Az internetes keresés legnagyobb problémáját maguk a felhasználók jelentik. Hiába látják be a keresőgépek a web egyre nagyobb részét és rendezik a találatokat egyre kifinomultabb algoritmusok szerint, a felmérések azt mutatják, hogy a keresőket használók többsége csak 1-2 találatot nyit meg és néz meg közelebbről, néhányan 3-4-et, és 8-10-nél többet szinte senki sem, így alig van esélye arra, hogy az illető a számára valóban legrelevánsabb, leghasznosabb weblapokat, illetve szöveges és multimédia dokumentumokat találja meg - az emberek többsége megelégszik a "jó lesz ez is" szinttel. A találati halmazok jobb áttekintését egyes keresőrendszerek és -agentek vizuális technikákkal próbálják elősegíteni: 2 és 3 dimenziós grafikus megjelenítéseket alkalmaznak, támaszkodva a legújabb szemantikus webes fejlesztésekre, az XML alapú adatcsere technikákra, a tématérkép (topic map) fejlesztések eredményeire. Mivel a képi információt (szín, mintázat, alak, méret, pozíció stb.) az agy nagyságrendekkel gyorsabban dolgozza fel, mint a szövegest és tovább is emlékszik rá, ezért ezek a módszerek alkalmasabbak legalább az első átfogó tájékozódáshoz, egy nagyobb információforrás áttekintéséhez, mint a hagyományos szöveges listák.

Bár a vizuális keresők első látásra szokatlannak, nehezebben megtanulhatóknak látszanak, és néha öncélúnak vagy haszontalannak is, de vannak köztük olyanok, amelyeket ha jobban megismerünk, akkor rájövünk az előnyeikre és jóval hatékonyabban tudunk velük bizonyos típusú keresési feladatokat megoldani. Viszont mivel ez egy viszonylag új, gyors fejlődésben és változásban levő terület, ezért gyakori, hogy az ilyen szolgáltatások és szoftverek nem teljes értékűek (hiányoznak vagy rosszul működnek egyes funkciók) és az is, hogy egy idő után eltűnnek a webről - vagy azért, mert sikertelenek voltak, vagy pedig éppen hogy túl sikeresek lettek és ezért eladták őket valami nagyobb befektetőnek és fizetős termékekbe épültek be. Ez történt a vizuális keresőkkel foglalkozó szakirodalomban gyakran hivatkozott amerikai fejlesztésű, klaszterezett halmazokat felrajzoló Grokker-rel és a francia eredetű, térkép- vagy gráfszerű megjelenítést nyújtó KartOO-val - illetve annak "testvérével", az Ujiko-val - is: előbbi 2009-ben, utóbbi fejlesztés pedig 2010 elején tűnt el a nyilvános webről, 7-8 évi működés után. Ugyancsak 2010-ben zárt be az Amazon, a Lastfm, a Youtube, a Yahoo!, a Google és más szolgáltatások találati listáit sokféle nézetben megjeleníteni képes amerikai Viewzi, amely pedig csupán két évvel korábban, 2008-ban jelent meg béta-teszt állapotban, és azonnal nagyon jó kritikákat kapott. A felhasználók által ismert nagy keresőgépek is elindultak a vizualizáció irányába, de még igen kezdetleges megoldásaik vannak: a Bing Visual Search oldalán csupán néhány előre definiált műfajban és témában lehet keresni, a Google Timeline és Wonder Wheel nevű funkciója pedig nagyon szegényes megjelenésű (utóbbit 2010 szeptemberétől el is dugta a Google, és csak akkor érhető el, ha kikapcsoljuk a Google Instant opciót a keresési beállítások közt). A látványra épülő keresési folyamat- és eredmény-megjelenítés valódi lehetőségeit akkor tudjuk felmérni, ha kipróbálunk néhány, kifejezetten erre specializálódott alkalmazást - melyek persze többnyire a nagy keresőgépek API-jait használják, vagyis az ő adatbázisaikon futtatják le a kereséseket, és a kapott adatokat elemzik és jelenítik meg a saját technológiájukkal.
 

TouchGraph

A new-yorki székhelyű vállalkozás 2001-ben indult azzal a céllal, hogy a Google számára fejlesszen egy vizuális megjelenítőt. Azóta már az Amazon, a Facebook és más információforrások is felhasználták ezt a Java alapú alkalmazást. A Google-re épülő böngésző felület valójában nem a találatokat jeleníti meg, hanem azokat a site-okat és a köztük levő kapcsolatokat, amelyekről a találatok származnak. Így nem annyira keresésre, hanem egy téma eloszlásának áttekintésére, illetve a web egy szeletének feltérképezésére alkalmas. (Érdemes a Title label-t bekapcsolni, hogy a honlapok neve jelenjen meg az URL címük helyett). A megjelenített kapcsolati háló az egérrel mozgatható, a görgővel közelíthető/távolítható, az egyes csomópontokra duplán kattintva pedig az adott site-hoz hasonló további webhelyek adatai tölthetők le (Ezt háromszor ismételhetjük, minden alkalommal újabb max. 10 kapcsolódó hellyel bővül a kép.) A site-halmazt a program eltérő színű klaszterekbe csoportosítja, ezek azután ki-be kapcsolhatók, akárcsak az egyes webhelyek ikonjai. A kiválasztott site-ról érkezett találati oldalra is továbbmehetünk, akár a bal felső sarokban megjelenő honlapleírás feletti URL címre, akár jobb gombbal a site ikonjára kattintva és a Launch Website menüpontot választva (de ehhez a felugró ablakokat engedélyezni kell a böngészőben).
 

oSkope

A svájci és német programozók által fejlesztett, 2007-ben publikussá vált megjelenítő felület a legnépszerűbb oldalak (pl. Amazon, eBay, Flickr, Youtube stb.) tartalmában keres és a képként megjelenő találatokat különféle stílusokban rendezi el (ezek a bal szélen levő ikonokkal választhatók). A graph nézetben még plusz információkhoz is jutunk, mert a képek elhelyezése ilyenkor például az Amazon esetében az árakat és a népszerűséget (eladott példányszámot) jelzi. A képeket azután szabadon rendezgethetjük, több fokozatban nagyíthatjuk, sőt egy saját mappába is gyűjthetjük (My folder fül), aminek a címét azután megoszthatjuk az ismerőseinkkel. Természetesen itt is továbbmehetünk a találat eredeti forrására, a Link to original page feliratra kattintva.

Quintura

Az amerikai és orosz központtal rendelkező cég eredetileg egy letölthető keresőügynök szoftvert tett közzé (2005-ben), de egy évvel később az online változatot is megjelentették. Komolyabb használathoz érdemes az előbbit telepíteni, mert sokkal gyorsabb és több funkciót kínál. A reklámszövegében az áll, hogy a szokásos egysoros parancsmódú keresőmezővel szemben a Quintura program vizuális felületével keresni olyan, mintha DOS-ról Windows-ra váltanánk. Egy másik hasonlat szerint pedig a Quintura egy mindentudó könyvtáros. ;-) Bár ez utóbbi állítás kérdéses, de az valóban igaz, hogy ez a szoftver nem csak és nem elsősorban a találati halmazok áttekintésében és rendszerezésében segít, hanem a találatokból kiszűrt szavak közötti kontextust mutató címkefelhőjével és a hozzá tartozó szerkesztői funkciókkal nagyon hasznos eszköz a keresőkérdések összeállításában, sőt az egész keresési folyamat menedzselésében. Többféle keresőgépet és egyéb forrást is beállíthatunk (pl. Altavista, Google, Metacrawler, Yahoo!, Amazon, Scirus, Wikipédia stb.), de egyszerre mindig csak egyikből kapunk találatokat.

A találati listák méretét érdemes legalább 250-re állítani az Options alatt (Number of found links...), hogy legyen elég kielemezhető adat a Quintura számára, és a Coverage skálát is maximumra állítani, hogy minél többet lássunk a keresés pontosítására felajánlott címkékből. Ha rávisszük a kurzort egy szóra, akkor azonnal megmutatja, hogy hogyan változna meg ezzel együtt a találati lista, majd egy kattintással fel is vehetjük a szót a keresőkérdésbe (Currenty query). Az üres területre duplán kattintva a címkefelhőben nem szereplő szavakat is hozzáadhatunk a keresőkifejezéshez. A szavak melletti X-szel kizárhatunk nem kívánt fogalmakat (ezek az Excluded fülre kerülnek, ahonnan később visszahozhatók), vagy a jobb gombbal eltüntethetjük (Hide) őket a felhőből, ha érdektelenek (ezek ettől még előfordulhatnak a találatok között). Ha túl kevés találatunk maradt az eredeti keresőkérdés átfogalmazása után, a More results gombbal kérhetünk továbbiakat, valamint a keresőkérdésre kattintva lefuttathatjuk azt a megszokott böngészőnkben is. Nemcsak a korábbi kérdéseinket módosíthatjuk, hanem a bal felső sarokban levő New query ikonnal teljesen újakat is hozzáadhatunk a Scope-hoz, vagyis a keresési folyamathoz. A teljes folyamat, a címkefelhő aktuális állapota, a találati lista és minden beállítás egy projektként elmenthető és később újra aktiválható. Ilyenkor a program külön kigyűjti a New links fül alatt a korábbi futtatás óta megjelent új találatokat.

A találati listából mi is megjelölhetjük a számunkra fontosakat (Add to Favorites), vagy törölhetjük az irrelevánsakat (Removed links) - ez utóbbi esetben a program felajánlja, hogy a kizárt találatokhoz tartozó kulcsszavakat is törli a címkefelhőből és a keresőkérdésből. A Quintura bár egy viszonylag egyszerű agent, mégis nagyon jól használható komplex webkeresések összeállításához, főleg olyankor, ha nem ismerjük a kérdéskör kulcsfogalmait, vagy ha időnként újra ugyanolyan vagy hasonló kereséseket kell végeznünk.

Összeállította: Drótos László, Magyar Elektronikus Könyvtár

A Kereső Világ olvasói közül ezt a 10 bejegyzést olvasták el a legtöbben:

1. Útvonalkeresők tesztje

2. A szemantikus keresés tíz pontja

3. Mit hozhat a lájkolás a keresők számára?

4. Keresési trendek: Egyre több nyomot hagyunk magunk után

5. Keresés természetes nyelven (Varjú Zoltán, Számí tógépes nyelvészet blog)

6. Látványos képkeresés: Taggalaxy

7. Google angol ABC

8. Keress növényt az interneten

9. A szöveges keresés 14 problémája

10. Kereső tanfolyam: Keresőtörténelem (Drótos László, Magyar Elektronikus könyvtár)

Köszönöm, hogy 2010-ben is olvastatok bennünket!

...de véletlenül sem a bajt, hogy kifordítsuk Ákos dalszövegét. Az út(vonal)keresés manapság éppolyan fontos, mint bármilyen más információ megtalálása a web erdejében. Újabban a határok is határtalanok, autóink pedig arra is képesek, hogy segítségükkel minden gond nélkül körbevezethessünk egy kontinensen.
A GPS-ek korában avittnak tűnhet egy útvonal előre megtervezése, hiszen lényegében túl sokkal nem tűnhet többnek mint autóstérképek elmélyült böngészése. Ellenben számos olyan opciót tudnak felkínálni az internetes útvonalkeresők, ami puszta útvonalhálók nézegetésével, ill. a GPS navigátor hangját követve nem jutna eszünkbe. Arról nem is beszélve, hogy mobilalkalmazásként is elérhető egyik-másik, így egy olcsóbb árkategóriájú mobiltelefonnal is közel járhatunk egy GPS által nyújtott szolgáltatáshoz (okostelefonos alkalmazások pedig akár egy az egyben hozhatják ugyanazt).
Mostani teszünkben magyar nyelvű keresőket magyarországi útvonalakon belül néztünk. Ennek részben az az oka, hogy több, kifejezetten magyar határokon belülre tervezett kereső van. Másrészt külföldre vezető autóutakon nehezen tudnánk igazságot tenni afelől, hogy melyik kereső hatékony(abb).

Öt útvonalkeresőt tekintettünk meg tesztünkben: Google Maps, Ovi térkép, holvan.hu, útvonalterv.hu ás a NAVTEQ Map24. Szempontjaink az alábbiak voltak (különböző súlyozásokban): frissesség, pontosság, elérhetőség interneten ill. mobiltelefonon, variálhatóság, kezelhetőség, ill. az extrák.

Az értékelés, pontozás 5-ös skálán történt, különböző súlyozási értékekkel, 1-től 3-ig terjedően. Tehát, ha pl. egy nagyon fontosnak ítélt funkciót kitűnőnek találtunk, akkor maximálisan összesen 5x3, azaz 15 pontot érhetett.

A frissességet az M60-as, ill. az M6-os útszakasz meglétével vizsgáltuk, az útvonal ajánlás pontosságát pedig két kereséssel hajtottuk végre: Kaposvár, Pázmány Péter utca 108. - Debrecen, Egyetem tér; valamint a Büssü - Sáska szakaszon. Mindkettőhöz 3-as szorzót rendeltünk.

A variálhatóságnál a keresett útvonal szűrési lehetőségeit néztük, ez 2x-es szorzót kapott. A kezelhetőség szubjekítv szempontok alapján 3-as szorzót ért. A mobilalkalmazás csakis pluszpontként szerepel, mivel nem volt lehetőségünk kipróbálni őket, így az az összpontszámba sem került bele.

Google Maps

Kezdjük a legnagyobb, és talán legismertebb versenyzővel, ami nem kifejezetten erre a célra készült, mindenesetre erre is nagyszerűen alkalmazható. Természetesen a Google Maps-ről van szó. Könnyen, egyszerűen használható, a keresési javaslat opció kiválóan működik, mindenre azonnal reagál, így nem kell azon törnünk a fejünket, hogy pl. mi is a pontos cím, amit be kell gépelni, ill. azonnal észrevesszük, ha történetesen elgépeltünk valamit. Egyértelműek a funkciók, és letisztultsága könnyen kezelhetővé teszi. Mindössze három szűrés közül választhatunk útvonalunk megtervezésekor; ez az autópályák, ill. az úthasználati díj elkerülése, valamint közlekedési eszközünk. Alternatív útvonalakat is felkínál keresésünkkor, amit akár rákattintás nélkül is megtekinthetünk egész egyszerűen a találat fölé mozgatva egérkurzorunkat. Ezt egyébként akár kézzel is kiválaszthatjuk a térképen, az útvonal egy pontját a kurzorral "megfogva" áthúzhatjuk máshova a térképen, ugyanígy az indulási és érkezési ponttal. Természetesen válthatunk domborzati, ill. térkép nézet között, bekapcsolhatjuk a műholdas megjelenítést, ezen kívül rendelhetünk a térképhez a google profilunkkal különböző megjeleníthető információkat, úgy mint képeket, videókat, wikipediás szócikkeket, stb. Rendkívül hasznosak egy túraútvonal megtervezésekor, több mint szükséges információt gyűjthetünk be. Ezen kívül bekapcsolhatjuk a "Föld" szolgáltatást, így 3D-s nézet is elérhetővé válik, de akár utcanézetet is aktiválhatunk. Fontos kiemelni külön, hogy nyomtatáskor minden egyes irányváltoztatáshoz külön kis térképet is választhatunk, vagy szintén utcaképet, ezek nagyban segíthetik a tájékozódást.
Sajnos azonban itt ki is fullad az előnye, ugyanis számos ponton hibát szenved (Magyorországon legalább is egészen biztosan). Aprólékosabb keresésnél, pl. konkrét házszám megkeresésekor sokszor hibás információkat ad. Rossz helyre teszi a megadott címet, vagy az út és a térkép képe nem fedi egymást, esetleg még az elnevezésük is rossz. Frissességben sem első, az M6-os út itt még csak Dunaújvárosig ér, M60-asról nem is beszélhetünk így egyáltalán.
Sajnos a Google térképe így a rendkívül ötletes és hasznos megoldások mellett pont ott vérzik el Magyarországon, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ezért leginkább otthoni térképnézegetésre és információszerzésre alkalmas adott térségekről, annak viszont több mint tökéletes ebben az állapotában is, és még az is pluszpont, hogy létezik mobilalkalmazása.

Értékelés:
Pontosság: 2/5 (x3) = 6/15
Frissesség: 2/5 (x3) = 6/15
Kezelhetőség: 5/5 (x2) = 10/10
Variálhatóság: 2/5 (x2) = 4/10
Extrák: 5/5 (x1) = 5/5
Mobilalkalmazás: +5
Összesen: 31+5/55
 

Ovi

Következő az Ovi alkalmazása, ami a Nokia egyik licensze a NAVTEQ-től, így ez Nokia telefonokon is elérhető. Sőt offline módban, internet elérés nélkül is használható, ami külföldön sok ezer forintot spórolhat nekünk.

Autós útvonalkeresés szempontjából hasznosabb mint a Google alkalmazása, több szűrési lehetőségünk is akad, így pl. kválaszthatjuk, akaruk-e alagúton áthajtani, földúton haladni, esetleg autószállító vonatra szállni vagy sem. Itt viszont csakis autós, ill. gyalogos közlekedésből választhatunk. Frissességben talán egy hajszállal jobb sajnos csak a Google térképnél, találtunk olyan utat, amit már mutat az Ovi de az Google nem (67-es nyomvonalmódosítás), de ez inkább fogható fel egyedi esetnek, mindenesetre vannak műholdképei, melyek frissebbek a Google-énál. Ezen kívül pontosabb is, nem tapasztaltunk hasonló jellegű hibákat mint az előzőben, de itt is elcsúsznak egy picit az utcák a műholdhoz képest. Domborzati térkép is válaszható. Letisztult, egyszerű felülete itt szintén nyerő.

Értékelés:
Pontosság: 4/5 (x3) = 12/15
Frissesség: 3/5 (x3) = 9/15
Kezelhetőség: 4/5 (x2) = 8/10
Variálhatóság: 3/5 (x2) = 6/10
Extrák: 2/5 (x1) = 2/5
Mobilalkalmazás: +5
Összesen: 37+5/55
 

holvan.hu

A holvan.hu szintén egy célratörő kereső. Szűrési lehetőségei a Google-éhez hasonlók, de ez kifejezetten autós útvonalkereső. Itt is szűrhetünk azonban pl. kompra és fizetős útra, de autópályára  külön nem (mivel Magyarországon 99,9%-ban a kettő megegyezik, de vannak utak, ahol teherautóval fizetős, ezt külön nem tudjuk szűrni). Műholdképekkel nem rendelkezik, így közigazgatási és egy stilizált domborzati térképpel kell megelégednünk. Frissessége minednképpen pozitív, itt szerepel az M60-as és az M6-os is, igaz, még nem teljesen befejezett formában. Olyan hasznos információkat is megjeleníthetünk a térképen, mint benzinkutak, ATM-ek, éttermek, hotelek, bankok vagy a kisokos információi. Pontos, hibát nem fedeztünk fel rajta. Sajnos nincs keresési javaslat, így kissé nehézkes a helyszínek megfogalmazása.

Értékelés:
Pontosság: 5/5 (x3) = 15/15
Frissesség: 4/5 (x3) = 12/15
Kezelhetőség: 3/5 (x2) = 6/10
Variálhatóság: 2/5 (x2) = 4/10
Extrák: 3/5 (X1) = 3/5
Mobilalkalmazás: -
Összesen: 40/55
 

Útvonalterv.hu

Az útvonalterv.hu az előzőhöz hasonlítható, csak ugyanez még jobb verzióban és még több szolgáltatásban. A térkép frissebb, itt már össze is ér Péccsel és az M6-ossal is az M60-as. Már nem csak autóval, hanem akár taxival, tömegközlekedéssel, biciklivel, ill. gyalagosként is közlekedhetünk, mint a Google Maps-en. Tudunk szűrni fizetős autópályákra, kompokra, földutakra, és az online közlekedési tudnivalókra is. Kérhetünk különböző forgalmi információkat, amik kifejezetten Budapesten vagy nagyobb városokban hasznosak, ezt sem tudtuk így tesztelni, mindenesetre rendkívül pozitív opciónak tartjuk. Itt is nézhetünk különböző tömegközlekedési megállókat, ill. egyéb helyeket, mint pl. vendéglátó, közösségi, szabadidős, egészségügyi, stb. Emellé még egy költségösszeget is kapunk egy üzemanyagfogyaszást és a benzin árát figyelembe vevő kalkulátorból.

Értékelés:
Pontosság: 5/5 (x3) = 15/15
Frissesség: 5/5 (x3) = 15/15
Kezelhetőség: 3/5 (x2) = 6/10
Variálhatóság: 4/5 (x2) = 8/10
Extrák: 5/5 (x1) = 5/5
Mobilalkalmazás: -
Összesen: 49/55

NAVTEQ Map24

Végül a NAVTEQ Map24-et próbáltuk ki, ami nem meglepő módon kifejezetten navigációs eszközökkel folgalkozó cég, így hatalmas elvárásokkal álhattunk elé, és nem is kellett csalódnunk (egy pontot leszámítva). Rengeteg opciót állíthatunk, gyakorlatilag minden szerepel benne mint az előzőekben összesen, de még annál is többet nyújt. Frissességben is a topon van az útvonalterv.hu-val együtt, pontos is. Alapból van 3D-s nézet a Google-vel ellentétben, amit dönthetünk és forgathatunk is, és itt végig is tudjuk nézni filmként szűrt, virtuális utunkat (ami lehetséges a Google Földben is, de ott nem tudunk szűrni). Szűrhetünk autópályára, úthasználati díjas utakra, kompokra és autószállító vonatokra. Beállíthatjuk, milyen mértékben szeretnénk autópályán vagy komppal haladni, közlekedési információkat kapunk, megjeleníthetünk rengeteg különböző nevezetességet a térképen (Magyarországon belül ez kevéssé működik, de lagalább nem megy az útvonaltervezés kárára ez a hiány), még a hoteleket is külön tudjuk szűrni, hogy hány ágyas, hány szobást helyen szeretnénk megszállni és mikor. Beállíthatjuk továbbá, hogy a különböző úttípusokon milyen sebességgel közlekedhetünk, ill. akarunk közlekedni, így számolja ki az utazás időtartamát. Rettentő részletes nyomtatási opciót is kapunk.
Hibaként kell felrónunk a hevenyészett magyar fordítást, elég durva félrefordítások szerepelnek benne: pl. a "motorút" természetesen a "motorway" eredetije, ami autópályát jelent, valamint a részletes szöveges leírásnál találkozhatunk ilyesmikkel, hogy "Balra Tapolca". A "left" valóban "balrá"-t jelent, aoznban itt azt jelenti, hogy "elhagyta". Fontos különbség, és összességében találunk angol szavakat és egész szövegrészeket a leírásokban.

Értékelés:
Pontosság: 5/5 (x39 = 15/15
Frissesség: 5/5 (x3) = 15/15
Kezelhetőség: 4/5 (x2) = 8/10
Variálhatóság: 5/5 (x2) = 10/10
Extrák: 5/5 (x1) = 5/5
Mobilalkalmazás: +5
Összesen: 53+5/55
 

Végeredmény:

1. NAVTEQ Map24 - 53+5

2. Útvonalterv.hu - 49

3. holvan.hu - 40+5

4. Ovi térkép - 37+5

5. Google Maps - 31+5

Összességében elmondható, hogy a magyar utakon egyértelműen az útvonalterv.hu veri a mezőnyt, de nem sokkal, mert közvetlenül ott van mögötte a NAVTEQ ami rövid úton megelőzi azt rengeteg opciójával, emellett globális kereső. Így a képlet nagyon egyszerű: belföldi útvonaltervezéshez mindenképpen az útvonalterv.hu ajánlott, ha azonban külföldre szeretnénk utazni, egyértelműen a NAVTEQ Map24 a nyerő, míg ha információkat szeretnénk gyűjteni, keresve sem találnánk jobbat a Google Maps-nél.

A szerző megjegyzése: aki a tesztben nem szerepelt és szeretne bekerülni, jelezze nekünk!

Az információs szakemberek szempontjából különösen fontosak azok a webes keresőgépek, amelyek a web és a mélyweb értékesebb részére: a szakmai és tudományos tartalomra, publikációkra koncentrálnak. Természetesen keresési pontosságban nem érik el azt a szintet, amit a professzionális, előfizetéses online adatbázisszolgáltatók (pl. Dialog, EBSCO) nyújtanak, de az általános webkeresőknél jóval relevánsabb eredményeket szolgáltatnak szakirodalmi jellegű kereséseknél, és az ingyenes tartalmak mellett adott esetben a fizetős forrásokba mutató mélylinkeket is felkínálnak, amelyeket követve a felhasználó a teljes szövegű dokumentumig is eljuthat - amennyiben a könyvtára előfizető és az illető bejelentkezett a könyvtár információs rendszerébe (vagy könyvtári gépet használ). Fontos az is, hogy mivel ezek a keresők sokféle forrásból (pl. open access folyóiratokból, bibliográfiai adatbázisokból, kiadói katalógusokból, intézményi repozitóriumokból, sőt magukból a publikációk irodalomjegyzékéből is) gyűjtik az adatokat, ezért ezek részletessége nagyon egyenetlen és sokféle írásmód előfordulhat bennük. Ezért például ha szerzőnévre vagy folyóiratcímre keresünk, akkor érdemes többféle módon - pl. különböző rövidítésekkel - is próbálkozni, hogy biztosan megtaláljunk minden publikációt. Hasonló okból a dátumra való szűkítéssel óvatosan kell bánni, mert nem minden esetben van megadva publikálási év, vagy a keresőgép elemzője nem mindig tudja azt megtalálni, így fontos találatokat elveszíthetünk. És viszonylag gyakoriak az egyéb elemzési hibák is - főleg a strukturálatlan HTML oldalakból és PDF fájlokból kigyűjtött adatoknál -, továbbá a hivatkozási számát is kritikával kell kezelnünk, mert az automatikus módszerek nem megbízhatóak a publikációk beazonosításában sem. 

Google Scholar

Az egyik legnagyobb tudományos és jogi kereső a weben, mely 2004 novemberében indult. Saját digitalizálási programjának és a nagy kiadókkal valamint könyvtárakkal való együttműködésének köszönhetően értéknövelt szolgáltatást tud nyújtani más hasonló szolgáltatásokhoz képest. Az egysoros kereső a Google általános keresőjéhez hasonló, de itt az intitle: vagy allintitle: prefix mellett author: előtagot is használhatunk, így szerzőre is tudjuk korlátozni a keresést (a neveket idézőjelek közé érdemes írni, és a keresztnevet csak rövidíteni, pl. author:"p jacso".) A + jellel olyan szavakra és egyéb karakterekre is rá tudunk keresni, amelyeket a rendszer amúgy figyelmen kívül hagy, a - jellel pedig kizárhatunk nem kívánt szavakat/neveket. Az Advanced Scholar Search űrlapon jóval több opció közül választhatunk, különösen ha az angol felületre váltunk, mert a magyarított verzió nem teljesértékű. A legfontosabb lehetőség, hogy a keresést 7 nagy témakörre (egyszerre akár többre) is korlátozhatjuk, ami nagy segítség olyan fogalmaknál, amelyek több tudományterületen is előfordulnak eltérő értelemben (bár ezzel találatokat is veszíthetünk, mert nem minden forrás vagy cikk van témakörbe sorolva).

Érdemes még a Scholar Preferences menüpontot is megnézni, mert itt adhatjuk meg, hogy milyen nyelvű publikációkat keresünk, hogy tagjai vagyunk-e valamelyik könyvtárnak, amely részt vesz a Google Scholar Library Links együttműködésben (ez esetben hozzáférhetünk a fizetős full text tartalmakhoz is - bejelentkezés után), illetve hogy szeretnénk-e a számunkra fontos publikációk adatait valamilyen bibliográfia-kezelő rendszerbe importálni (pl. Endnote, BibTeX, RefWorks), mert ez esetben a találatok alatt megjelenik egy erre szolgáló link. A találatokat a Scholar igyekszik a tudományos szempontokhoz hasonlóan rendezni: az absztrakt és a teljes szöveg (amennyiben elérhető) elemzése mellett előrébb helyezi azokat a publikációkat, amelyeket gyakran idézett szerzők írtak, vagy rangos folyóiratokban jelentek meg, és amelyekre sok hivatkozás történt a szakirodalomban. A Related Articles linkre kattintva a keresőrendszer hasonló tartalmú dokumentumokat mutat, így könnyen tovább bővíthetjük a találatok halmazát, ha sikerült legalább egy igazán releváns tételt találnunk. Ez esetben a sorrendezést - az egyes dokumentumok saját fontossága mellett - az is befolyásolja, hogy mennyire hasonlítanak a kiindulásként használt publikációra. Ha egy publikáció teljes szöveggel nyilvánosan hozzáférhető, akkor a Google Scholar a jobb oldali sávban közvetlen letöltési lehetőséget kínál föl (ezt néha a [CITATION] típusú találatoknál is megteszi, aminek az lehet az oka, hogy ugyan eredetileg csak hivatkozásként találta meg az adott dokumentumot valamilyen irodalomjegyzékben, de azután más forrásból a teljes szöveget is hozzárendelte). Hogy egy publikáció adatait hányféle helyen találta meg a keresőgép, azt az All ... versions linkre kattintva nézhetjük meg. A Cited by... link pedig azokat a dokumentumokat listázza ki, amelyek az illető publikációra hivatkoznak (ezek szintén érdekesek lehetnek a keresgélő felhasználó számára is).  

Scirus

Az Elsevier cég által működtetett szolgáltatás 2001 áprilisában indult és egy dodonai látnokról kapta a nevét. Saját ismertetője szerint a web legnagyobb tudományos keresője, jelenleg több mint 370 millió tételt tartalmaz az indexe (ebben nem csak full text anyagok vannak), és a forrásai közt a tudományos folyóiratok mellett tudományos honlapok, tananyagok, preprint archívumok, repozitóriumok és szabadalmi adattárak is vannak, és átvesz adatokat a Scopus-tól: az Elsevier előfizetős absztrakt- és idézettség-adatbázisából is. Itt is az Advanced search alatt látjuk a rendszer valódi lehetőségeit (bár még itt sem mindet). Sokféle szűrési lehetőségből választhatunk (típus, formátum, forrás, téma, dátum), de sajnos a teljes szöveggel elérhető publikációkra nem korlátozhatjuk a keresést. A gyorskeresőben + és - jeleket használhatjuk egyes szavak kötelező előírására illetve letiltására; kifejezéseket idézőjelek közé írhatunk; továbbá * és ? joker karaktereket is megenged a keresőnyelv. A fontosabb mező-prefixek: au: (szerző), ti: (cím), jo: (folyóirat), ke: (kulcsszó). Az információforrásokat három csoportba sorolja a Scirus: Journal sources (előfizetéses és nyílt tudományos folyóiratok), Preferred web (komolyabb tudományos archívumok, repozitóriumok), Other web (egyetemek és tudósok honlapjai, konferencia-oldalak, céges site-ok, tudományos hírforrások). A találati listák ezen háromféle típus, valamint formátum szerint is tovább szűrhetők.

A keresés pontosításához a rendszer további kulcsszavakat (refine your search) és hasonló találatokat (similar results) kínál fel. A találatok fontosság és dátum szerint rendezhetők - előbbit a Scirus a keresett szavak előfordulási gyakorisága és a dokumentumra mutató linkek számának kombinációjából számítja ki. A metaadatokat nem használják a súlyozáshoz, mert azok manipulálásával befolyásolni lehetne a sorrendet. A kijelölt rekordokat elmenthetjük a Scirus szerverére (max. 25 tételt, melyek ezután a Saved results linkre kattintva nézhetők meg), vagy elküldhetjük e-mailben, továbbá exportálhatjuk a bibliográfia-kezelő szoftverek többsége által támogatott RIS (Research Information Systems) formátumba. A Scirus-nak is van könyvtári partnerprogramja, így ha bekapcsoljuk ezt a funkciót a Preferences alatt, akkor a könyvtári azonosítónkkal hozzáférhetünk az előfizetős cikkadatbázisok rekordjaihoz is. 

OAIster

A Mellon Alapítvány által támogatott projektet 2002-ben indította a University of Michigan Libraries, 2009-től pedig az OCLC-vel (Online Computer Library Center) együttműködve, annak a WorldCat rendszerbe integrálva üzemel tovább ez a szolgáltatás. Ahogy a neve is utal rá, ez a kereső az OAI-PMH szabvány szerint begyűjthető metaadatokra épül, és 2010 tavaszán már több mint 23 millió rekordot tartalmazott az adatbázisa, melyek 1,100-nál is több forrásból, nyílt archívumból (köztük a MEK-ből is) származnak. A dokumentumtípusok közt digitalizált és eleve digitálisan született könyvek, cikkek, disszertációk, kutatási jelentések, képek, hangfelvételek, videók és adatgyűjtemények egyaránt találhatók. Az Advanced Search alatt szerző, cím, kulcsszó mellett kiadó, témakör, típus, formátum, dátum és még néhány egyéb adatmező segítségével állíthatjuk össze a keresőkifejezésünket. A gyorskeresőben a mezőnevekre prefix-ekkel hivatkozhatunk, ezek listája ebben a táblázatban látható. De itt is számításba kell venni azt, hogy mivel az OAIster indexe nagyon sokféle forrásból származik, ezért az adatmezők tartalma és kitöltöttsége erősen szóródik.

A találati lista mellett balra szerzők és évek szerinti szűkítési lehetőségünk van, és a találatok sorrendjét is átállíthatjuk (fontosság, szerző, cím és dátum szerint). A listákból kijelölt tételek, valamint a keresőkérdések elmenthetők (amennyiben van ingyenes WorldCat accountunk), vagy megoszthatók másokkal. A metaadatok ki is exportálhatók különböző szabványos formátumokban. Az OAIster digitális forrásgyűjteménye az OCLC FirstSearch és WorldCat Local szolgáltatásaiból is elérhető, jó példaként a hagyományos könyvtári adatrekordok és az online publikációk metaadatainak együttes kereshetőségére.

Összeállította: Drótos László, Magyar Elektronikus Könyvtár

Arra kérek minden jószándékú bloggert, aki olvassa a Kereső Világot, hogy ha megteheted támogasd a Baptista Szeretetszolgálat Cipősdoboz akcióját, mellyel 30000 nehéz sorsú magyarországi gyermek kaphat egy cipősdoboznyi ajándékot.

A mozgalom alapgondolata szerint gyermekek vagy egész családok készítenek ajándékot rászoruló gyermekeknek. Az ajándékok csomagolására szolgáló, színes csomagolópapírba öltöztetett cipősdobozok ma már nem csak sok millió nehéz sorsú gyermek örömét, hanem a szeretet és együttérzés jelképét jelentik szerte a világon.

Kérlek helyezd el a blogodban egyik vagy másik bannert egy bejegyzésben vagy az oldalsávban december 20-ig: