A legtöbben már biztos olvasták Alex Iskold erről szóló cikkét, amely jól bemutatja a közösségi keresésben rejlő potenciált. Az ilyen jellegű keresés ugyanis egy újszerű megközelítését teszi lehetővé a relevancia számításnak.

Számomra nem azok a legértékesebb cikkek, információmorzsák, amelyeket a legtöbben ajánlanak, hanem azok, amelyeket a hozzám legközelebb állók osztanak meg. Ezt lehet aztán kiegészíteni még mások megosztásaival, de szigorúan kevésbé fontosnak véve őket. Ha nem így tennénk, sok esetben azt tapasztalnánk, hogy az általunk követett emberek egy-egy témában meg sem nyilatkoznak, így nem is vezetne eredményre a keresésünk.

A közelséget a relevancia mértékét, az általa bemutatott sorrend jól leírja, amelyet közösség relevancia sorrendnek (social relevancy rank) keresztelt el:

1. Barátok és akiket követek
2. Hasonló ízlésüek (akik hozzám leginkább hasonló témák iránt érdeklődnek)
3. A barátaim barátai
4. Nagy befolyású személyek (pl. Battelle a keresés témában)
5. A teljes tömeg összesített adatai

Ami miatt nagyon jó ötletnek tartom ezt még, hogy választ ad a közösségi keresés egyik alapvető problémájára, a spam kérdésére. Ugyanis a "szavazás" jellegű relevancia algoritmusokkal kapcsolatban pont ez szokott lenni az első számú ellenvetés. A Twitter számára biztosan kézen fekvő lenne a keresőjük ilyen irányú továbbfejlesztése, és azt hiszem nem lepődnénk meg, ha ez rövidesen elérhetővé is válna.

Ajánlanám olvasásra Chris Anderson (a híres long tail írója) legújabb, Free című könyvét, ha éppen nem lenne irónikus módon éppen elérhetetlen Magyarországról. Elég szép kis fricska ez a könyv elolvasása után, melyben központi üzenet, hogy a digitális tartalmak védelmének gyakorlatilag semmilyen értelme sincsen. (Update: Kaptam egy linket, amin keresztül már lehet olvasni magyar ip-ről is, lényeg, hogy ne közvetlenül a scribd oldaláról olvassátok)

Nagyon érdekes a könyv, és feltétlenül érdemes végiggondolni a saját piaci területünkre vonatkozólag. Ugyanakkor nem akarok naív lenni. Vannak olyan piaci területek, ahol a tömegesség hiánya miatt az ingyenesség egyszerűen képtelen működni. Mert ha a vevőknek mondjuk csak 2 százaléka lenne fizető, egyszerűen finanszírozhatatlanná válna az egész.

Mindenesetre elvitathatatlan az ingyenesség, mint folyamat léte. Valami hasonlóra készülünk mi is a HealthMash-el, ami az egyedi egészségügyi keresők piacán lesz új termék rövidesen. Egy alapverziója, amely csak a weben elérhető ingyenes tartalmakat keresi ingyenes lesz mindenki számára. A könyvtáraknak csak a testre szabott, az általuk licenszelt tartalmakat is kereső verzióért kell majd fizetniük.

A könyv végén 10 alapelvben foglalja össze az ingyenesség törvényeit, amit megosztok tanulság kedvéért:

1. Ha digitális, előbb-utóbb ingyenes lesz

Közgazdasági alaptörvény, hogy egy versenypiacon az árak a határköltség szintjére fognak esni. Az Internet teljes mértékben versenypiac és a szükséges technológiák - feldolgozási teljeseítmény, sávszélesség, tárolókapacitás - ára folyamatosan esik, így elkerülhetetlen az ingyenesség felé való közelítés. A bit ingyenes akar lenni.

2. Az atomok is ingyenesek szeretnének lenni, de ott nem megy ilyen könnyen

A digitális világon kívül a határköltség nagyon ritkán nulla, éppen ezért ott nehezebb az ingyenességet elérni, mégis kétségtelen tény, hogy egyre inkább terjednek ezek a megoldások, amelyekere a könyv sok érdekes példát hoz. (pl. ingyen repülőjegyek, ingyen autó(!)).

3. Az ingyenességet nem tudod megállítani

A digitális világban lehet ugyan kulcsokkal és törvényekkel próbálni gátat szabni ideig-óráig a jelenségnek, de végül a gazdaság törvénye fog győzni. Hadd adjak egy ötletet - teljesen ingyen :) - a magyar NavNGo fejlesztőinek. Mi lenne, ha ingyenessé tennék a szoftvert és a bevételeket a POI-k eladásából hoznák be? Ha minden eszközben a NavNGo van, melyik étterem ne lenne hajlandó mondjuk évi 5000 forintot fizetni, hogy az aktuális ajánlata állandóan elérhető legyen? Netalántán az autós figyelmét fel is hívva erre, amikor mondjuk 5 kilométeren belül jár az adott helyhez.

4. Lehet pénzt keresni az ingyenesből

Az emberek hajlandók pénzt fizetni, hogy időt takarítsanak meg, vagy a kockázatukat csökkentsék. Ha nem hiszed gondold végig miből él például a Magyarországon is nagyon népszerű Travian játék? Az emberek a státuszszimbólumokért is hajlandók fizetni. Az ingynesség új ügyfeleket hoz a közeledbe, ami azt jelenti egy részüket fizetővé is tudod majd tenni.

5. Definiáld újra a piacodat

 A Ryanair versenytársai ülőhelyeket adtak el repülőkön. Ők úgy döntöttek, hogy az utazási üzletben lesznek benne. A különbség az, hogy az utazásból rengeteg módon lehet pénzt keresni, az autókölcsönzéstől, a szálláson át az étkezésig.

6. Kerekítsd le az árat

Ha valaminek az ára a nullához közelít, kerekítsd le nullára. Az ingyenesség nem kérdés, csak az a kérdés mikor következik be. Te érj oda elsőnek ne mások. Mit tudsz ma ingyenessé tenni? A navigáció szoftvereknél említett példámmal kapcsolatban egészen biztos vagyok, hogy valaki meg fogja lépni, és aki meglépi megnyerheti a teljes piacot magának. Melyik hardvergyártó nem az ingyeneset akarná majd licenszelni, ha egyébként is elég jó?

7. Előbb-utóbb az ingyenessel kell majd, hogy versenyezz

Valamilyen utón-módon a te területeden is megjelenik majd valaki aki ingyenesen elérhetővé teszi azt, amiért te pénzt kérsz. Lehet, hogy nem pontosan ugyanazt nyújtja, de a 100 százalékos árkedvezmény elég nagy csábítás lesz az ügyfeleidnek. Két lehetőség marad: add ugyanannyiért és adj el valami mást, vagy biztosítsd, hogy a minőségi különbség olyan jelentős maradjon, hogy hajlandóak legyenek fizetni. A második azt hiszem, sokkal nehezebb út.

8. Fogadd el a pazarlást

Ha valami túl olcsó ahhoz, hogy mérjed, inkább ne mérd. A digitális világban, ahol a kapacitás ára rohamosan közelít a nullához, nem tehetünk mást. Nem elfogadható ma már: a megtelt a postaládája (tárhelye) jellegű üzenet.

9. Az ingyenesség más dolgokat még értékesebbé tesz

Minden bőség valahol máshol hiányt teremt. 100 évvel ezelőtt kevés szórakozási lehetőség volt az embereknek, akiknek több idejük volt, ma megfordult a helyzet. Ha egy termék vagy szolgáltatás ingyenes lesz az érték egy szinttel feljebb kerül. Menj te is oda.

10. A bőséget menedzseld, ne a hiányt

Ahol ritkák az erőforrások, drágák is lesznek. Nagyon óvatosan kell velük bánnod. Ha olcsók az erőforrásaid, akkor másképpen kell menedzselni azokat. A vállalati kultúrát át kell állítani a "Ne szúrd el" szemléletről a "Hibázz gyorsan" és tanulj belőle szemléletmódra.

Kapcsolódó cikk: A Notre Dame és az ingyenesség

Megszületett az eredmény, íme a 10 legjobb 2009-es IT blog:

Gratulálok a legjobbaknak! tsabeeka blogjára magam is feliratkoztam.

A Vizzl vizuális kereső, amelynek neve magyarul valljuk meg nem hangzik túl jól, bemutatja milyen egy korszerű, jól áttekinthető, megfelelő szűrési lehetőségeket biztosító keresőfelület. Egyelőre az amazon, youtube és ebay szolgáltatásokhoz ad egy alternatív, szerintem esztétikus keresőfelületet:

Az új 3.5-ös Firefox a beépített keresőszolgáltatások frontján is hozott újdonságot. A jobb felső sarokban a kiválasztható keresők közé került a PolyMeta, a SZTAKI angol-magyar szótára és Vatera oldala is. 

Talán a legtöbben már tudják, de viszonylag egyszerű bármilyen keresési szolgáltatáshoz a Firefoxhoz illeszkedő leírást készíteni. Ezt aztán a látogatóink könnyen elérhető módon betehetik a keresőszolgáltatásaik közé. Külön előny, hogy egy ideje már ugyanazt a fájlt lehet használni az Internet Explorer-en is. A fájl elkészítéséről a Turorialon olvashattok részletesebben.