A "guglizni" szó lassan a Révai lexikon hasábjait feszít majd, annyira szinonim kifejezése lett az Internetes keresésnek a magyar nyelvhasználatban. Természetesen eltökélt hívei vagyunk az alternatív keresők bemutatásában, most azonban kifejezetten a Google mobil alkalmazását szeretnénk bemutatni.

Keresés telefonon

Gondolhatná az ember, mi sem lenne természetesebb annál, minthogy okostelefonunkon megnyitjuk a böngészőt és közvetlenül valamelyik Google oldalon keressünk valamely információ után - ergo felesleges külön alkalmazást gyártani. A helyzet azonban az, hogy a Google iPhone alkalmazása meglehetősen jól integrálja azokat a kiegészítő szolgáltatásokat, melyek nagy hasznunkra lehetnek telefonunkon.

Természetesen az alap keresési funkció ugyanaz. Lényegében megkapjuk a Google főoldalát, és egy, az oldal jobbra görgetésével előhívható menüt, mely nagyon hasonló funkciókat tartalmaz, mint a Google kereső oldala. Kereshetünk egyben minden kategóriában, helyeket, képeket, híreket, videókat, frissítéseket, blogokat és beszélgetéseket. Az első negatív tapasztalat itt ért, ugyanis nagyon nem egyértelmű sokszor, hogy pontosan milyen mozdulattal hívható elő ez az oldalmenü az találati oldal megjelenítése közben. Maga a keresőmező egy legördíthető fül lényegében, mely a találatok megjelenítésekor eltűnik, nagyobb helyet hagyva a képernyőn. Ilyenkor azonban elég nehézkes az oldalmenü előcsalogatása, sokáig kell gyakorolni a képernyő simogatását, hogy előtűnjön/ne ugorjon vissza/ne egy találatra nyomjunk. Ilyenkor a legbiztonságosabb lehívni a keresőmezőt, és annak "semleges" területén simítani az oldalmenüért. A találatok meglehetősen kompakt nézetben jelennek meg, a képeket is jól átlátható, egyen-négyzetekbe rendezi, hogy minél több találat töltse ki a képernyőt, a videókhoz rövid leírást ad.

Érdemes elmélyülni a beállítások menüben, ugyanis itt tudjuk aktiválni azokat a funkciókat, melyek rendkívül megkönnyíthetik keresésünket fizikailag, mint a hangos és képkeresés.

Hangos keresés

A hangos keresés egyelőre angolul működik csak, és jobb hogy ha a kiejtésünk is megfelelő. Próbálkoztam jóféle Dél-dunántúli akcentussal kiejteni, hogy “Dr. Pepper”, félsikerrel, ellenben megfelelő angolossággal kifogástalanul működött. A hangos keresés sok esetben lehet hasznunkra telefonunkon, főleg többszavas kereséseknél, ahol a kevésbé gyakorlottak könnyen félreüthetnek, és amúgy általánosságban is sokkal gyorsabban létre lehet hozni egy hangos keresést, mint ugyanazt begépelni a viszonylag apró képernyőn, még ha el is van fektetve. Ezúton is várjuk a magyar verziót.
 

Vizuális keresés

Az egyik legérdekesebb és vitathatatlanul okostelefonokhoz leginkább illő keresési megoldás a képkeresés. A lényegében a Goolge Képeket tartalmazó szolgáltatás a kamerával kombinálva egészen új dimenziókat nyithat meg a keresés off-, és on-line területeit összevonva. Lefényképezve egy tárgyat azonnali hasonlatos képeket keres. Minél többször szerepel az adatbázisban, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy helyes találatokat hoz vissza. Ily módon akár idegenvezetőként is alkalmazhatjuk az okostelefont: lefényképezünk egy épületet pl. Párizsban, azonnal megkapunk róla minden információt, ami csak szükséges. Még eltévedni sem tudunk, hiszen rögtön ott van a Google Maps. Megspórolhatjuk az útikönyveket, információspultokat, idegenvezetőt, térképeket. De rögtön véleményeket is olvashatunk, hogy mennyire érdemes az adott helyet közelebbről meglátogatni.

QR-kód és szövegek felismerése

Ugyanez az opció képes QR-kód felismerésére is, mely szintén jó szolgálatot tehet, ha pl. egy addig nem látott, de QR-kóddal rendelkező termékről  bővebb információkhoz szeretnénk hozzájutni. Könnyedén felismeri, pár másodperc után meg is van találatunk.

Ezen kívül kezdetleges szövegfelismerő funkcióval is rendelkezik, ám eléggé meg kellett izzadni ahhoz, hogy a Hamlet híres monológjára ráismerjen angolul, mindezt 72-es betűméretre nagyított, elektronikusan megjelenített szöveg lefényképezésével. Ennek az opciónak fejlődnie kell még.

Logokat viszont nagyon könnyen felismer, nem okozott neki problémát sem a Dr. Pepperes palack, sem a Star Wars logo. Ez bizonyos esetekben még a QR-kódot is kiválthatja.

Miért is jó?

Alapvetően ezek az “off-line” funkciók azok, melyek véleményem szerint meghatározhatják egy kereső sikerességét okostelefonokon. Muszáj kiaknázni a telefon multifunkcionalitását, hordozhatóságát.
Ezen kívül kiemelt fontosságú még, hogy a legelső találatok között legyenek a legrelevánsabbak, hiszen a mobiltelefon elsősorban nem böngészőeszköz, a külső körülmények pedig ritkán adhatnak arra lehetőséget, hogy hosszasan elidőzzünk egy találat relevanciáját illetően. Ezen szempontból pedig magát a keresőt kell fejleszteni, hogy a spam-oldalak minél hatékonyabban kiszűrhetők legyenek. Mindenesetre jó példája a Google iPhone applikációja arra, hogyan férkőzik bele egyre inkább a virtualitás, az Internet egyre közvetlenebbül életünkbe, most már ténylegesen kiegészítve azt amit a valóságból érzékelünk.

Hogyan tudnánk apróhirdetés keresését hatékonyabbá tenni? Pl. úgy, hogy a hirdetőtől független adatokat szerzünk.

Bizonyára mindenki futott bele olyan hirdetésbe már, ahol sokat ígértek de semmit nem nyújtott az adott termék/szolgáltatás, vagy épp igaz az állítás, de az inkább mint negatívum érvényesül. Pl. egy ingatlanhirdetésnél a "kitűnő kilátás a hegyre" jelentheti azt is, hogy az ablaktól egy méterre van a sziklafal, a "nyugodt környezet" pedig azt, hogy a legközelebbi civilizáció 10km-re van.

Az ember általában is azért hasonlít össze apróhirdetéseket, hogy tájékozódjon, hogy az adott termék, ill. szolgáltatás megéri-e az érte kért pénzt, vagy ellenkezőleg, esetleg nem kérnek-e érte gyanúsan alacsony árat. Persze ez sem szűrhet ki minden negatív tényezőt, de kisebb utánajárással sok mindent megtudhatunk amit a hirdetőtől nem, mert nem tudja, vagy nem akarja elárulni.

Érdekes megoldással találkoztam egy brit ingatlankereső honlapon, ahol (ha nem is integrált szűkítési opcióként) a megszokott paramétereken kívül egy sor olyan információval lehetünk gazdagabbak, melyek nagyban hozzájárulhatnak döntésünkhöz. Nevezetesen adatokat kaphatunk a településről. Persze ezeket külön is megnézhetjük magunk, ha utánajárunk, ám nagyon hasznosnak bizonyul. Megnézhetjük az átlagos lakásárakat, a helyi iskolákat, az adónemeket, véleményeket a településről, linkeket, sőt, bűnözési statisztikákat is!

Ilyen objektív adatokra pl. az autóvásárlásnál is nagyon nagy szükség lehet és van, mint a csomagtér mérete, vagy akár a fogyasztás - azaz teljesen praktikus, hétköznapi érvekre, hogy a legjobb döntést tudjuk meghozni.

A Google valósidejű keresője, a Realtime ideiglenesen befejezte működését, miután véget ért a Twitterrel való együttműködése.

A korábban közösségi szolgáltatásokból és egyéb, valós időben frissülő webes forrásokból táplálkozó kereső URL-je már a "sztenderd" Google weboldalra irányít, azt követően, hogy lejárt a Twitterrel kötött szerződése. Az együttműködést, mely még 2009-ben indult és idén július 2-án ért véget, a Google már nem hosszabbította meg.

Ez azonban nem jelenti a Realtime végét, ezt a Google is megerősítette. A terv pedig "természetesen" az, hogy a Twitter helyét a Google saját közösségi hálója, a Google+ vegye át, több más szolgáltatással együtt.

Ez a döntés már csak azért is merésznek tűnik, mivel a a Bing Social továbbra is használja a Twittert mint forrást valósidejű találataiban (a FaceBookkal együtt). Még akkor is, ha Twitter üzeneteket a fennálló spammelési problémák miatt elég óvatosan is engedi be az általános kereső találatai közé.

Kína legnagyobb (és egyben a világ) egyik legnagyobb keresője, a Baidu megállapodott a Microsofttal, hogy az angol nyelvű találatokat innentől fogva a Bing kereső fogja szállítani.

A Baidu számára azért hasznos az üzlet elsősorban, mert napi 10 millió angol nyelvű keresést hajtanak végre keresőjükön, a Bing pedig ezeket sokkal hatékonyabban szállítaná.

Ennél viszont sokkal nagyobb áttörést jelent a Microsoft részéről ez a megállapodás, hiszen korábban a Google sokáig próbálkozott hasonló egyezségre jutni a kínai óriással, sikertelenül. A Google (szinte egyedülálló módon a világon - ekkora piacon pedig mindenképpen) mindösszesen 11%-os részesedéssel van jelen a kínai piacon, a Bing pedig még ennyivel sem, elhanyagolható, 1% alatti keresést tudhat magáénak.

A Google kontra Bing magánküzdelemben tehát ezúttal a Microsoft keresője nyerte a menetet, rohamosan felzárkózva az eddig szinte monopolhelyzetben levő "guglihoz".

Megújult a Google kereső (és az összes többi szolgáltatásának) dizájnja, sőt most már itthon is +1-ezhetünk, ha így kell egyáltalán ezt írni. Valamint a cégóriás már üzemelteti tesztfutamban, meghívásos alapon a Google+, új, közösségi alkalmazását, ami ahogy az index cikke írja "sokkal jobban néz ki, mint a cég korábbi termékei". 

Utóbbival nyilvánvalóan célja az, hogy lépést tartson a Facebookkal (mivel megelőzéséről már nem is álmodhat), létrehozva saját közösségi szolgáltatását e-mail kapcsolatainkon keresztül. Meglátjuk hogy sikerül, mindenesetre ami most a mi szempontunkból izgalmasabb, az a Google kereső megújulása.

Elsőre a fekete menüsáv tűnik újdonságnak a képernyő tetején - ami lényegében már több Google szolgáltatásban is jelen volt előzőleg a regisztráltak számára - funkciójában azonban nem tér el a korábbitól.

A Google korábbi találati oldalán hiánycikk volt a bal oldali, szűrési lehetőségeket kínáló sáv, ami az elmúlt években lassan, de biztosan kúszott be a szolgáltatások közé, hogy a jelenlegi dizájnváltásban teljesedjen ki. A korábbi, a Coca-Colához hasonlatos "hagyományápolás" a dizájn terén megdőlni, mitöbb, felgyorsulni látszik.

Ezen kívül a találatok URL-je is be lett mozgatva a címsor alá, így szemmel saját magunk is könnyebben tudjuk szűrni milyen oldal is tartalmazza az információt.

A korábbinál sokkal átfogóbb változtatási hajlandóságban valószínűleg a Bing erősödésének van a legnagyobb szerepe. Hogy állt a kereső piac 2008-ban Amerikában? Visszaszorulóban volt a Yahoo!, 22%-os részesedése 17%-ra esett vissza a Bing bemutatásáig (az MSN Live ugyanezen időszak alatt 7.6%-ról 6.3%-ra esett), míg a Google 65%-ról 73-ra erősített. A Google-n végrehajtott keresések a Bing bemutatása után lényegében stagnáltak ezután egy évig (74%-ra erősödött 2010 májusáig), majd a korábban a Yahoo! csökkenéséhez hasonlatos 10%-os visszaesést szenvedett el egy év alatt, miközben a Bingen keresztül folytatott keresések 32%-ra emelkedtek idén májusig, pontosan a Google részesedésének felére (pontos számadatok itt és itt).

Minden bizonnyal nagyobbat is hajlandók most már kockáztatni, látva a piaci folyamatokat Amerikában, és nyitni inkább a közösségi szolgáltatások felé is, új piacok megnyerésének reményében (ld. "+1", "Google+"). Mindezt korábbi kijelentéseik - miszerint a közösségi keresést nem sokra tartják - ellenére is. Mindenféleképpen ide sorolható a dizájnváltás is, érdekes mérkőzésre kerülhet sor hamarosan a Bing és a Google között, ha a tendenciák így folytatódnak.

Mindenből mi itt Magyarországon, ahol a Google egyeduralma keresőfronton szinte zavartalan, csak profitálhatunk, hiszen ha a Google versenyez, még ha nem hazai pályán is a teljes szolgáltatás lesz jobb.