A QWERTY-hatás fogaloma először Daniel Casasanto & Kyle Jasmin munkájában jelenik meg. Röviden arról van szó, hogy mivel a QWERTY billentyűzet elrendezése aszimmetrikus, (Casasanto és Jasmin (a továbbiakban C&J) kutatásában “résztvevő” mindhárom nyelvben (angol, spanyol és holland) a bal oldalon több betű található, mint a jobbon) az olyan szó, melyben több a jobb oldalról származó betű, kellemesebb érzetet idéz elő az éppen gépelő személyben, mivel azon a térfelen kevesebb opció közül kell választani, ami gyorsabban és folyamatosabban megy, mint a bal oldalon, ahol több opció közül lehet (és kell) választani.
Régeni Anna írása
Vagyis C&J azt állítják, hogy a szavak valenciája és a betűk helyzete összefügg. Ez a hatás állításuk szerint a 60-as évek után létrejött szavaknál még hangsúlyozottabban jelenik meg.
Ennyit az elméletről.
Nem árt megjegyezni, hogy a cikkben szintén bebizonyított hatást arról, hogy az amerikai gyermekek névadását is befolyásolja ez a hatás, a Language Log blogon ízekre szedték.
Sőt, igazából az egész cikket és az egész QWERTY-hatást atomjaira bontották, gyakorlatilag minden mondatát megkérdőjelezték, az adatokat nagyjából ugyanazokon a korpuszokon újra megvizsgálták és statisztikailag elemezték. Ők nem találtak szignifikáns hatást, illetve nagyon sok érdekes dolgot vetettek fel, mint például: miért a 60-as évektől nézzük a névadási tendenciákat, lehetne szélesebb skálán is vizsgálni a jelenséget (amit a blogon meg is tesznek és kijön, hogy máskor is kirajzolódik a C&J által talált mintázat, ami ennek fényében lehet, hogy nem a QWERTY, hanem bizonyos nevek hypeolásának tudható be.)
Ugyanakkor a szerzők igyekeztek alapos munkát végezni, nekik szignifikánsan, másoknak nem szignifikánsan, de kijött a hatás, tehát úgy tűnik, van ott valami, ami megér egy vagy akár több misét is.
Ha nem is megyünk olyan messzire, hogy a QWERTY befolyásolná a névadási trendeket, az mégis elgondolkodtató, hogy amióta az internet megjelent és robbanásszerűen elterjedt, a kommunikációs csatorna az orális megnyilatkozásokon kívül a számítógép lett és ugyan a forrás még mindig ugyanaz, vagyis a gondolataink, a beviteli mód jelentősen megváltozott, de legalább is nem elhanyagolható hányada a billentyűzetre helyeződött át.
Az, hogy ennek van-e hatása, igazából biztos. Az, hogy mire és milyen hatása van, nehezebb kérdés, de Casasanto és Jasmin munkájában szerintem épp az a rész izgalmas, amit a populáris média nem igazán emelt ki: hogy a billentyűzet valamilyen szinten formálja a szavak jelentését. Lehet, hogy ez a szemantikai jelentést módosító hatás csak árnyalatni és természetesen a szavak jelentéséből származó valencia, tehát a szó negatív vagy pozitív érzelmi/jelentésbeli töltete felülmúlja a QWERTY-hatás mértékét, mégis, ha ott van, érdekes.
Éppen ezért mi is készítettünk egy kísérletet, magyarra. A magyar billentyűzet azért különleges ennél a kérdésnél, mert megfordul az aszimmetria és a jobb oldalra kerül több betű, a balra kevesebb.
Ha nekünk is kijön a különbség (ha gondolatnyi is), csak épp fordított irányban, akkor még egy bizonyíték fog amellett szólni, hogy a feltevés helyes és valóban a leosztás van hatással a fizikai és ezáltal a pszichológiai érzetre is, ami aztán kihat a betűkből formált szavak jelentésére is, akár olvasáskor, beszéd közben, vagy hallgatáskor. Ezek közül mi az olvasás útján kimutatható hatás meglétét teszteljük. A következő posztban ennek a kísérletnek az eredményeiről adunk hírt.
Addig is azoknak, akik mélyebben is szeretnének elmerülni a témában:
Az eredeti cikk: http://link.springer.com/article/10.3758%2Fs13423-012-0229-7
Rövid összefoglaló a WIRED prezentálásában: http://www.wired.com/2012/03/qwerty-effect-language/
A Language Log egyik posztja a QWERTY-hatásról, érdemes elolvasni a hozzászólókat is: http://languagelog.ldc.upenn.edu/nll/?p=3829
Még egy poszt a Language Logról, ez tárgyalja a névadási trendet csinos ábrákkal illusztrálva a saját eredményeiket: http://languagelog.ldc.upenn.edu/nll/?p=12378
