A technikai fejlettség mai fokán egyelőre téves módszer lenne, amennyiben az eddig emberek által elvégzett feladatokat teljes mértékben gépekre, illetve a mesterséges intelligenciára bíznánk. Be kell látni, hogy igazán eredményesek jelenleg akkor lehetünk, ha az ember és gép munkakapcsolatában mindkét “fél” erősségeit aknázzuk ki. Mit is jelent mindez? Az ember adja a humán oldalt, például az intuíciót, a gép pedig elvégzi az ember számára rendkívül időigényes és fárasztó folyamatokat. A bűnüldözés az egyik olyan folyamat, ahol hatványozottan igaz a fenti kijelentés. Ezen a területen rendkívül sok a feldolgozandó információ, amelyben a gép valóban hatékonyabb, de megfelelő felderítési eredményt kizárólag úgy lehetséges elérni, ha az emberi tapasztalat, megérzés és következtetőképesség által vezérelt a folyamat.
az adattömegből kell kinyerni az értékes információt
Hatékony adatvezérelt döntéshozatal
Az üzleti világban a megfelelő döntések alapja a valós, értékes és jól hasznosítható adat. Nincs ez másképp a bűnüldözés esetében sem, hiszen egy ügy felderítése csakis a rendelkezésre álló valid adatok alapján lehetséges. Ezen adatok gyűjtését, tárolását, szortírozását, feldolgozását ma már szinte csak megfelelő szoftverekkel felvértezett számítógépek végzik, kiegészülve többek között az emberi erőforrást igénylő adatrögzítéssel - gondoljunk csak a korábbi írott szövegeket tartalmazó akták, dossziék digitalizálására (bár ezen a területen is már megjelentek az automatizált megoldások, például az optikai karakterfelismerés alapú szöveges tartalom feldolgozás). Az adatokból történő információkinyerés azonban az ember feladata, hiszen a gép nem tudja meghatározni, hogy egy ügy szempontjából valójában mely információk vagy azok relációi fontosak és hasznosak. Az adatokból ilyen, intuitív módon kinyert információk segítségével pedig már meghozható a döntés. Így lesz az adatvezérelt döntéshozatal valóban hatékony.
az ujjlenyomat is a fontos adatok közé tartozik
Nézzünk egy példát!
Egy csalássorozat esetében a gép - algoritmus segítségével - könnyedén felismer egy csalási mintát, melyet jelezhet a bűnüldöző szerv illetékes munkatársának, aki ez alapján utánajárhat, nyomozhat, hogy valóban csalás történt-e. A további műveleteket tehát már az ember végzi. A példa jól mutatja, hogyan működhet valóban hatékonyan az ember-gép kooperáció.
Állandó körforgásban
A fenti esetben tételezzük fel, hogy ugyan a csalás elkövetői rendőrkézre kerülnek, de fény derül arra is, hogy további csalásokat is elkövettek, amelyeket a gép nem tudott beazonosítani, mert a csalási mintázat nem volt felismerhető az algoritmus számára. Ilyenkor az ember munkájára van ahhoz szükség, hogy egy fejlettebb algoritmust alkosson meg, amellyel a gép is jobb hatásfokkal látja el feladatát. Természetesen ez oda vezet, hogy a gép az eddigieknél több esetet fog felismerni és jelezni. Ezen esetek, ügyek felgöngyölítése során pedig egyre nagyobb tapasztalat keletkezik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember még hatékonyabb gépi megoldást dolgozhasson ki. Így valósul meg az a körforgás, amellyel egyre hatékonyabbá válik az ember és a gép közös munkavégzése.
Mi a helyzet a mesterséges intelligenciával?
Azt szokás manapság mondani, hogy a mesterséges intelligencia ugyan mesterséges, de nem intelligens. Alapvetően azért van ez így, mert ezekből a rendszerekből továbbra is hiányzik az az érték, amelyet egyelőre csak az emberre jellemző: a tapasztalat, az intuíció vagy éppen az elvonatkoztatás képessége.
ember és gép együtt hatékonyabb
Hol tart most az ember és a gép kapcsolata a bűnüldözésben?
A bűnüldözés során alkalmazható megoldások köre folyamatosan bővül. Számos részfolyamat van, ahol ezek a megoldások komoly segítséget jelentenek:
- eddig csak kézzel írott formában elérhető fizikális dossziék, akták digitalizálása, feldolgozása
- online adatgyűjtés és címkézés
- az összeállított adatvagyonban történő intelligens keresés, adatbázis-lekérdezés
- adatvizualizáció
- mintafelismerés
Magától értetődő, hogy olyan, szinte mindenki számára elérhető alkalmazások, mint a Google kereső, a közösségi média platformok is segítségül szolgálnak a bűnüldözés során, azonban a valódi hozzáadott értéket mindig az egyedi megoldások (adatgyűjtő, intelligens kereső, címkéző, további szöveganalitikai, adatvizualizációs és egyéb eszközök) és a speciális tudással rendelkező humán erőforrás jelentik.
Mindaddig, amíg a szakmai tapasztalatra és logikus következtetésekre alapozva az ember végzi a döntéshozatalt, a gépek (programok, algoritmusok) pedig elvégzik az ember számára túl időigényes és emiatt humán erőforrás pazarló feladatokat, addig jó úton jár az ember-gép kapcsolat, legyen szó bármely szakmai területről. Azt majd az idő múlásával fogjuk megtudni, hogy milyen további folyamatok esetén vonható be nagyobb mértékben a mesterséges intelligencia.
Amennyiben többet is szeretne megtudni a rendvédelem, illetve az állami szervek és az adatok világának összefonódásáról, akkor hallgassa meg az IVSZ digi talk podcast-jét a Palantir Technologies titokzatos világáról.