A Twitter egyre több felhasználót hódít meg és egyre jobban integrálódik mindennapi médiafogyasztásunkba. Az arab tavasz során sok újságíró használta forrásként a csiripeket, de sok „mezei” internetező is egyfajta RSS olvasóként, híraggregátorként (is) használja immár a Twittert. Nem meglepő hogy megugrott a Twitter keresőjének forgalma, április óta több mint 33%-kal amivel immáron napi 800 millió keresés.

A Twitteren a felkapott témákat ”Trends” néven követhetjük a webes felületen, közvetlenül a csiripek mellett.

Az általános trendeken belül azonban immár a nyelvi azonosításnak és csiripek (önkéntes alapon) földrajzi információval való felturbosításának hála most már helyi/nyelvi terndeket is követhetünk.

Természetesen az hogy mi felkapott relatív, ha valakit pl. a nyílt adatok (open data) érdekel, és szeret részt venni a köré szerveződő közösségben, akkor közösség számára akadnak trendek. A legegyszerűbb eset amikor egy ún. hastagre (a csirip témáját megjelölő kulcsszó a # jellel prefixálva) keresünk rá.

Azok is elérhetik ezt a szolgáltatást akik nem rendelkeznek Twitter fiókkal a http://twitter.com/#!/search-home címen, egy tetszetős felületen keresztül (ám az eredmények a fentiekhez hasonlóan jelennek meg).

Mégis mire jó ez az egész? A Twitter nem csak egy a sok közösségi oldal közül, egyrészt aszimmetrikus (követünk fiókokat, akik nem kell hogy „visszakövessenek”, ill. akadnak akik követnek minket, de mi nem őket), másrészt erősen szelektív (magyarán nincs benne semmi kényszerítő erő, névtelenül is használható, egyedül preferenciáink határozzák meg kit követünk). A megosztott tartalmak természetesen csak linkeket jelentenek itt (140 karakterbe csak egy kis komment fér bele maximum), viszont a követőink által generált tartalmak kiadnak akár egy újságot is, erre jöttek rá a paper.li és TweetedTimes oldalak készítői. Egy fiók idősávja (a követett emberek csiripelései) és esetleg elmentett keresési kulcsszavak alapján dinamikusa. 

De itt is felmerül a kérdés hogy mennyire jó ha bezárkózunk a saját magunk prefernciáiba? Egyszerű a képlet, ha adott világnézettel és érdeklődési körrel választunk ki követendő fiókokat (és a közösségi média egyéb bugyraiban is az ezekhez passzoló barátokkal, ismerősökkel vesszük magunkat körbe) akkor van ami „nem jön át” a saját magunk gyártotta szűrőn. Cassan Sustein Republic.com 2.0 könyvében ennek veszélyire hívja fel a figyelmet:

„Internet enthusiasts really can't even see a problem and can't see the individual and social benefits of being exposed to stuff you didn't choose...I think it's a very firm part of human nature that if you surround yourself with like-minded people, you'll end up thinking more extreme versions of what you thought before.” [az internet kedvelői egyszerűen nem látnak egy problémát, nem látják be hogy milyen egyéni és társadalmi haszna van annak hogy ha olyan dolgokkal kerülünk szembe melyeket nem mi választunk.. Úgy gondolom hogy fontos alapja az emberi természetnek hogy ha magunkhoz hasonló emberekkel vesszük magunkat körbe akkor az extremitásokig megerősítjük saját gondolatainkat]

A idősávon alapuló tartalom generálásnak tehát megvannak a maga korlátai. Ezt felismerve több vállalkozás próbál túllépni a perszonalizáció problémáján (az anit-personalization buzzword alatt). A „legegyszerűbb” formája ennek a bit.ly (a Twitteren népszerű url-rövidítő megkönnyíti hogy beleférjen egy link és annak kommentje 140 karakterbe) a birtokába került hatalmas és folyamatosan bővülő linkek alapján indított NEWS.me néven hírszolgáltatást az iPad felhaszánlóit célozva meg. A Zite szintén az Apple táblagép birtoklóit csábítja hírolvasásra, különlegessége hogy egyszerre próbál meg áttörni a perszonalizáción és tanulni a felhasználó médiafogyasztási szokásaiból. Habár még nem indult el a Woven szolgáltatása, a gépi tanulás és számítógépes nyelvészet művelői nagyon várják, mivel remek szakemberek csillantottak meg nagyon igéretes képességeket hogy egyszerre kezeljék a két problémát.

Zite: Personalized Magazine for iPad from zite.com on Vimeo. 

A hírfolyam és annak feldolgozása, a preferenciák megjelenése a keresők fejlesztőit új kihívások elé állítják, az információk kezelése pedig egyre komplexebb feldolgozási módszereket követel meg, hiszen a hírek között meg kell tanulnunk eligazodni. Új, izgalmas feladatok előtt állunk.

„The future isn’t just unwritten - it’s unsearched” Bruce Sterling, sci-fi író, jövőkutató

A fenti híres idézet jelentjük megdőlt! A webet már régóta kutatják adatok után, a prediktív analitika különösen a pénzügyi területen erős. Azonban napjainkban – részben a technikai lehetőségek megvalósulása, részben jelentős elméleti eredményeknek köszönhetően – már a neten található dokumentumokból (ún. strukturálatlan szövegekből) kellő mennyiségű adat bányászható ki hogy előrejelzéseket tehessünk.

Természetesen a fentiekhez tartozik egy apróbetűs rész is, a jövő kereshető, ha a) a jövőn nem az „életvonalunkat” hanem csak egy jól körülhatárolható, viszonylag rövid előrejelzést értünk b) nem akarunk mindről mindent megtudni, hanem csak egy bizonyos dolog érdekel minket. Sajnos hazánk a telejósdák nagyhatalma, és nem a prediktív analitika úttörője, de talán a jó példák inspirálóan hatnak majd másokra.

A Zapaday a nyilvános kalendáriumok/határidőnaplók és egyéb rendezvények adatait összegyűjtve teszi kereshetővé a jövőt. Tudni szeretnénk miről fognak beszélni decemberben? A Zapaday összegyűjti nekünk milyen konferenciák, termékbemutató showk és egyéb események lesznek, sőt valamennyire meg is ítéli hogy ezek mennyire befolyásolják a közbeszédet.

A Recorded Future hagyományosabb megközelítést alkalmaz. A webet bányászva a pénzügyi adatokat, pr és márkamenedszment adatokat, veresnytárs elemzést, védelmi és hírszerzési valamit jogi előrejelzést szolgáltat.

Az EDITD cég sikeresen talált magának egy olyan piacot amiről sok dolog jut az eszünkbe, de a prediktív analitika, gépi tanulás és a számítógépes nyelvészet, ez pedig a divat ipar. A hangzatos „Fashion Forcasting” lényege hogy a webes tartalmak segítségével próbálják megtippelni a következő trendeket.

Azonban bármennyire is hasznosak ezek az eszközök, nem szabad elfelejtenünk hogy az előrejelzés nem jóslás, hanem tudományos alapon tett valószínűségi ítélet. Gondoljunk az időjáráselőrejelzésre, rövid távon (pl. pár órára) egész jól működik (gondoljunk a Forma-1 közvetítések rádión bemondott előrejelzéseire), hosszú távon már nem annyire pontosak, de nagy általánosságban azért tapasztalatból tudjuk hogy milyen az idő májusban. Így nézzünk a grafikonra, ami nem dönt helyettünk, de sokat segíthet.

Ahogy a mobil internet egyre elterjedtebbé válik, egyre jobban előtérbe kerül hogy miképp használjuk a készülékeket keresésre. Nebehaj Viktor ajánlotta figyelmünkbe Kamvar, Kellar, Patel és Xu tanulmányát a különböző platformok összevetéséről a Google adatai alapján.

A web korai éveitől a keresett kifejezések hossza lassan emelkedni kezdett, azonban a mobil korszak beköszönte megváltoztatta a képet. Az első kifejezetten mobil kereséssel foglalkozó vizsgálatok azt találták hogy mobilról indított keresések a „hagyományos” keresésekkel összevetve rövidebbek, azonban a főbb témák konvergáltak (vásárlás, szórakozás, felnőtt tartalmak).

A tanulmány három kategóriát vizsgált, komputeres, iPhone-ról indított és egyéb mobil keresés, kizárólag angol nyelvű kereséseket figyelembe véve vett random mintán.

Érdemes megjegyezni hogy a középértékek körüli szórás a iPhone és egyéb mobileszközökön kisebb mint a desktopon végzett keresések esetében. A karakterszám és a keresés hosszának csökkenését a szövegbevitel nehézségének növekedésével magyarázzák a szerzők. A keresett tartalmak tekintetében is nagyobb hasonlóság mutatkozik a hagyományos eszközök és az almás készülék között, még a mobiltelefonok itt is kilógnak a sorból. Azonban a legérdekesebb jelenség hogy az ún. lokális keresések alig 1.7%-át indították iPhone-ról, a döntő többséget hagyományos számítógépeken végezték (habár ez magyarázható a Google maps automatikus használatával bizonyos esetekben).

Érdemes egy pillantást vetni a mobilon és iPhone-on keresett tartalmakra is, amiből látszik hogy szignifkánsan kevesebb felnőtt tartalomra keresnek rá az almás telefont használók. A keresett kifejezések sokkal változatosabbak azonban a komputer és egyéb mobileszközök használóinak estében, még az iPhoneról indított keresések sokkal uniformabbak, amiből arra is következtethetünk hogy az Apple fangirl-ök és fanboy-ok sokkal homogénebb csoportot alkotnak.

A keresési szokásokba eneged bepillantást az egy-egy keresési periódus (search session) vizsgálata.

Itt is látható hogy az iPhone használat mintázata „kilóg” a többi mobil közül, azonban a hagyományostól is azonos távolságra található. A különbségek magyarázhatók a felhasználói igények közötti különbségekkel, a mobil használat gyakran céltudatosabb, nem annyira felfedező jellegű mint a hagyományos keresés. Ezt a feltételezést támasztja alá hogy az átlagos keresési periódusok száma között nagy a szakadék, a hagyományos komputerekről a visszatérő felhasználók napi 18.1, még a az iPhone tulajdonosok 8.06, az egyéb készülékkel rendelkezők 5.79 keresgélést indítanak.

A visszatérő keresők keresési szokásai azt mutatják hogy leginkább bizonyos témákra fókuszálnak, ezek nagy része az amúgy előre telepített közösségimédia alkalmazásokhoz kapcsolódik. Ez adta az ötletet hogy egy speciális mérőszámmal fejezzék ki egy felhasználó információigényének variabilitását. Ahogy a mellékelt ábra mutatja itt is sokkal nagyobb hasonlóságot mutat a hagyományos számítógép és az iPhone mint az egyéb mobilok köre.

Habár a tanulmány 2009-ben jelent meg a mobolipiac fejlődésével az iPhone-on kívül még több okostelefon jelent meg ami azt jelenti a fentiek tükrében hogy a szokásokat nem írja felül olyan könnyen az új eszköz, persze erről csak akkor tudhatnánk biztosat ha a fejleményeket figyelembe vevő tanulmányok is elérhetőek lennének.

Source: The Evolution of Making Page 1 [INFOGRAPHIC]

Chouwen, a  豆腐块-欢迎欢迎! blog szerzőjének vendégposztja

Bǎi​dù yī​xià, nǐ jiù zhī​dào! (百度一下，你就知道!) –vagyis „Baidu-zz egy kicsit, és máris megtudod!- szól a Baidu - Bǎidù (百度) - 2000 januárja óta jegyzett pekingi központú, vezető kínai keresőportál szlogenje. Az Alexa Internet, Inc., az internetes oldalak forgalmának megbecsülése és rangsorolása alapján 2011 júniusában összesítésben a Baidu 6. helyen végzett, ami nem meglepő – pusztán a kínai internetfelhasználók rohamosan növekvő számából adódóan sem, mely mára kalkulációk szerint a négyszázötvenmilliót is meghaladta. A Baidu Kína vezető internetes keresőmotorja, a Google kivonulását követően folyamatosan növekvő piaci részesedéssel rendelkezik, 2011. márciusi adatok szerint már 75,5%-os dominanciával.

Számos szolgáltatással bír, ezek közül a legfontosabb a kínai nyelvű keresőmotor, mely által weblapokra, képekre, videókra kereshetünk rá. Néhány adatot tekintve a Baidu 740 millió weboldal, 80 millió kép, és közel 10 millió multimédiás fájl indexét jegyzi. Emellett a Baidu az első szolgáltató Kínában, mely mobilspecifikus kiegészítésként WAP és PDA alapú böngészést tesz lehetővé.

A Baidu elsősorban kínai nyelvre optimalizált keresőmotorjában kínai írásjegyekkel, illetve az azok latin betűs átírására használt fonetikus abc-vel – pinyin-nel - egyaránt rákereshetünk a kívánt tartalomra. A kínai nyelv sajátosságait tekintve az egyes szótagok meghatározott zenei hangsúllyal (a putonghuá-ban, vagyis a köznyelvben összesen néggyel) rendelkeznek, melyekhez eltérő írásjegy, illetve eltérő jelentés társul. Így a pinyin bevitelét követően a kereső felkínálja a lehetséges változatokat a keresendő szóra, vagy szóösszetételre:

A fenti példán látható hao szótag keresése alatt – a keresési gyakoriság értelmében - megjelenítődött a hármas tónusú hǎo (好) - „jó, szép, kiváló”, illetve az azzal képzett szóösszetételek: hǎokàn (érdekes, jól néz ki); ebből adóadóan hǎokàn de diànyǐng (好看的电影) – „jó mozifilmek”, hǎokàn de xiǎoshuō (好看的小说) – „érdekes regény”, hǎolèmǎi (好乐买), a www.okbuy.com, egy különböző márkájú cipőket kínáló kínai e-kereskedelmi website, hǎo​yǒu yìn​xiàng (好友印象) - „barátságos, jó benyomás” választási opciói. További lehetséges alternatívákként jelenítődött meg a négyes tónusú hào​ (号) – „szám, méret”, hào​mǎ összetételben szintén számot jelöl, valamit az ehhez tartozó leggyakoribbi keresés: hào​mǎ guī​shǔdì chá​xún (号码归属地查询), vagyis egy online telefonos tudakozó; vagy éppen az ugyancsak negyedik hangsúllyal rendelkező hào (浩) írásjegye, mely a kínai online játszható játékok tárházának nevében, a Hàofāng-ban (浩方) szerepel.

Az írásjegyek bevitele során szintén a keresési gyakoriság értelmében jegyzett legnépszerűbb találatokat kínálja fel keresési alternatívaként:

Ily mód 中国 (zhōngguó), azaz Kína kínaiul való bevitele során megjelenik többek között a „Kínai Mobilinternet Hivatal” (中国移动网上营业厅) Bank of China (中国银行), Kína térkép (中国地图), China Telecom (中国电信), etc. Az alábbi opciókon kívül természetesen a keresőmotor az adott kínai nyelvű kifejezéssel releváns valamennyi találatot rendelkezésre bocsát, s a kínai szövegbevitel hatékonysága miatt jobban veszi fel a versenyt példának okáért a Google adatbázisával.

Nem kínai nyelvű keresés esetén is automatikusan felajánlja a keresendő tartalom kínai fordítását:

Budapest bevitele közben már Bù​dá​pèi​sī (布达佩斯) kínai nyelvre való átültetései közül is válogathatunk – mely tulajdonképpen egyfajta kínai nyelvű autocomplete. Az írás pillanatában a magyarul bevitt Budapest-re 1.460.000 becsült találatot jelzett, míg 布达佩斯-re 4.160.000-ret, vagyis a Baidu erőssége legfőképpen a kínai nyelvű tartalomra való keresés (bár az utóbbi időkben az angol nyelvű keresés fejlesztése érdekében már lépéseket hoztak,s a keresővállalat első általános külföldi szolgáltatásaihoz tartozik a japán nyelvű keresőszolgáltatás - Baidu Japan néven).

Ennek nyomán hatékonyabban működik a kínai közéletet érintő témák keresésekor – a Google-nél találatainak kétszeresét jelzi a 2010 októberi Lǐgāng (李刚)-incidensre; és értelem szerűen a kínai kultúra különböző szegmenseiben– az idiómáktól (chéngyǔ) a népszerű TV show-kon (különös tekintettel a házastárs-kereső show-kra) át szappanoperákig – is mélyebben búvárkodhatunk. Az idegen nyelvű tartalmak esetében viszont már – a Google-höz mérten kevésbé hatékony, valamint a Baidu sem zárhatja ki magát a „nagy tűzfal”, az Aranypajzs projekt (Jīn​dùn​ Gōng​chéng​) néven emlegetett internet-cenzúra mögül, így egyes tartalmak – közmorált romboló vagy éppen obszcén, pornografikus oldalak – eleve nem érhetők el a Baidu-n keresztül.

A szövegbevitel kapcsán a pinyin (拼音) mellett választhatjuk a kézírás (写手) funkciót, azaz berajzolhatjuk a karaktereket, melyeket ezt követően a keresőfelületbe másolhatjuk:

További érdekességként beállíthatjuk, hogy csak egyszerűsített írásjegyeket (简体), vagy hagyományos írásjegyeket is (繁体) – melyeket ma elsősorban Taiwan-on és Hong Kong-ban használatosak – tartalmazhasson a keresett tartalom.

A Baidu összesen 57 kereső, illetve közösségi szolgáltatást nyújt, ezek közül az egyik legfontosabb Baidu Baike- Bǎidù Bǎikē (百度百科) kínai nyelvű szótár és web-enciklopédia, 2011 júliusára több, mint 3.5 millió cikkével már közel tízszeres nagyságú tartalommal rendelkezik, mint a kínai nyelvű Wikipédia.

2003 óta a Bǎidù Tiēbā (百度贴吧) – Baidu Post Bar – legnagyobb query alapú kínai kommunikációs platform, ahol a felhasználók különböző fórumokat hozhatnak létre kulcsszavak alapján -filmsztárokkal, filmekkel, könyvekkel, képregényekkel kapcsolatban. Bǎi​dù zhī​dào(百度知道) – Baidu Knows – egy közösségi tudásmegosztó platform, hol a felhasználók kérdéseket tehetnek fel bármely témára vonatkozóan, s melyekre a közösség tagjai közül bárki választ adhat. Szolgáltatásai közé tartozik még a Bǎi​dù Kōngjiān (百度 空间) -, vagyis a Baidu Space közösségi portálja, valamint természetesen a hír, kép, videó, és MP3 kereső szolgáltatás – valamennyi esetében kifejezetten kínai tartalmakra fókuszálva, így például MP3 alatt javarészt kínai mandopop-slágerekre vadászhatunk; ugyanígy a videó-keresés során is automatikusan a kínai videómegosztó oldalakra – youku.com, tudou.com, etc. – navigál át az oldal. A Baidu immáron pedig saját böngészővel rendelkezik: http://liulanqi.baidu.com/, emellett a hírek szerint Androidon alapuló saját mobilos operációs rendszert fejlesztene Qiushi néven.

Összességében a Baidu egy igen kiterjedt keresőszolgáltatást biztosít, mi több a kínai nyelvű világ első számú szolgáltatója, mely hazai pályán gyakorlatilag kizárólagos dominanciával bír, és egyre nagyobb konkurenciát jelent globális szinten is.