A Google egyik erőssége, hogy egyszerű felületen teszi elérhetővé az információk tömegét. Annyira bevált a megszokott dizájn, hogy nem is változtattak rajta és valószínűleg nem is fognak. Most két olyan keresőt mutatunk be ami nem radikálisan, de szakított a Google vonallal.

Quintura

A Quintura orosz fejlesztés, felülete természetesen angolul is elérhető. A keresés során egy a keresett kifejezéshez kapcsolódó szavakból álló szófelhővel segíti a felhasználót, ezért a fejlesztők vizuális keresőnek nevezik a terméket. Habár az alapötlet nagyon jó, az eredeti elgondolásból, melyben a szófelhő és a találatok a képernyőn egymás mellett helyezkedtek el és kb. ugyanakkora területet foglaltak el, erősen visszavettek.

A felhő mára a keresődoboz alá került, sokkal kisebb és fókuszáltabb lett. Az eredmények tálalása is sokkal konzervatívabb (Google-szerűbb).

A Quintura kezdeti lelkesedése érthető volt, hiszen a legtöbb elemző úgy gondolja, hogy a mobil korban igazi lépéselőnyt jelenthet egy könnyen használható vizuális kereső (pl. Morville és Callender: Search Patterns könyve is méltatta ezt a kezdeményezést). A “gyökerekhez” való visszatérést komoly figyelmeztetésként is értelmezhetjük, hiszen nyilvánvalóan alapos felhasználói elemzések előzték ezt meg.

Lexxe

A Lexxe első látásra semmiben sem különbözik a Google-től.

Az előző posztban bemutatott Blekko-hoz hasonlóan a felhasználó szándékának egyértelműsítésére törekszik. Az ún. semantic keys (szemantikai kulcsok) lehetővé teszik, hogy olyan találatokat kapjunk, melyek jobban megfelelnek eredeti szándékunknak.

Az igazi újítás a bal felső sarokba helyezett összefoglaló táblázat, ill. a találatokban sárgával kiemelt információ. Ha pl. árra (price: maserati) keresünk, akkor nem a keresett kifejezést látjuk kiemelve, hanem az aktuális árakat.

Hasonlóan, ha pl. színre (color: maserati) keresünk, az összefoglaló dobozban színneveket találunk, és szintén színnevek vannak kiemelve a találati listában is.

Nagy kérdés, hogy melyik út jelenti a jövőt (netán a két megoldás kombinációja, a kulcsok szerepeltetése a felhőben?), de mindkét kereső próbálkozása azt jelzi, hogy nehéz változtatni a berögződött szokásokon, viszont okosan lehet valami újat mutatni.

Hazánkban a Google egyeduralma egyértelmű, akárcsak a nagyvilágban pár számunkra egzotikus országot leszámítva (pl. a kínai Baidu, az orosz Yandex vagy a cseh Seznam). A Bing-Yahoo páros hatalmas befektetések árán csak lassan farigcsálja lefelé hátrányát (főleg az Egyesült Államokban) és mégis pezseg a keresők világa, újabb és újabb startup-ok szeretnének betörni az általános keresés területére. Sorozatunkban ezek közül mutatunk be néhányat.

Keressünk pontosabban

A nagyok egyik gyengesége éppen az hogy általánosak, persze lehet szűrni hogy mit keresünk, de algoritmusaik általában a PageRank módszeren alapulnak, azaz az egyes oldalak közötti linkeket is figyelembe veszik, így a találatok rangsorolásában a tartalmakat létrehozó nép bölcsessége is szerepet játszik. Azonban ezt ki is használják sokan, a találati listában feljebb kerülni vágyók gyakran etikátlan eszközökhöz folyamodnak, ennek pedig a felhasználók isszák meg a levét. A keresők fejlesztői és okos eltérítői között megindult egy macska-egér harc. A blekko és hakia elindítói a problémában meglátták a lehetőséget.

Hakia

A hakia alapötlete egyszerű, a PageRank-hez hasonló, de a tartalomra koncentráló eljárással ki lehet küszöbölni az olcsó praktikák nagy részét. SemanticRank algoritmusuk állításuk szerint ezt sikeresen el is éri, minket viszont nem győzött meg teljesen.

A hakia keresőfelülete a megszokott Google interfészhez hasonlít, talán kicsit retrósabb.

A nagyoknál megszokott oldalmenük sajnos hiányoznak, helyettük nehezen áttekinthető négyzetekbe jelenik meg egy-egy téma (web, blogok, Twitter, képek, videók).

A számítógépes nyelvészek egyik kedvenc “tesztje” az ún. nlp keresés. Az nlp elvileg a natural language processing (természetes nyelvfeldolgozás – a számítógépes nyelvészet alternatív elnevezése) rövidítése, de a misztikus, hipnózist és egyéb “önfejlesztő” módszereket is hirdető neuro-linguistic programming is ezt a rövidítést használja. A teszt félig vicc, de jelzi az alapvető problémát; képes-e a kereső megtalálni a rövidítés két értelmét. A Google-ön keresve (az amerikai verzión) az első találati oldal végén tűnik fel a natural language processing. A hakia ebből a szempontból jobban vizsgázott ha a “web” dobozt tekintjük összevethetőnek, azonban valamilyen oknál fogva a “blogs” doboz került felülre és igen csak le kellett görgetni az oldalon az eredményért.

Blekko

A blekko a spam eredmények kizárására és a találatok intuitívabb szűrésére helyezi a hangsúlyt. Felülete szintén a klasszikus egyszerű vonalat idézi.

Az nlp keresés során nem brillírozik egyszerű üzemmódban.

Ha tudjuk, hogy milyen terület érdekel bennünket, egy slashtagg-el (a “/” karakter angol neve után) szűkíthetjük a találatokat. Esetünkben pl. az “nlp /tech” kereséssel már a megfelelő találatokat kapjuk.

Akár kombinálhatjuk is a slashtageket, a /date pl. segít időrendben látni a találatokat.

Folyt.köv.
Sorozatunk következő részében olyan keresőket mutatunk be melyek szakítottak a klasszikus interfésszel.

Örültem a lehetőségnek, hogy idén is résztvevője lehettem a Keresőmarketingnapnak. Nagyon tetszett az előttem elhangzott Rung András előadás, amely a korszerű keresőfelületek tervezéséről szólt, és András ígérete szerint rövidesen elérhető is lesz a blogjában. András anélkül, hogy előtte személyesen valaha is találkoztunk volna, gyakorlatilag arról beszélt, hogy miért kellenek olyan keresők például a webshopokba, mint amilyeneket mi is fejlesztünk.

Ezekről az alternatív keresőkről beszéltem én, és aztán következett a jól ismert Használtautó.hu általam eddig nem ismert vezető fejlesztőjének Járja Norbertnek  nagyon pörgős és élvezetes bemutatója a keresőjükről. Ez a 3 előadás így egyben nagyon jól bemutatta, hogy miért van szükség alternatív keresőfelületekre és hogyan is kell ezeket jól csinálni.

A slideshare-n megosztottam az előadásom diáit:

A keresés fejlődéséről Bem Gomes (Google Fellow)

Forrás: The Official Google Blog

Kötetünk elérhető pdf és mobi formátumban is.

Tanulmánygyűjteményünkkel szeretnénk bemutatni a mobil keresés alapvető kérdéseit és alkalmazásait. “Mert több a keresés, mint csupán guglizni!” - ahogy blogom, a Kereső Világ jelmondata szól. A blog indulása óta eltelt négy év, ami alatt sok keresővel megismerkedtünk. Már a kezdeteknél látszott, hogy az okostelefonok elterjedése feltartózhatatlan és nagy változásokat fog hozni az iparban. Az utóbbi időben már mi is egyre gyakrabban írtunk mobilos témákról és úgy érezzük, hogy a technológia eléggé érett lett ahhoz, hogy ne csak mellékes, a “hagyományos” internetes formákat kiegészítő jelenségként tekintsünk a mobil keresésre, hanem a nagytestvérrel egyenrangú, felnőtt, önálló területként.

Az e-könyv ötletét a Szegedi Tudományegyetemen Balogh Csaba (tsabeeka) szervezte mobilkommunikációs kurzus adta, melynek meghívott előadója voltam, és így korábbi írásainkat és háttéranyagokat kellett átböngésznem. Örömmel tapasztaltam, hogy nem csupán információtechnológiai-, hanem kommunikáció szakos hallgatók és szakemberek is élénken érdeklődtek a mobil keresés iránt, ez megerősített abban hogy érdemes körüljárni a témát.

Kiadványunk első részében a mobil piac és a mobil keresés helyzetét mutatjuk be, majd a blog anyagai alapján a piacvezető és speciális termékkeresőket, továbbá alkalmazáskeresőket is górcső alá veszünk. Végül pedig felkért szerzőink egy-egy kevésbé ismert területet járnak körül, mint pl. a japán és a kínai mobilinternetezés különlegességei, vagy az okostelefonok használata az oktatásban.

Jóföldi Endre

Kötetünk elérhető pdf és mobi formátumban is.