bizonyos üzleti titoktartási okokkal is.
Végső soron úgyis az olvasó fogja eldönteni, hogy egy-egy írás, beszámoló mennyire hiteles és milyen színvonalú, illetve a későbbiekben preferálni fogja-e az adott médiafelületet.
Biztosan sokan vannak azok, akik kétkedve fogadják a robotújságírást, vagy nem örülnek a megoldásnak (különösképpen a hús-vér újságírók), de az igény felmerülése azt mutatja, hogy bizonyos mértékben van létjogosultsága, még akkor is, ha nehezen egyeztető össze a robot és a lét, mint kifejezések.
És vajon a fenti szöveget ember írta?
Amennyiben többet szeretne megtudni a témáról, kérjük olvassa el a Towards Data Science oldalán megjelent angol nyelvű cikket, amely jelen blogbejegyzésünk alapjául is szolgált!
*szabad fordítás