Nitin Karandika írja le a Powerset szemantikus kereső kapcsán, hogy szerinte miért nem lehet ma már a Google-t megverni.

Három fő érvet használ:

1. Relevancia algoritmusok: már annyira kifinomult a relevancia algoritmusuk, hogy egyszerűen szerinte jobb eredményeket ad, mint pl a Yahoo. A valós felmérések eredményei nem ezt bizonyítják, mindenesetre sok embernek nyújtja ezt az érzetet, a Google az kétségtelen, és tény, hogy a termékeket nem elsősorban a valós tulajdonságaik, hanem az általuk adott érzet adja el a vásárlóknak.
2. Optimalizált weboldalak: Számomra ez már meggyőzőbb érv. Nem csak a Google optimalizál, hanem minden weboldal maga is optimalizál a Google-re. Mivel nagyjából ismert, hogy milyen dolgok fontosak a számára, ezért minden értelmes weboldal tulajdonos energiát szán arra, hogy megfeleljen minél inkább a Google számára. Ez óriási versenyelőnyt jelent a számukra.
3. Felhasználói bázis: a legtöbb felhasználó lassan harap rá új technológiákra. A több ezer létező alternatív keresőszolgáltatás ellenére, ezek összesített piaci részesedése nem éri el a 2 százalékot. A legtöbben egyszerűen nem is gondolnak arra, hogy lehetne mást is használni. Hozzászoktak a végletesen egyszerű kezelő és eredményfelülethez. Egyszerűen ezt várják el bármelyik keresőtől. Már arról is nagyon nehéz meggyőzni a felhasználókat, hogy próbáljanak ki egy alternatív lehetőséget, nem hogy aktív felhasználóvá váljanak.

A legsúlyosabb korlátot a harmadik tényező jelenti, ugyanis ha valaki keresőt fejleszt, nagyon gyorsan szembesül a ténnyel, hogy az átlagosnál jóval nehezebb látogatókat vonzania. Az oldal jellegéből adódóan, ugyanis kevés a tartalom, amit más keresők indexelni tudnak.

Van még egy nagyon jelentős korlát, mégpedig a hagyományos crawler alapú indexelés óriási erőforrás igénye. A Google gyakorlatilag együtt nőtt fel a webbel. Amikor elkezdték, még néhány géppel meglehetett oldani, ma már nagyon komoly szerverparkok szükségesek a feladathoz. Itt nagyon nagy tőkére van szükség, még akkor is, ha valaki valami nagyon újszerű megközelítéssel is áll elő, mint az igen komoly szakmai háttérrel rendelkező Cuill tette. Ők azt ígérik, hogy nagyságrendekkel kevesebb kapacitással megoldják. Ehhez kellett most 25 millió dollárt szerezniük, a további fejlesztésekhez...

A keresés egyik alapproblémája, hogy nem ismerjük a kereső szándékát. Mire kíváncsi valaki, aki a mars szóra keres? Csillagászat, csokoládé esetleg római mitológia? Természetesen ha pontosítjuk a keresőkifejezést, akkor a találataink is pontosabbak lesznek.  A SearchEngineLand-en olvastam a Penn Egyetem májusban megjelenő tanulmányáról, amiből megosztanék néhány érdekességet.
A webes keresések 80 százaléka információs, 10-10 százaléka pedig navigációs (keresek egy internet oldalt), illetve tranzakciós (pl. vennék valamit) természetű. Ha ezt tudják a keresők, segíthet, hogy a hasonló bizonytalan témák keresése esetén milyen jellegű találatokat, milyen arányban adjanak vissza. Egyébként ma már ezt általában figyelembe is veszik a keresőrendszerek (egy elrettentő kivétel: miért kellenek tematikus keresők?)

A kutatás másik érdekessége, hogy készítettek egy automatikus osztályozó rendszert, amely eldönti, hogy a fenti három kategóriából melyikbe tartozott egy keresési kifejezés. A különböző  keresési típusok jellemzői:

• Navigációs keresés: cégek, szervezetek, személyek neve, domain nevek, rövid keresési kifejezések.
• Tranzakciós keresés: filmek, zeneszámok, szövegek, receptek, képek, letöltésre utaló kifejezések, szórakozási kifejezések, interakciós kifejezések (vásárlás, chat stb)
• Információs keresés: kérdőszavakat tartalmazó keresések (hogyan, mi stb), hosszabb keresőkifejezések, nem csak az első találati oldalt nézték meg stb.

Jelenleg a keresések 74 százalékában jó eredményt érnek el, ami egyrészt bíztató, másrészt aki már fejlesztett hasonló rendszereket az tudja, hogy a 80 százalékosan jó megoldást mindig sokkal könnyebb elérni, mint onnan továbblépni.
Ha valakit érdekel a komplett tanulmány (Determining the informational, navigational,
and transactional intent of Web queries) emailben el tudom küldeni.

Kevin Newcomb ír a SearchEngineWatch blogon arról, hogy a tavalyi évben a Yahoo és a Google által bevezetett univerzális találati oldalak valóban megváltoztatták a felhasználók viselkedését. A koncepció lényege, hogy egy keresés során nem csak szöveges találatokat adnak a felhasználónak, hanem kép, videó vagy éppen hírforrásokból is jönnek eredmények. Mára kiderült, ha mindezt egy képernyőn látja a felhasználó, akkor sokkal nagyobb arányban kattintanak ezekre az alternatív forrásokra, mint ha külön-külön kellett volna végrehajtani ezeket a kereséseket.

Természetesen van a kérdésnek keresőoptimalizálásra ható következménye, miszerint nem elegendő az oldalakat csak a szöveges tartalomra optimalizálni, de ennek a taglalását inkább meghagynám a hozzáértőknek.

Ezt a gondolatot vittük mi még tovább, amikor a metakeresőnkben mindezeket megjelenítjük, ugyanakkor nem tesszük őket egy közös listába. Számomra nem alátámasztható semmilyen logikus magyarázattal, hogy a videótalálatok mondjuk miért pont a 3. helyen jelenjenek meg. Tehát nálunk a főkategóriában a magyar webről érkezett eredmények jelennek meg, jobboldalon jön a web, a hírek, a kép, videó valamint a blog kategória. Természetesen a koncepció más területeken is alkalmazható. Készítünk például az NIH számára olyan AIDS témájú vertikális keresőt, ahol orvosi képadatbázisokból is mutatunk eredményeket.

Kapcsolódó cikkem: Yahoo újdonságok

Hétről-hétre nagyon sok érdekes kereső jelenik meg, vagy lép előre valamilyen területen. Charles Knight AltSearchEngines blogja a legjobb, ami ilyen kezdeményezésekről beszámol. Ő indította a TheSearchRace szolgáltatást, ami áttekinthető és értékelhető formában teszi elérhetővé a különféle keresőket. Ha beregisztrálsz, szavazhatsz melyik tetszik a legjobban, illetve felhívhatod valaki más figyelmét, ha találsz valami érdekeset.

Két dolgot kérnék tőletek:

- ha találtok érdekes keresőt az oldalon, jelezzetek, és szívesen írok róla a blogon

- illetve szavazzatok az AllPlus keresőre, amit mi fejlesztünk, ha érdemesnek tartjátok. A browse category-re kattintva a Meta Search csoportban találjátok

Alapvetően kétféle "iskola" létezik, amikor a keresők jövőjéről gondolkoznak. Az egyik szerint a kulcs az algoritmus, vagyis a találatok sorrendezése, a másik szerint pedig a találatok újszerű megjelenítése. A második területre koncentrál elsősorban a searchme, melynek demoját itt meglehet nézni, illetve be is lehet regisztrálni hozzájuk béta tesztre.