A legnagyobb kincs az interneten bármilyen szolgáltatást nyújtók számára a „szándékok adatbázisa”. Nem új a fogalom, John Batelle még 2003-ban nevezte meg így azt, hogy mi az érték a Google-ben és általában a keresőknél. Sokáig úgy tűnt, hogy a keresőben jelenik meg ez a legvilágosabban és a legkoncentráltabb formában. De úgy néz ki mára kihívói akadtak.

Az internet használata során számos nyomot hagyunk magunk után, ami jól tükrözi a szándékainkat. Például az online vásárlás során kiderül, hogy mit veszünk, a keresésnél, hogy mi érdekel. A közösségi hálózatokon, mikroblogokon kiderül, hogy kik vagyunk, kit ismerünk, vagy éppen mit csinálunk, de hasonlóan egyre nagyobb szerepe van annak, hogy helyileg éppen hol vagyunk.

Ezeknek a területeknek a vezető képviselői (facebook, twitter, ebay, yelp…) már messze túlmutatnak az általános keresésen. A felhasználói élményt nagy mértékben fokozza az, ha úgy érezzük, hogy a rendszer ismer minket, tudja mit szeretünk, hol vagyunk és a keresési eredmények is ehhez igazodnak.

Nem kevésbé fontos szempont mindez a „másik oldal” számára sem. Az már az eddigi tapasztalatok alapján is egyértelmű, hogy egy-egy kereséshez kapcsolódó hirdetésnek sokkal nagyobb hatása van, mint az általános reklámoknak. Ha ez a módszer kiegészül azzal a sokféle információval, amit az internet használata során magunkról közlünk, akkor a hirdetések is személyre szabottabbak, hatékonyabbak lehetnek, nem csak a kereséshez, hanem az állapotfrissítésekhez, online vásárláshoz kapcsolódó reklámok révén is.

Mindenki számára egyértelmű, hogy a Google „A Kereső” (Magyarországon mindenképpen) és ez talán nem is lesz egy darabig másként. De vajon ki verheti meg? Érdemes-e ezzel próbálkozni?

A válasz – egyelőre – egyértelműen az, hogy nem lehet vele versenyre kelni. A Google elég jó, a felhasználók előbb-utóbb megtalálják segítségével amit keresnek. A fő indok azonban a kényelem. Hiába lenne lehetőség még jobb eredményeket elérni, sokszor nem is foglalkozunk azzal, hogy hol keresünk, a legtöbb internet felhasználó böngészőjében a Google az alapértelmezett kereső. Az emberi természet és az internet hétköznapi szokássá válása miatt nem is érdemes nagy változásokat remélni ebben a hozzáállásban.

A harc sokkal inkább a figyelemért folyik.  A Nielsen legfrissebb adatai szerint 2010 januárban a Google-n átlagosan eltöltött idő 14,4%-al csökkent, míg a Facebook 9,7 százalékkal nőtt. Természetesen nagy következtetést ebből levonni nem érdemes, ráadásul egy keresőnek, még a Google-nek sem az a célja, hogy az emberek minél több időt ezeken az oldalakon töltsenek, sokkal inkább hogy hamar megtalálják azt az oldalt, amit valójában keresnek. Figyelembe kell venni azonban, hogy a Google ma már nem csak kereső, hanem ebben az időben a gmail és egyéb szolgáltatásai is benne vannak.

Az viszont hosszú távon is már megmutatkozik, hogy a felhasználók egyre több időt töltenek közösségi oldalakon. 2009 decemberében több videot néztek meg a YouTube-on, mint amennyi Google keresés összesen történt, de a tavalyi évben a közösségi oldalakon töltött idő is 82%-kal nőtt. A keresésnek tehát akkor van jövője, ha lépést tart a felhasználói szokásokkal.

Ilyen címmel jelent meg egy cikk az origo techbázisának oldalán. Van-e esélyük a magyar piacra szánt keresőknek arra, hogy legyőzzék a Google-t vagy a Bing-et? Melyik a legjobb a magyar keresők közül?

A Johu, Szörcs, Bluu, Miner, Ok és iGlue keresők összehasonlítására több, különböző jellegű tesztet végeztek a cikk szerzői. Az eredmények abból a szempontból nem meglepőek, hogy az általános keresés kategóriában a Google verhetetlennek bizonyult, azonban a magyar keresőknek is vannak olyan szolgáltatásaik, amelyek miatt bizonyos esetekben érdemes ezekhez fordulni.

A teljes cikk a részletes teszteredményekkel itt olvasható.

Ilyen címmel tartottam ma előadást a Barcamp konferencián. Itt megnézhetitek, ha érdekel mi hangzott el.

Köszönöm Türk Istvánnak a közvetítést!

Elindult az új magyar kereső, a bluu nyilvános változata. Mától regisztráció nélkül bárki kipróbálhatja a magyar nyelven is értő keresőt.

Számos különleges szolgáltatást nyújt, mint a hírkeresés, menetrend keresés, szótár, árukereső, valutaváltó, mindezt egyszerűen, szabad megfogalmazásban használhatjuk. Nem szükséges tehát bonyolult képleteket, speciális keresési vagy idegen nyelvű kifejezéseket megtanulnunk a használatához, hanem ugyanúgy kérhetünk a rendszertől információt, mint ahogy azt egy embertől kérnénk.

A fejlesztők szerint:

A te ereidben és a Bluu kódjában is édes anyanyelvünk csörgedezik… ezért jobban érti, hogy te mit akarsz megtalálni, és hogy a weben lévő infók közül mi az, ami válaszol a kérdésedre.

Érdemes próbára tenni, és ahogy egy induló rendszernél elengedhetetlenül fontos, minél több visszajelzést adni - amit a fejlesztők nagyon várnak - akár pozitív értékelés, akár építő kritika formájában.