Vezető nélküli autók, autonóm porszívók, drónok - az utóbbi évtizedben egyre több robot jelent meg életünkben, a The Economist melléklete szerint ők nem mások, mint bevándorlók a jövőből. Habár az iparban - különösen a gépgyártás és az autóipar területén - már régóta alkalmaznak robotokat, napjainkban érkeztünk el egy fordulóponthoz, amikor több technológiai tényező együttállásának köszönhetően kritikus tömegű robotikai kutatás és vállalkozás gyűlt össze. A nagy dobásra még várni kell, a mennyiség még nem csapott át minőségbe, de a köztünk "élő" robotok betekintést nyújtanak a jövőbe!

A The Economist csatornáján a riport szerkesztője röviden összefoglalta a robotika jelenlegi helyzetét. Akik a cikkeket szeretnék bogarászni, azok figyelmét felhívjuk arra, hogy a lap ún. metered paywall modellben csak napi pár írást tesz elérhetővé ingyen - ezért előfizetéssel nem rendelkező olvasóinknak be kell osztaniuk a cikkeket.

A riport érdekessége, hogy az ipari robotok fő használói Dél-Korea és Japán után európai államok! Nem véletlen, hogy külön a robotikával foglalkozó kockázati tőketársaságok alakulnak sorra az öreg kontinensen!

Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudhatjuk. Azonban elgondolkodtató, hogy a robotok által betöltött állások helyett valószínűleg kevesebb új munkahely jön majd létre. Ha szerencsénk van, akkor Marx jóslata szerint minden ember felszabadul a munka terhe alól s művésszé válhat, ha nem akkor McAfee és Brynjolfsson (sajnos empirikusan is alátámasztott) jóslata szerint egyre tovább nyílik a gazdag és technológiai újításokhoz hozzáférő réteg és a szegények között. A robotok itt vannak, meglátjuk mihez kezdünk velük (és ők mihez kezdenek velünk!)

Talán csak azok tudnak megúszni egy napot anélkül, hogy belefutnak a globalizáció szóba, akik egy lakatlan szigeten élnek (természetesen külön-külön mind érintett). A Trading Consequences projekt célja, hogy a fellelhető adatokat digitalizálva kutathatóvá tegye miképp alakult ki a globális kereskedelem - ehhez pedig számítógépes nyelvészek és gazdaságtörténészek együttműködése kellett!

A Trading Consequences igazi interdiszciplináris projekt, a gazdaságtörténeti kutatást kanadai tudósok végzik, a nyelvtechnológiai hátteret pedig skóciai szakik biztosították. Az eredmény nem csak internetes felületen keresztül érhető el, hanem github-ról is mindenki letöltheti az adatokat és a kapcsolódó kódot is.

Az online felület elvileg négy szempont szerinti keresést tesz lehetővé, de ezek közül mi csak hármat találtunk működőképes állapotban; árucikkek és helyek szerinti keresés ill. a kettő együttes vizualizációja.

Az árucikk keresés során a keresőmezőbe gépelve keresési javaslatokat kapunk, ami kifejezetten hasznos tud lenni, mert nem olyan egyszerű egy árucikket hivatalos nevén nevezni. Az eredmények szűkíthetőek korpusz és év alapján, egy térképen pedig a kapcsolódó helyek is megjelennek.

Helyekre keresve meglepően jól szerepel az alkalmazás. Azonban a térképen csak a jelenlegi politikai határok láthatóak és nem derül ki, hogy egy-egy adott hely hova is tartozott egy adott időpontban. Az árucikkeknél is alkalmazott korpusz és évszám szerinti szűkítés itt is nagyon hasznos.

A Location Cloud Visualization néven emlegetett kereső megpróbálja emészthető formában tálalni a hely és árucikk alapú keresés eredményeit. Talán ez lehet a legfontosabb a téma iránt érdeklődők számára, sajnos azonban még nem olyan fejlett, mint az előző két megoldás. Egy kulcsszóhoz évtizedekre bontva jelennek meg a kapcsolódó földrajzi nevek, a szófelhőkből megszokott módon betűméretükkel jelezve frekvenciájukat. Ugyanakkor az árucikk mellett megadhatunk egy földrajzi nevet is másodlagos keresésnek, ez semmi mást nem tesz, mint kiemeli a találatot a szófelhőben. Láthatunk továbbá egy grafikont, ami a földrajzi név említésgyakoriságát jeleníti meg. Egy térképen pedig kontinensekre bontva láthatjuk az említések megoszlását. A projekt abszolút rajongói vagyunk az első perctől, de úgy gondoljuk van még mit dolgozni ezen az alkalmazáson.

A Trading Consequences egyike az első olyan digitális bölcsészet projekteknek, melyek nagy mennyiségű történeti dokumentum feldolgozását teszik lehetővé. Az új módszerek eddig elérhetetlen perspektívát nyújtanak a kutatóknak s várhatóan izgalmas eredményekkel fognak szolgálni hamarosan. 

A CEU Department of Economics Koren Miklós és Szeidl Ádám által vezetett CEU Microdata kutatócsoportja elindította a kozbeszerzes.ceu.hu oldalt, ami a magyar közbeszerzési hirdetményeket teszi egyszerűen kereshetővé és elemezhetővé. 

A közbeszerzési hirdetmények sajnos strukturálatlan szöveges fájlok formájában kerülnek nyilvánosságra, ezek feldolgozását cégünk, a Precognox Kft. végezte. Büszkék vagyunk arra, hogy magyar kutatók nemzetközileg is elismert munkáját segíthetjük. Az adatok segítségével már most nagyon érdekes dolgokra derült fényt, pl. egy, az Indexen olvasható cikkben számoltak be arról, hogy a mindenki által sejtett közbeszerzési mutyi empirikusan is kimutatható.

Maga az oldal egyszerű, könnyen kezelhető, nagyon hamar megismerhető. Akik szeretnék az adatokat letölteni, azok akár programmatikusan is megtehetik ezt, hiszen mindenkit arra ösztönöznek az üzemeltetők, hogy vigye magával robotját is az oldalra.

A CEU Microdata csoporttól további izgalmas projektek várhatóak még, melyeket izgatottan várunk. Sok sikert kívánunk a csapatnak!

Egyik kedves olvasónk nekünk szegezte a kérdést, hogy akkor most mi ez a nowcasting őrület. A legegyszerűbb válasz az, hogy az ún. high-frequency real time, azaz nagyon gyorsan frissülő valós idejű adatok segítségével beleláthatunk a jelenbe. Ez elsőre nem tűnik egy nagy dobásnak, de gondoljunk bele abba, hogy a legtöbb gazdasági statisztikát havonta közlik, és általában bizonyos időközönként ki is igazítják a jelentéseket. Ilyen körülmények között nagyon hasznos lehet látni a pillanatnyi állapotot is, amire már lehet rövidtávú előrejelzést is adni. A hosszabb válaszhoz a mindenki által ismert Google eszközeit hívjuk segítségül.

A Google Trends eszközt nagyon sokan kedvelik, mivel betekintést nyújt egy-egy keresési kifejezés népszerűségébe és immár minden év végén szerepelnek a hírekben az ún. Zeitgeist helyezettek, azaz egy térség legnépszerűbb keresései. A Google kutatói 2009-ben a Nature-ben publikálták tanulmányukat arról, hogy eszközük az influenza trendek előrejelzésében is hasznosítható, s innét nem volt megállás.

A Google vezető közgazdásza Hal Varian szintén 2009-ben publikálta híres Predicting the Present with Google Trends című tanulmányát, ami a nowcasting irodalomban legtöbbet idézett mű lett. Varian kutatásai alapozták meg a Google Correlate eszközt, ami tkp. lehetővé teszi, hogy a felhasználó által megadott idősorhoz a Google Trends adataiból automatikusan megkapjuk azon idősorokat, melyek korrelálnak adatainkkal.

Habár fantasztikus eszközt adott kezünkbe a Google, nem árt megjegyezni, hogy maga Varian is arra ösztönöz mindenkit, akinek hasonló adatai vannak, hogy próbálják meg ezeket valahogy kombinálni. Sajnos/szerencsére azonban nehezen elképzelhető, hogy a hitelkártya adatok, vagy éppen a kiskereskedelmi forgalom adatai elérhetők lesznek mindenki számára. Azonban hatalmas mennyiségű adatot gyűjt immár a kormányzati szektor is, ezek általában amúgy is nyilvánosak, érdemes ezeket elérhetővé tenni, mivel így az ipar is növelheti hatékonyságát, továbbá a civil kontroll és a tudományos elemző munka eredményessége is növelhető így.

Érdemes megjegyezni, hogy a nowcasting területén alkalmazott korrelációs módszerek nem szólnak az okságról! Minden statisztika órán elhangzik, hogy a korreláció nem jelent okságot, a Wikipedia pedig külön szócikket szentel a "correlation does not imply causation" frázisnak. Ezért az ilyen vizsgálatokat fogadjuk egészséges szkepticizmussal!