Jobban megértik-e és gyorsabban el tudják-e olvasni azt a szöveget, amelyben ki vannak emelve a kulcsszavak a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek? – erre a fő kérdésre keresi a választ gyakornokunk, Régeni Anna mesterszakos diplomamunkájában.
Amikor megdől egy hipotézis
Az angol nyelvű szakdolgozat – az elméleti háttér részletes és alapos ismertetése után – egy hosszabb távú projektünk első lépésének eredményeit foglalja össze. Bevalljuk, a kapott eredményeknek pont az ellenkezőjére számítottunk. A kollégáink által végzett kutatások szerint ugyanis a kulcsszókiemelés nem gyorsítja, hanem lassítja az olvasás tempóját, illetve nem hoz látványos javulást a szövegértés tekintetében.
A kulcsszókiemelőnkről
A legnépszerűbb kulcsszókinyerők által kínált megoldásokat figyelembe véve a projektcsapat úgy találta, hogy a legjobb eredmény a TextRank alapú megoldással érhető el. Angol és magyar nyelvű szövegeken kísérletezve kiderült, hogy a leghatékonyabban akkor járunk el, ha különböző típusú és hosszúságú szövegekre különböző központiságot alkalmazunk.
Kiket, hogyan és miért mértünk
A kísérlet 9-10. osztályos diákok olvasási jellemzőit mérte: az olvasással töltött időt, a fókuszálási idejét és számát, az olvasásértést ellenőrző kérdésekre adott válaszok helyességét és reakcióidejét. Összesen 57 diák vállalkozott erre a feladatra, akik közöl 17 került az olvasási nehézséggel küzdők csoportjába és 20 a kontrollcsoportba. A feladat abból állt, hogy három azonos hosszúságú és nehézségű szöveget kellett elolvasniuk, majd szövegenként három kérdésre válaszolniuk. Eközben szemmozgásukat a Tobii 120T eye-scanner rögzítette. Az egyik szöveg semmilyen kiemelést nem tartalmazott, a másikban a kulcsszavak, míg a harmadikban random szavak voltak kiemelve. Az adatok tanulsága szerint a legtöbbet és a leghosszabb ideig a tanulási nehézséggel küzdő diákok fókuszáltak a kulcsszó kiemelést tartalmazó szövegre, míg a legkevesebbet és a legrövidebb ideig a kontroll csoport fókuszált a kiemelést nem tartalmazó szövegre. Ami a szövegértést illeti, mindkét csoport a kiemelést nem tartalmazó szövegekhez kapcsolódó kérdésekre adta a legtöbb helyes választ.
Az esetleges buktatók
A kutatás helytállóságát elismerve ne felejtsük el, hogy az ilyen és ehhez hasonló kísérletek esetén akár már egy tényező módosításával is más eredményt kaphatunk. Jelen esetben a legfőbb problémát az okozza, hogy ma Magyarországon az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekeknek csak kis százaléka rendelkezik szakértői véleménnyel. Ahogy a kísérletben szereplő csoport összetétele is tükrözi, ez nem egy homogén terület, azaz az olvasási nehézségeknek különböző fajtái és fokozatai léteznek. Így a kulcsszavak kiemelése más-más hatással lehet a különböző típusokra. Továbbá az a kérdés is felmerül, hogyan befolyásolja a szövegértést az olvasott szöveg és az azzal kapcsolatos kérdések megjelenítése. Változik-e a gyerekek teljesítménye, ha a szöveget és az arra vonatkozó kérdéseket külön-külön látják, és nem térhetnek vissza egyikről a másikra; illetve ha egy képernyőn látják a kulcsszavakat tartalmazó szöveget és az azzal kapcsolatos kérdéseket. Végül nehéz kiszűrni az olyan tényezőket mint a stressz, valamint időarányosan a koncentráció csökkenése.
Hol alkalmazható?
Mint korábban utaltunk rá, Anna szakdolgozata az első mérföldkő egy hosszabb távú kutatásunkban. Célunk ugyanis egy olyan kulcsszókiemelő kifejlesztése, amely nemcsak az olvasási nehézséggel küzdő gyerekek olvasásértését segíti elő, hanem az internetező társadalom információfeldolgozását is megkönnyíti.