Hogyan lett a Jobbikból parlamenti párt és van-e kapcsolat szélsőségesek és a radikális jobboldal között? Az utóbbi években ezek a kérdések sokakat foglalkoztattak és két olyan politikatudományi tanulmány is született, ami a radikális jobboldal honlapjainak kapcsolatait feltérképezve és elemezve próbálta ezeket megválaszolni. A tanulmányok szerencsére szabadon hozzáférhetőek, ezért itt csak kedvcsináló gyanánt szemezgetünk belőlük.
Malkovics Tibor: A magyar jobboldali (nemzeti) radikálisok és a hazai "gárdák" az internetes kapcsolathálózati elemzések tükrében
Malkovics kb. 120 szervezet (párt, egyesület, félig legális és illegális csoportok) honlapját vizsgálta meg, amihez az adatokat kézzel gyűjtötte, szintén humán módon történt az oldalak közötti kapcsolatok (linkelés) feltérképezése.
A hálózat centrumában szélsőjobbos szervezetek foglalnak helyet. Érdekes, hogy megjelennek a networkben a mérsékeltek is, egyfajta híd szerepet töltve be a jobboldal különböző formációi között. (Ez nem jelenti azt, hogy bármiféle közösséget vállalnának velük, csak a honlapok közötti linkelésről van szó!)
A klasszikus hálózatelemzés nagykönyve szerint a szerző megvizsgálta mely oldalak be- ill. kifoka a legmagasabb. A befok, vagy in-degree tekinthető egyfajta presztízsnek, hiszen azt jelenti, sokan linkelnek az oldalra. A kifok, vagy out-degree azt méri hány link indul az adott oldalról, ez befolyásosságnak tekinthetjük. Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a nagy kifokkal rendelkezők között elkülönül a mérsékelt és a szélsőségesebb irányzat.
A nagy befokkal rendelkező oldalak esetében pedig egyértelműen kirajzolódik hogy kiknek van a legnagyobb presztízse a hálózatban.
A tanulmány érdekes megállapítása, hogy a mérsékeltek sokkal kevésbé linkelik a radikálisabb oldalakat, még fordított kapcsolat sokkal gyakoribb. A hálózatban vannak olyan ún. facilitátorok, akik sok oldalt linkelnek (ilyen pl. a Magyar Gárda) és ún. információsüllyesztők, ahonnét kevés link mutat kifelé (pl. a Jobbik honlapja).
Egy hálózat sűrűsége azt mutatja, hogy az elvileg lehetséges kapcsolatokhoz képest mekkora a ténylegesen meg is lévők aránya. Az elemzett hálózaton ez 1.6%, ami meglehetősen alacsony érték, de a szórás magas, tehát a linkek egyenlőtlenül oszlanak meg. Pl. a facilitátor, azaz sokat hivatkozó Magyar Gárdától két lépésben el lehet jutni az összes "rokon" szervezethez.
A tanulmány további érdekessége, hogy az automatikus klaszterezés nagyon szépen kihozza az egyes szervezetek közötti különbségeket.
Jeskó-Bakó-Tóth A radikális jobboldal webes hálózatai (Jobbik: Egy network-párt természetrajza)
A Méltányosság elemzői és a Prezi egyik munkatársa által jegyzett tanulmány nem csupán szervezetekkel, hanem egyéb, a radikális jobboldalhoz kapcsolódó oldalakkal, pl. zenekarokkal, e-kereskedelmi portálokkal és "életmód oldalakkal" is foglalkozik, mivel arra keresi a választ, milyen internetes hátországot sikerült kiépíteni a nemzeti radikálisoknak. A mintavételezést szintén kézzel végezték és tiszteletre méltó, hogy 300 oldalt sikerült így megvizsgálniuk.
A minta nagysága lehetővé tette, hogy a jobboldali szubkultúra egyes szektorait, pl. nemzeti rock, híroldalak, szolgáltatói szektor, külön-külön is vizsgálhassák. A híroldalak kapcsolatait bemutató ábrán látható, hogy itt is megjelennek a mérsékelt jobboldalhoz köthető szereplők (pl. Hír TV, Magyar Nemzet) ami Malkovics hipotézisét támogatja.
Érdemes vetni egy pillantást a radikális honlapok és a közöttük lévő kapcsolatok számának növekedését bemutató ábrára. Az oldalak száma kb. a háromszorosára nőtt lassan, a kapcsolatok viszont 2004-ben és 2006-ban ugrásszerűen növekedtek.
Még szemléletesebb az ábra, ha gráfon jelenik meg.
Örvendetes, hogy a hazai politikatudományban is megjelentek az internetes tartalmak formális elemzései és hogy a tanulmányokon kívül a Maven7 és a Political Capital Online Politikai Elemzések projektje pedig a pártok közösségi oldalait elemzi a hálózatkutatás módszereivel. Szerencsére már arra is látunk jeleket, hogy az internetes tartalmak tartalomelemzésével is segítik az elemzést (gondoljunk pl. a blogunkon is már többször bemutatott Méltányosság-Neticle Politikai véleményárfolyamára). Reméljük, hamarosan a mélyebb tartalomelemzés is bekerül az elemzők eszköztárába, hiszen az említett módszerekkel nem lehet vizsgálni pl. a Jobbik hangnemének konszolidálódását, de érdekes lenne megvizsgálni azt is, hogy a linkelést mellőzve miről és kikről (named entity recognition) írnak az egyes oldalakon.
