A digitalizáció rohamos térnyerésével egyre több nélkülözhetetlen személyes és üzleti adatunk keletkezik, így azok védelme is egyre fontosabbá válik. Az adatainkhoz történő hozzáférés alapvető fontosságúvá vált és erre az egyik legnagyobb fenyegetést a zsarolóvírus jelenti, ezt bizonyítja az is, hogy a tavalyi évben jelentősen megnőtt a zsarolóvírus támadások száma, és egyes becslések szerint az esetszám 715%-ra emelkedett 2019-hez képest, ezért az ilyen jellegű vírusok elleni védekezés kiemelt jelentőséggel bír a vállalkozások esetében. Ráadásul a cég méretének növekedésével összefüggően a zsarolóvírus által okozott kár is exponenciálisan megnőhet - gondoljunk csak a big data megoldásokat használó vállalatokra - így kijelenthető, hogy a nagyobb cégeket érheti a jelentősebb kár. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mikro-és középvállalkozásoknak nem kellene a témával foglalkozniuk és felkészülni egy zsarolóvírusos támadásra.

Hogyan működik a zsarolóvírus támadás?

Első lépésként a támadó - személy vagy szervezet - megkeresi a személyes vagy vállalati hálózatba jutás módját. Amennyiben sikerrel jár, akkor felderítést végez, hogy megnézze, hol vannak a hálózat legértékesebb adatai. Ezek után telepíti a vírust, melynek segítségével blokkolja az eredeti felhasználó hozzáférését. Ez vonatkozhat bizonyos fájlokra, mappákra, alkalmazásokra, de akár az egész rendszerre is. A támadás érinthet egy eszközt, de akár komplett hálózatokat is. Amint az eszköz / hálózat tulajdonosai rájönnek, hogy az adatok vagy a teljes rendszerek már nem állnak rendelkezésre, akkor kezdődik a zsarolási “üzlet”.

Milyen fő kérdéseket vet fel egy zsarolóvírus támadás?

Egy zsarolóvírus támadás bekövetkezése számos kérdést vet fel. Ezek közül a legfontosabbak:

• mekkora az okozott kár? (mennyi és milyen minőségű adathoz szűnt meg a hozzáférésünk?)
• hogyan nyerhetjük vissza adatainkat?
• mit tett a támadó a titkosításon kívül?
• hogyan tudjuk megakadályozni, hogy ez megismétlődjön?

A fenti kérdésekre adott válaszok alapvetően meghatározzák, hogy mit tehetünk, így azt is, hogy mit tegyünk, amennyiben szembesültünk a zsarolóvírus okozta helyzettel.

Milyen lehetőségek közül választhatunk?

Az okozott kár felmérése után tudunk foglalkozni azzal, hogy milyen opciók állnak rendelkezésre. Ezek lehetnek az alábbiak:

• szerencsés esetben saját házon belül megoldható a probléma, például amennyiben rendelkezünk backup megoldással, tehát biztonsági mentéssel, így az eredeti állapot visszaállítható, vagy
• belső megoldás hiányában kifizetjük a zsaroló által követelt összeget és bízunk abban, hogy újra visszanyerjük az adatainkhoz történő hozzáférést.

A meghozott döntést természetesen számos körülmény befolyásolhatja, amelyek lehetnek technikai, erkölcsi vagy éppen jogi természetűek. Az azonban egyértelmű, hogy a megoldás keresésén túl le kell vonnunk a konzekvenciákat és több energiát, illetve figyelmet kell szánnunk adataink védelmére, ha azok alapvető fontosságúak személyes vagy üzleti okokból eredendően. Mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, különösképpen olyan esetekben, amikor nagy mennyiségű (big data) és / vagy harmadik féltől származó adatokkal dolgozunk. Ahhoz pedig, hogy üzletfeleink számára biztonságos partnernek számítsunk, érdemes megfelelni az adatbiztonsági kritériumoknak és megszerezni a megfelelő kiberbiztonsági tanúsítványt.

Amennyiben többet szeretne a témáról megtudni, kérjük olvassa el a Dr. Brian Carrier és Brian Moran tollából származó cikket, amely a CyberTriage oldalán jelent meg, és amely jelen blogbejegyzésünk alapjául szolgált.

Képek: Pixabay

A technikai fejlettség mai fokán egyelőre téves módszer lenne, amennyiben az eddig emberek által elvégzett feladatokat teljes mértékben gépekre, illetve a mesterséges intelligenciára bíznánk. Be kell látni, hogy igazán eredményesek jelenleg akkor lehetünk, ha az ember és gép munkakapcsolatában mindkét “fél” erősségeit aknázzuk ki. Mit is jelent mindez? Az ember adja a humán oldalt, például az intuíciót, a gép pedig elvégzi az ember számára rendkívül időigényes és fárasztó folyamatokat. A bűnüldözés az egyik olyan folyamat, ahol hatványozottan igaz a fenti kijelentés. Ezen a területen rendkívül sok a feldolgozandó információ, amelyben a gép valóban hatékonyabb, de megfelelő felderítési eredményt kizárólag úgy lehetséges elérni, ha az emberi tapasztalat, megérzés és következtetőképesség által vezérelt a folyamat.

az adattömegből kell kinyerni az értékes információt

Hatékony adatvezérelt döntéshozatal

Az üzleti világban a megfelelő döntések alapja a valós, értékes és jól hasznosítható adat. Nincs ez másképp a bűnüldözés esetében sem, hiszen egy ügy felderítése csakis a rendelkezésre álló valid adatok alapján lehetséges. Ezen adatok gyűjtését, tárolását, szortírozását, feldolgozását ma már szinte csak megfelelő szoftverekkel felvértezett számítógépek végzik, kiegészülve többek között az emberi erőforrást igénylő adatrögzítéssel - gondoljunk csak a korábbi írott szövegeket tartalmazó akták, dossziék digitalizálására (bár ezen a területen is már megjelentek az automatizált megoldások, például az optikai karakterfelismerés alapú szöveges tartalom feldolgozás). Az adatokból történő információkinyerés azonban az ember feladata, hiszen a gép nem tudja meghatározni, hogy egy ügy szempontjából valójában mely információk vagy azok relációi fontosak és hasznosak. Az adatokból ilyen, intuitív módon kinyert információk segítségével pedig már meghozható a döntés. Így lesz az adatvezérelt döntéshozatal valóban hatékony.

az ujjlenyomat is a fontos adatok közé tartozik

Nézzünk egy példát!

Egy csalássorozat esetében a gép - algoritmus segítségével - könnyedén felismer egy csalási mintát, melyet jelezhet a bűnüldöző szerv illetékes munkatársának, aki ez alapján utánajárhat, nyomozhat, hogy valóban csalás történt-e. A további műveleteket tehát már az ember végzi. A példa jól mutatja, hogyan működhet valóban hatékonyan az ember-gép kooperáció.

Állandó körforgásban

A fenti esetben tételezzük fel, hogy ugyan a csalás elkövetői rendőrkézre kerülnek, de fény derül arra is, hogy további csalásokat is elkövettek, amelyeket a gép nem tudott beazonosítani, mert a csalási mintázat nem volt felismerhető az algoritmus számára. Ilyenkor az ember munkájára van ahhoz szükség, hogy egy fejlettebb algoritmust alkosson meg, amellyel a gép is jobb hatásfokkal látja el feladatát. Természetesen ez oda vezet, hogy a gép az eddigieknél több esetet fog felismerni és jelezni. Ezen esetek, ügyek felgöngyölítése során pedig egyre nagyobb tapasztalat keletkezik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember még hatékonyabb gépi megoldást dolgozhasson ki. Így valósul meg az a körforgás, amellyel egyre hatékonyabbá válik az ember és a gép közös munkavégzése.

Mi a helyzet a mesterséges intelligenciával?

Azt szokás manapság mondani, hogy a mesterséges intelligencia ugyan mesterséges, de nem intelligens. Alapvetően azért van ez így, mert ezekből a rendszerekből továbbra is hiányzik az az érték, amelyet egyelőre csak az emberre jellemző: a tapasztalat, az intuíció vagy éppen az elvonatkoztatás képessége.

ember és gép együtt hatékonyabb

Hol tart most az ember és a gép kapcsolata a bűnüldözésben?

A bűnüldözés során alkalmazható megoldások köre folyamatosan bővül. Számos részfolyamat van, ahol ezek a megoldások komoly segítséget jelentenek:

• eddig csak kézzel írott formában elérhető fizikális dossziék, akták digitalizálása, feldolgozása
• online adatgyűjtés és címkézés
• az összeállított adatvagyonban történő intelligens keresés, adatbázis-lekérdezés
• adatvizualizáció
• mintafelismerés

Magától értetődő, hogy olyan, szinte mindenki számára elérhető alkalmazások, mint a Google kereső, a közösségi média platformok is segítségül szolgálnak a bűnüldözés során, azonban a valódi hozzáadott értéket mindig az egyedi megoldások (adatgyűjtő, intelligens kereső, címkéző, további szöveganalitikai, adatvizualizációs és egyéb eszközök) és a speciális tudással rendelkező humán erőforrás jelentik.

Mindaddig, amíg a szakmai tapasztalatra és logikus következtetésekre alapozva az ember végzi a döntéshozatalt, a gépek (programok, algoritmusok) pedig elvégzik az ember számára túl időigényes és emiatt humán erőforrás pazarló feladatokat, addig jó úton jár az ember-gép kapcsolat, legyen szó bármely szakmai területről. Azt majd az idő múlásával fogjuk megtudni, hogy milyen további folyamatok esetén vonható be nagyobb mértékben a mesterséges intelligencia.

Amennyiben többet is szeretne megtudni a rendvédelem, illetve az állami szervek és az adatok világának összefonódásáról, akkor hallgassa meg az IVSZ digi talk podcast-jét a Palantir Technologies titokzatos világáról.

A SEO területéről már szinte mindenki hallott vagy éppen olvasott egy-két cikket. Van aki kihasználja a benne rejlő lehetőségeket és van aki alábecsüli jelentőségét. Az azonban biztos, hogy nagyon könnyű eltévedni a világában. Gyakran egy-egy “jó tanács” többet árt, mint használ, hiszen jól tudjuk, hogy a 10 millió szakértő országában élünk, és nincs ez másképp a keresőoptimalizálás területén sem. Ilyenkor jöhet jól egy olyan könyv, amely mögött komoly szakmai tudás és tapasztalat húzódik meg. Pontosan ilyen könyv a Bevételnövelés SEO-val. Ferge Balázzsal, a könyv szerzőjével beszélgettünk, aki nem mellesleg a Keresővilág Blog-ot készítő Precognox saját honlapjainak SEO szakmai partnere is, így munkájáról és szakértelméről első kézből tudunk pozitív visszajelzést adni.

Olvasóként mit vársz egy könyvtől?

Magánemberként és vállalkozóként is szívesen olvasok. Vállalkozóként természetesen olyan könyveket keresek, ami olyan témáról szól, amiben nekem nincs túl sok tapasztalatom, tudásom. Számomra azok voltak az igazán értékes könyvek a vállalkozásom szempontjából, amik konkrét, gyakorlati tippeket tartalmaztak. Amikor olvastam az adott könyvet, akkor azonnal ki is tudtam próbálni, amit olvastam. Így éreztem azt, hogy se a pénz, se az idő nem volt felesleges, amit a könyvre szántam, hiszen egy vállalkozónak hatékonynak kell lennie.
Ezért teljesen természetes volt, hogy a saját, SEO témájú könyvemnek is azonnal használható tudást kell átadnia. Ez lehet konkrét beállítás, tipp, módszer vagy olyan felfogásmód, amivel megközelítve a keresőoptimalizálás témáját, sokkal eredményesebb lehet az olvasó.

Miért pont a SEO?

A keresőoptimalizálás az egyik legnépszerűbb online marketing eszköz. Sokan használják több-kevesebb sikerrel. Sokan próbálják még sikeresebben csinálni és még több ügyfelet, vásárlót hozni vele. Annak ellenére, hogy rengeteg cikk és előadás készült és szintén sok tanfolyamot el lehet végezni, mégis a weboldalak nagy része számos hiányossággal küzd SEO téren.
Éppen ezért hat évvel ezelőtt úgy gondoltam, hogy van keresnivalóm ebben a szakmában és tudok olyan tudást és tapasztalatot összegyűjteni, amivel kis- és középvállalkozások számára értéket tudok adni. Ez az érték pedig konkrét bevételnövekedésben mérhető számukra.
Ez olyannyira így lett, hogy az egy személyes szakértői vállalkozásból öt év alatt mára már oda jutottunk, hogy három szövegíró, egy marketing asszisztens és egy webfejlesztő együttműködésével teremtünk ma is értéket ügyfeleink számára. Az évek során több száz weboldal, több száz téma és iparág kulcsszavai terén szereztünk tapasztalatot. Mi működik, mi nem működik, mivel kell foglalkozni és mivel nem?
Ezt a tapasztalatot szerettem volna átadni egy olyan könyvben, aminek az elolvasásával már konkrét eredményeket tud elérni mindenki, aki saját maga szeretne fejlődni. Illetve segítséget nyújtani annak, aki ki akarja szervezni ezt a feladatot, de nem tudja, hogy mitől lesz sikeres, mit várjon el tőle. Ezért ezzel a könyvvel képbe kerül. Tudni fogja, hogy mi az a SEO és segítséget kap a kiszervezéshez.

Hogyan épül fel a könyv?

A Bevételnövelés SEO-val könyv minden jelentős részét bemutatja a keresőoptimalizálásnak. Az Olvasó teljes képet kap arról, hogy...

• Kezdő szinten elinduljon és megcsináljon minden fontosabb beállítást.
• Milyen területeken kell fejleszteni a weboldalt?
• Milyen összetevőkből áll a keresőoptimalizálás?
• Mit kell tenni az igazán jó SEO eredményekért?
• Hogyan készítsen keresőre optimalizált tartalmat?
• Milyen eszközöket használjon?
• Hogyan használja az alapvető Google eszközöket?
• Hogyan és hol talál létfontosságú információkat a weboldala teljesítményéről?
• Hogyan szervezheti ki a keresőoptimalizálást? Mit várjon el egy szakembertől?

Tehát a könyv olvasását úgy javaslom, ha közben a gyakorlatban is mindenki ki tudja próbálni és csak akkor halad tovább a könyvben, ha az adott részt megvalósította.

Mit üzensz az Olvasóknak?

Remélem a könyv hozzájárul a Kedves Olvasó sikereihez és egyúttal sikeres vállalkozást, cégépítést kívánok!

Tudnivalók a könyvről:

Cím: Bevételnövelés SEO-val
Szerző: Ferge Balázs, SEO stratéga
További információk a könyvvel kapcsolatban: https://bevetelnovelesseoval.hu/

A Google kereső piaci helyzete

A Google kereső világpiaci elsősége vitathatatlan. Toronymagasan vezet versenytársai előtt. Ezt pedig lehetetlen figyelmen kívül hagyni manapság, amikor minden vállalkozás a lehető legoptimálisabban szeretné felhasználni a hirdetési budget-jét.
Mivel a felhasználók zöme a Google keresőmotorját használja, ezért szinte minden cég olyan megoldásokat használ, amelyek segítségével a lehető legkönnyebben találják meg a potenciál vásárlói, ügyfelei, partnerei. Természetesen ezen megoldások közül is kiemelkedik a Google Ads (korábban Adwords), melynek alkalmazásával tovább erősödik a Google anyagi - és könnyen belátható, hogy - ezzel egyúttal piaci pozíciója.

Milyen megoldások alkalmazhatók, hogy sikeresen jelenjünk meg?

A Google keresési algoritmusait hétpecsétes titokként kezeli a cég, de tudjuk jól, hogy léteznek olyan eszközök, amelyekkel sikeresebben szerepelhetünk a Google keresésekben, ami lényegében a találati listán elért helyezésünket jelenti. Kutatások alapján a szakemberek úgy tartják, hogy az átlagos felhasználó maximum a második találati oldalig lapoz, így amennyiben ezen találatok között nem szereplünk, akkor egészen kicsi az esély, hogy a felhasználó eljut a honlapunkra, webáruházunkba, blogunkra vagy éppen landing page-ünkre.

A találati pozíciónk erősítésére létezik ingyenes és fizetős megoldás is. Az ingyenesen alkalmazható “trükk” a SEO-zás, tehát a keresőoptimalizálás. Ez lényegében annyit tesz, hogy a számunkra releváns kulcsszavak mentén a lehető legtöbb és legszínvonalasabb tartalmat állítjuk elő. Tesszük mindezt úgy, hogy a “tartalomgyártás” során még arra is figyelünk, hogy a SEO szempontból fontos “beállításokat” is elvégezzük. Ezek lehetnek például a megfelelő cím kitalálása, metaadatok, címkék vagy képaláírások hozzáadása a tartalomhoz. Sokszor ez fáradságos munka és ráadásul nem feltétlenül érik el a kívánt hatást, így további nagy mennyiségű munkaórát tölthetünk el az analitikai eszközökben (Google Analytics és Search Console) megjelenő eredmények bogarászásával, illetve a beállítási változtatásaink hatásának nyomonkövetésével. A SEO-zás előnye, hogy ingyenesen elvégezhetjük, ha kellő szakértelemmel rendelkezünk, de emellett igénybe vehetjük SEO szakember tudását is, ezzel átmenetet képezve az ingyenes és a Google fizetős megoldásai között.

A Google Ads viszont már tisztán piaci alapon működik, tehát fizetős szolgáltatás. Ennek használata szintén igényel szakmai tudást, de emellett eredményes használatát nagyban befolyásolja az anyagi ráfordítás. A Google Ads felületén eszközölt beállítások és az elköltött keretösszeg függvényében javíthatjuk szereplésünket a találati listán, mégpedig úgy, hogy kiemelt hirdetésként jeleníthetünk meg tartalmakat (ezek a találati lista tetején, mellett vagy alján jelennek meg). Nem szükséges ecsetelni, hogy ez mekkora előnyt jelent a hirdető számára - korábban már említettük, hogy a felhasználók többnyire csak az első két találati oldalon megjelenő tartalmakra kattintanak nagy valószínűséggel. További nagy előnye a Google Ads hirdetéseknek, hogy nem csak a találati lista elejére kerülünk, de ezzel%,  még a konkurenciát is hátrébb sorolja a Google a találati megjelenítéseknél. Kijelenthetjük, hogy az ilyen fajta hirdetések vitathatatlan előnyt biztosítanak a nagyobb reklámköltési kerettel rendelkező óriáscégeknek.

* kép forrása: https://gs.statcounter.com/search-engine-market-share

Korrekt vagy sem a helyzet?

A Google piaci fölénye miatt egyből rá is vághatnánk: nem. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a piaci alapon működő vállalkozások (és a Google sem jótékonysági intézmény) diktálják a játékszabályokat. Amit tehetünk: megkeressük és megszerezzük a legjobb helyünket a versenytársaink között, követjük a trendeket és a lehető legtöbbet kihozzuk azokból a lehetőségekből, amelyek rendelkezésünkre állnak.

Az pedig, hogy a Google alkalmazások adta lehetőségeket hogyan használjuk ki - gondoljunk itt például a Google Ads-ben a konkurensek nevére kulcsszóként történő ráhirdetésre - már rajtunk múlik. Mert ez is része a piaci korrektségnek.

A cikkünk elején szereplő linken elérhető grafikonból kiolvasható, több mint 91%-os Google piaci részesedés fényében (bing - 2,69%, Yahoo - 1,46%, Baidu - 1,36%, YANDEX - 1%, DuckDuckGo - 0,6%)  pedig úgy tűnik, hogy a helyzet (akár korrekt, akár nem), tehát a Google piacbefolyásoló szerepe nem egyhamar fog megváltozni.

Megalakult a NAVÜ

A tavalyi év második felében alakult meg a NAVÜ (Nemzeti Adatvagyon Ügynökség), melynek fő feladata a nemzeti adatvagyonnal összefüggő stratégia kialakítása, a hozzá kapcsolódó jogi szabályrendszer megalkotása, illetve a közadatokkal összefüggő pilotprojektek elindítása.

Milyen adatok tartoznak a nemzeti adatvagyonba?

Szinte mindenki tisztában van a vállalati adatvagyonba tartozó tartalmakkal, mint például a szöveges dokumentumok (többek között szerződések, önéletrajzok), levelezések, stb. De vajon mik tartoznak a nemzeti adatvagyonba?

“...a nemzeti adatvagyon alatt a központi közigazgatás, az állami szervek és az önkormányzatok által, a közfeladatok ellátása körében előállított adatokat értjük. Ide tartoznak például a nagy állami alapnyilvántartások (személy-, lakcím- és gépjármű-nyilvántartás, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási adatok), de az adózási adatok vagy éppen a térinformatikai adatbázisok is. Ha csak ezeket a magas szintű, nagy adatbázisokat nézzük, valamivel több mint száz rendszerről beszélhetünk. Ha viszont részletesen lebontom, mondjuk a horgászjegy-nyilvántartás szintjéig, úgy már közel 1500 adatbázisról van szó.” - fogalmazott Gál András Levente, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője az IT Business-nek adott nyilatkozatában.

Miben rejlik a nemzeti adatvagyon értéke?

A nemzeti adatvagyon rendkívüli jelentőséggel bír az ország gazdasága szempontjából. A benne rejlő potenciál kiaknázása tehát alapvető fontosságú.

“...a hasznosítás során sokféle módszer alkalmazható. Vannak olyan adatkörök, amelyeket érdemes minél szélesebb körben elérhetővé tenni, mert így hoznak nagyobb, még ha csak áttételes hasznot is. Egy másik példaként hadd hozzam a népegészségügyi vagy élelmezési adatokat, ahol viszont kiemelten nem a közvetlen értékesítés profitja számít, hanem az, hogy tíz éves távlatban kevésbé terheljük meg az OEP-kasszát...Általánosságban viszont azt mondhatjuk, hogy a legtöbb adat olyan, hogy érdemes lehet érte ellenértéket kérni. Például mondjuk az autópályák kamionforgalmának elemzése hasznos lehet egy vállalkozásnak, amelyik szolgáltató egységet szeretne nyitni az utak mentén.” - jegyezte meg Gál András Levente a fent említett interjúban.

Kíváncsian várjuk mi is a nemzeti adatvagyonnal kapcsolatos fejleményeket, melyekről a későbbiekben fogunk egy újabb blogbejegyzésben beszámolni.

A témáról többet is megtudhat a Digitálisjólétprogram.hu bejegyzéséből.

Amennyiben szeretné Ön is hatékonyan kiaknázni a (vállalati) adatvagyonban rejlő potenciált, akkor ismerje meg a Precognox által kifejlesztett TAS Tagger megoldást!