Egy korábbi a helyi keresőkről írt cikkem kapcsán ajánlotta valaki a fülbemászó nevű Cylex Tudakozó keresőt. Kaposvári pizzériát egyébként ezzel sem lehet találni, de ez a kaposvári pizzériásokat is minősíti persze. A kereső alapvetően tetszik, jó ötlet, hogy térképen is jelzi, hogy a talált helyek merre vannak, illetve hogy megjegyzések is fűzhetőek a cégekhez.

Ami viszont elgondolkodtatott, és alapvetően erről, hogy miből is akarnak megélni ezek a keresők? Új cég hozzáadásakor ez a szöveg jelenik meg:

Mutassa be cégét a portálon! Mindezt most teljesen ingyen!

Ami azt sugallja, hogy a későbbiekben fizetni kell majd érte, ami más cégkeresőnél is felmerült ez ott ahol próbaképpen megtettem.

A nehézséget az jelenti, hogy egy cég miért fizetne egy olyan szolgáltatásért, amit lehet, hogy csak nagyon kevesen használnak? Talán éppen azért is, mert pénzbe kerül beregisztrálni. Az internetes cégkeresőknek (helyi keresőknek) pontosan ez lehetne a versenyelőnyük a papíralapú kiadványokkal szemben, hogy a legkisebb cég is könnyedén bekerülhetne.

Ha ilyen keresőt fejlesztenék azon is elgondolkodnék, hogy az Interneten működő szolgáltatások szinte mindegyike hirdetések megjelenítéséből finanszírozza magát, amihez viszont először forgalmat kell produkálni.

Korábbi cikkeim a témában

Cégkeresőket üzemeltetőknek ajánlom, hogy regisztráljanak be a dmoz megfelelő kategóriájába.

Tegnap a Google részvények árfolyama átlépte a 600 dolláros határt. Ezzel a cég értéke 190 milliárd dollár fölé emelkedett, ami még a mai gyenge dollárárfolyam mellett is nagyon nagy érték. Több, mint a FedEx, McDonalds, Coca Cola cég, Intel vagy éppen az IBM értéke.
Szinte hihetetlen, hogy az 1998-ban alapított cég idáig jutott. Mindez egyébként amellett történik, hogy a cég 2007 2. negyedéves bevétele nem érte el, a nagy emelkedés ellenére sem, a 2 milliárd dollárt, tehát a befektetők máig is a potenciálért fizetnek.

Bevallom férfiasan kerülgettem a témát, mert én magam életemben talán ha kétszer interneteztem mobilon, a keresést pedig talán egyszer sem próbáltam. Lehet, megszoktam a nagy képernyőket és az egyszerű egeres navigációt, mindenesetre a mobil nem nagyon vonz, mint keresési platform. Ettől függetlenül természetesen nem elhanyagolható a terület, amiről persze a későbbiekben is írni szeretnék. Bevezetésképpen most csak egy felmérés tanulságait szeretném megosztani, amit az iCrossing készített Amerikában, és még a nyár végén publikált (rákerestem, és ha minden igaz nálunk még nem írt róla senki). Természetesen nálunk valószínűleg még nem itt tartunk, de pontosan ezért hasznos, mert lehetséges, hogy jól jelzi a várható folyamatokat.

Főbb megállapítások:

• a mobilt használók 30 százaléka használja internetezésre is a mobilját. Ezek 50%-a hetente többször is internetezik a mobilja segítségével
• az egyik leggyakoribb tevékenység (75%) pontosan a keresés, melynek során a megszokott keresőjüket használják, nem a mobilszolgálatójuk által adott keresőfelületet
• leggyakrabban keresett információk: térkép/útvonalkeresés, időjárási és helyi/üzleti információk
• fontos, hogy külön mobilra optimalizált oldalak készüljenek. A mobilinternetezők által látogatott oldalak 84 százalékának van mobilverziója.

Tanulságok keresési szempontból

Elég világosan látszik, hogy milyen jellegű keresőszolgáltatásokat érdemes az első körben mobilon is könnyen elérhetővé tenni. Nem szabad ugyanakkor elfelejtkezni a megszokottól eltérő felhasználói felület tervezési szempontokról.

Kapcsolódó cikk: Vizuális keresés mobiltelefonnal

Hogy áll a mobilkeresés Magyarországon? Bevallom a területen kezdő vagyok, szívesen helyet adnék egy cikknek egy hozzáértőtől.

Meskó Bertalan legújabb cikke az IBM által fejlesztett betegadatokat tároló és visszakereső rendszerről indította el bennem a gondolatot, hogy érdemes felvetni a keresési felület kérdését. Ma a keresőprogramok túlnyomó többsége egy vagy több szöveges kereső mezővel rendelkezik, amelyekbe egyszerűen begépeljük a kívánt kifejezéseket. Azonban, ahogy ez a cikk is megfogalmazza, nem mindig ez a legcélszerűbb megoldás. Egy beteg adatait, kórtörténetét keresve például kézenfekvő, hogy a test háromdimenziós ábrájának megfelelő részére kattintva jussunk hozzá a megfelelő információhoz, megspórolva ezzel az időt rabló gépelést.

 Egy másik példa alternatív keresési felületre az RxList gyógyszerfelismerő keresője, ahol kiválaszthatjuk a tabletta színét, alakját, és esetlegesen begépelhetjük a belenyomott feliratot. A keresőfelületnek alkalmazkodnia kell a keresés jellegéhez.

A gyermekek számára készülő keresőnél, ahogy ezt korábbi cikkemben írtam pedig a kereső személyéhez: mégpedig, hogy nem tud olvasni, éppen ezért képek alapján keres.

Ez is olyan terület, ahol még sok fejlődés várható a keresésben és érdemes törni a fejünket új, eddig talán még nem is látott megoldásokon, megkeresve az adott keresési alkalmazáshoz leginkább illő felületet.

Az elsőségről már lemaradtam, mert az index írt róla, de én úgyis a keresés szempontjából akartam egy kicsit körbejárni a hírt, miszerint a Microsoft  HealthVault címen egészségügyi szolgáltatást indított útjára.

A HealthVault keresője valószínűleg a legtöbbeknek nem lesz ismerős, de itt az általuk idén február 26-án megvásárolt MedStory keresőről van szó, ami rögtön világos lesz, ha bárki megpróbálja ugyanazt a betegséget keresni mindkét keresőn. A keresési találatokon kívül találunk még logikus csoportokba rendezett kapcsolódó fogalmakat: tünetek, gyógyszerek, gyógymódok stb, illetve egy rövid cikkszerű leírást is a témáról, amelyet minőségi forrásokból vesznek (pl. MedlinePlus). Az egészet nyakon öntötték még az index cikkben részletezett funkcióval, és ebből próbálnak egészségügyi oldalt készíteni.

Azt, hogy miért van értelme tematikus egészség keresők létesítésének azt egy korábbi cikkemben már leírtam, és ismételni nem szeretném magam. Mindenesetre a nagyok közül a MS már jelentkezik a területen, de a Google is tett lépéseket. A terület egyik legjobb képviselője angol nyelven a HealthLine, itthon pedig a dokim.hu-t lehet említeni, melynek a fejlesztésében magam is résztveszek.