Mennyire reprezentatív egy online minta? Tudjuk, hogy valamennyire torzít, de reméljük, hogy az internetes penetráció növekedésével ez majd megszűnik - addig is bízunk abban, hogy az igazán jelentős csoportok és a véleményvezérek úgyis online élik már életüket. Jen Schradie The digital production gap: The digital divide and Web 2.0 collide című tanulmányában (sajnos nem érhető el szabadon) részletes adatokkal támasztotta alá, hogy nem egyszerű a helyzet még az Egyesült Államokban sem.
Schradie a digitális szakadék hét mítosza néven foglalta össze a kétségek elhajtására használt érveket:
- A digitális szakadékon már túl vagyunk, hiszen mindenki online (vagy nagyon rövid időn belül egyszerűen kihalnak azok, akik nem kapcsolódnak a világhálóra).
- A digitális megosztottság markánsan szétválasztja az online és az offline populációt.
- A mi esetünkben nem érdekes a digitális szakadék.
- Csak a nagyon öreg emberek nem csatlakoznak a világhálóhoz.
- A kisebbségek aktívabbak az interneten.
- A kisebbségek és marginalizált csoportok az internet segítségével törnek ki.
- Minden ellenkező félig üresnek látja a poharat és pesszimista.
A tartalomelemzés számára fontos kérdés, hogy mennyien vesznek részt online tartalmak létrehozásában. Látható, hogy ez a blogok esetében nagyon lassan növekszik és kb. 9%-on áll jelenleg. A közösségi médiában viszont három év alatt 5%-ról 21%-ra emelkedett az aktivitás.
Azonban nagyon nagy különbség mutatkozik a különböző demográfiai mutatók mentén az aktivitásban.
A legfontosabb faktornak az iskolázottság tűnik (viszont vegyük észre, hogy a fehér, középosztálybeli városi gyerekeknek van a legjobb esélye arra, hogy a felsőoktatásba kerüljenek). A chatelés az egyedüli forma, amiben nincs eltérés a középiskolai és egyetemi végzettségűek aktivitása között.
Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy egy felsőfokú végzettséggel rendelkező felhasználó kétszer nagyobb valószínűséggel generál valamilyen tartalmat.
A blogok és hozzászólások esetében talán nem meglepő, hogy az iskolázottság emelkedésével nő a tartalomelőállítás valószínűsége. Az viszont megdöbbentő, hogy a közösségi média használatában is megjelennek ezek a különbségek!