2010 elején szinte egy időben két új magyar webkereső is megjelent (a Szörcs és a Bluu) a valamivel korábban indult Miner, Johu, és RichPOI után. Van, amelyik saját robotot működtet a weboldalak begyűjtésére, mások a nagy külföldi keresőgépek indexeit kérdezik le. A beépített magyar nyelvi eszközök (pl. szótövezés) mellett speciális kiegészítő funkciókkal, a találatok relevánsabb sorbarendezésével és újfajta megjelenítésével próbálnak minél több felhasználót - és ezzel együtt persze hirdetőt - magukhoz csábítani. Bár teljesítményben, kiterjedésben nem versenyeznek a Google, Yahoo, Bing hármassal és a hosszabb távú fennmaradásuk is bizonytalan, de a magyarországi sajátosságokhoz való optimalizálásuk és újszerű megoldásaik miatt érdemes kipróbálni és esetleg alternatív eszközként használni vagy a laikusabb felhasználóknak ajánlani őket. Érdemes elolvasni az Origo összehasonlító tesztjét is.
- Miner: A Bártházi András (a webakademia.hu bloggere) által vezetett projekt egy automatikus hírportál és egyben egy vertikális kereső, mely 2006-ban blogkeresőként indult, de ma már a magyar webkettes világ más szegmensei: videómegosztó helyek, fórumok, Twitter/Csirip is kereshetők vele, sőt újabban már a teljes magyar web is
. A felület tavaly újult meg, de bizonyos funkciók még fejlesztés alatt vannak. A blogkereső kategóriák szerint is szűkíthető, ami különösen hasznos, ha például recepteket vagy könyveket keresünk (egész más találatok jönnek így pl. a paradicsom kérdésre). Míg a webes keresőkkel az emberek inkább tényeket/adatokat próbálnak megtalálni, a blogkeresők a vélemények és az aktuális trendek/témák megtalálására és áttekintésére jók. A Miner 2010 áprilisában több mint 311 ezer blog mintegy 20 millió bejegyzésében keresett. A keresőt a puszta növekedés helyett szemantikus irányban fejlesztik: a rendszer megpróbálja értelmezni a beírt keresőkérdéseket, és felismerni, hogy a beírt szó pl. név vagy cím, vagy hogy milyen fogalomkörhöz tartozik, én ezt az információt felhasználni a források lekérdezéséhez, illetve a legjobb találatok összeválogatásához.
- Johu: A kereső egyik fejlesztője Jóföldi Endre, aki emellett a Kereső Világ blog szerzője és az ő cége készítette többek közt a National Institutes of Health Library számára a First Step nevű metakeresőt. A Johu, ahogy a neve is utal rá, a Yahoo!
keresőjének indexére épül, de a nyelvi elemzőbe beépítették a témában élenjáró MorphoLogic eszközeit (pl. a magyar szótövező algoritmust). Érdemes összehasonlítani az adók tippek kérdésre érkező találati listákat a Bing, a Google és a Johu esetében. A kereső másik jellemzője a legjobb kb. 100 találatból klaszterezett "tartalomjegyzék" a bal oldali hasábban, amely grafikus nézetre is átváltható, és segít az áttekintésben, a kérdés pontosításában, vagy további keresőszavak megtalálásában (pl. mobil televíziózás) A találati listákban előnézetet is kérhetünk a kis nagyító ikonokra kattintva.
- Bluu: Valószínűleg a legfejlettebb hazai webkereső, komoly szövegértelmező képességekkel és sokféle speciális funkcióval. A szövegelemző modul a rendhagyó eseteket, a szinonimákat és asszociációkat (kapcsolódó fogalmakat), továbbá egy
határig az elgépeléseket is kezeli. Képes a természetes nyelven beírt kérdések értelmezésére is, valamint vannak benne bizonyos előre definiált "mondatszerkezetek" a leggyakoribb kérdéstípusokra: pl. Szeged Miskolc vonat, servus magyarul, android mobil hírek, legalább 8 gigás pendrive 10 ezer forintig, képek Szabó Magdáról. (A lehetőségek áttekintéséhez érdemes a háttérképet kikapcsolni a Témaválasztás menüpont alatt.) A Google által bevezetett PageRank értékelést kiegészítették egy CSS elemzésen alapuló minősítéssel is: így nagyobb súlyt kapnak azok a találatok, ahol a keresett szavak az oldal elején, a görgetési határ fölött, kiemelt pozíciókban (pl. címekben) fordulnak elő. A Bluu csak az első 50 találatot értékeli a rangsoroláskor.
Összeállította: Drótos László, Magyar Elektronikus Könyvtár





Ha olyan témára keresünk, ami a Google vagy partnerei oldalain megtalálhatóak, azok biztosan az első találatok között lesznek, függetlenül attól, hogy milyen minőségű eredményekről van szó. A tanulmány egyik példája az egészségügyi terület, melyen a
Előfordulhat egy keresés során, hogy van arra vonatkozó Google oldal, valamilyen földrajzi hely is kapcsolódik hozzá, esetleg kép és videó találat - a találati lista első 5-6 eredménye máris le van foglalva, márpedig ritka az a felhasználó, aki ne ezek közül választana. Így esélye sincs a valóban releváns oldalaknak, hogy a felhasználók odataláljanak. Ennek következményeként nem kell hosszan részletezni, hogy mennyire érdemes nekik a Google-val versenybe szállni, mennyire érdemes értékes tartalmakat közzé tenni, stb... A Google tehát egyre növekvő hatalmát kiterjesztheti arra, hogy szó szerint irányítsa a felhasználókat, hiszen "biztos az első találat a legjobb".
Ilyenkor, november vége, december eleje felé menthetetlenül megindul a karácsonyi bevásárlási láz, hiszen valamit venni "kell" szeretteinknek, barátainknak és jobb mielőbb, lehetőleg fizetés napja környékén már letudni költséges kiadásainkat, tájékozódni viszont már előbb el kell kezdeni.




matematikusról elnevezetett műveleti jelek, melyekkel a találati halmazok közötti kapcsolatokat határozhatjuk meg: ezeket az AND/ÉS/+, OR/VAGY, XOR, NOT/AND NOT/NEM/- szavak ill. jelek jelölhetik. Az XOR (kizáró VAGY) műveletet nem sok keresőrendszer ismeri. Az OR művelet alacsonyabb prioritású, így ha szinonima-csoportok közt akarunk AND vagy NOT műveletet végezni, akkor előbbieket zárójelbe kell tenni, hogy megfelelő sorrendben történjen a kifejezés kiértékelése: a
keresőgépek és más források (pl. Wikipédia, Google Maps, IMDB, Encarta, Amazon) adatbázisaiban. Így ha a munkája - pl. egy Word dokumentum olvasása vagy egy weblap böngészése - során szüksége van egy szó definíciójára, egy földrajzi hely térképére, valamilyen adatra egy filmmel vagy könyvvel kapcsolatban stb., akkor nem szükséges egy új ablakot nyitnia, elvándorolni valamelyik keresőoldalra, oda beírni vagy bemásolni a keresett szavakat, majd a találati lista átnézése után visszatérnie az eredeti dokumentumhoz. Ehelyett a program automatikusan felkínálja (egy szemantikus adatbázis alapján) a szerinte az adott esetben leghasznosabb információforrásokat, majd lefuttatja a keresést, az eredményeket rendszerezi, és egy lebegő ablakban megmutatja a szó eredeti szövegkörnyezete mellett, így a felhasználónak nem kell emiatt hosszasan félbeszakítania az olvasást. Ilyen szolgáltatás például az Internet Explorer 8-as verziójába épített Accelerator.
mechanizmus a szabad szavas keresés és a tematikus böngészés előnyeit egyesíti. A felhasználó az általa beírt keresőkérdésre érkező találatokat többféle kategóriarendszer szerint nézheti, szűrheti és sorrendezheti. Minden ilyen facet a találatok valamely közös tulajdonságán alapul (pl. egy termékre való keresésnél ilyen közös jellemzők: típus, ár, gyártó, forgalmazó).
automatikus szétválogatása hasonló tartalom vagy valamilyen egyéb szempont (pl. a találatok forrása vagy típusa) alapján. A klaszterező keresők különösen a többértelmű szavak szétválasztásához vagy egy átfogóbb fogalom szűkítéséhez hasznosak, mert felajánlják azokat a részhalmazokat, amelyekkel a felhasználó a kívánt irányba tudja pontosítani a találati listát. Pl. egész más irányban kell továbbmenni a
keresőgép által egy adott kérdésre visszaadott weboldal lista, mely rendszerint az egyes weblapok címét, a rájuk mutató linket és egy-egy rövid kivonatot tartalmaz a keresőszavak előfordulási helyét mutatva. Ezenkívül további információk is lehetnek a listában, pl. a találatok (hits) száma, a dokumentumok típusa, mérete, begyűjtési vagy módosítási dátuma, valamint képek/képernyőfotók, fizetett reklámok/linkek, és javasolt egyéb keresőkifejezések. Egyes keresőgépek egy átmeneti gyorstárolóba (cache) teszik a gyakoribb kérdésekre adott találati listákat és ismételt keresésnél onnan küldik el, így azok nem mindig a legfrissebb eredményeket tükrözik.
keresőgépek és keresési megoldások helyett téma, típus, műfaj, domain vagy egyéb szempont szerint szűkített keresés. Vannak kifejezetten vertikális keresők, amelyek valamire specializáltak (pl. utazási információk, termékek, tudományos publikációk) és vannak általános keresőgépek, amelyek lehetőséget adnak rá, hogy a felhasználó vertikálisan keressen tovább (pl. a Google-nél hírekben, blogokban, fórumokban, könyvekben stb. tudunk továbbkeresni, illetve korlátozhatjuk a témánkat képekre, videókra, termékekre stb.).
website-ok válogatott részéről. A site neve és címe mellett témakörök, kulcsszavak/címkék és esetleg rövid leírások is lehetnek bennük. Egyes katalógusokat szerkesztők válogatnak, másoknál bárki bejelenthet webhelyeket egy vagy több kategóriába (de rendszerint ilyenkor is van valamilyen előzetes vagy utólagos kontrol), és van ahol fizetni is kell a bekerülésért vagy a bentmaradásért. Az általános, szinte minden témára kiterjedő rendszerek (pl. a
könyvjelző-megosztástól a webhelyek címkézésén és minősítésén át a találati listák sorrendjének megváltoztatásáig. Egyre több keresőrendszer beépíti a közösségi oldalakról, ismeretségi hálókról, linkmegosztó helyekről, blogokról és mikroblogokról származó információkat is a webhelyek fontosságának megállapításába, csökkentve ezzel - elvileg - az automatikus módszerek hátrányait, pl. a spam és a SEO hatását. A 2009-ben bevezetett
A vertikális keresők igenis egyre nagyobb teret (kell, hogy) kap(ja)nak (ld. pl. a korábbi bejegyzést a Blekko keresőről), javarészt olyan területeken, mint az utazás, álláskeresés vagy az ingatlanügyletek - lényegesen kevesebb spammel lehet találkozni, ilyen módon, célravezetőbb használatuk.