A legnépszerűbb általános kereső a 2006-os adatok szerint 25 milliárd weboldalt, és 1,3 milliárd képet gyűjtött be és indexelt le. A jelenlegi mérete már közel járhat a 100 milliárdhoz, és 2008 közepén jelentették be a fejlesztők blogjában, hogy a link-index mérete elérte az 1 billiót, ami 1012, de ezek persze nem mind vezetnek egyedi weboldalakhoz. (A kereső a nevét egyébként a googol szóról kapta 1998 szeptemberében, ami a 10 századik hatványát jelenti a matematikai szakzsargonban.)
Ekkora adatbázisban való kereséshez már nagyon kifinomult keresőnyelv és felület kell, de tekintve hogy a felhasználók többsége nem képzett információkereső, ezeket - amennyire lehet - elrejti előlük a Google és sok mindent automatikusan, a keresett szavakat "értelmezve" és a keresőkérdést átszerkesztve végez el a háttérben. Az egysoros keresőmező a Google sikerének egyik fontos eleme volt, és a szolgáltatás ismertetője szerint még a gyakorlott használói is csak az esetek 5%-ban veszik igénybe az Advanced Search űrlap által kínált plusz funkciókat. A keresőfelület kevésbé ismert lehetőségeiről ugyanitt az Advanced Search Tips alatt tájékozódhatunk, de egy jó összefoglaló van az angol Wikipédiában is.
Érdemes magát a Google felületet is magyarról angolra váltani a Keresési beállítások alatt, mert az eredeti google.com oldalon általában több lehetőség áll rendelkezésre, mint az egyes nyelvi változatoknál, és sokszor csak itt jelennek meg a kísérleti fázisban levő fejlesztések. Például nagyon hasznos az angol űrlapnál, hogy miközben beírjuk az egyes sorokba a szavakat és beállítjuk a megfelelő menüpontokat, a felső sorban azonnal megjelennek az ezeknek megfelelő operátorok és prefixek, így könnyen megtanulhatjuk őket. Két operátor viszont nem látszik ezen az űrlapon sem: a + jel, amivel kényszeríthetjük a Google keresőjét, hogy az utána írt szó mindenképpen és pontosan a beírt formában szerepeljen a találatként visszaadott oldalakon (így olyan stopword-ökre is tudunk keresni, amiket amúgy figyelmen kívül hagyna, valamint megakadályozhatjuk a hasonló szóalakok automatikus kereséséből adódó érdektelen találatokat: pl. "koros emberek", "+kóros emberek", "+koros emberek"); valamint a * karakter, amellyel szavakat helyettesíthetünk (pl. az allintitle:Google * keresésnél elsőként a Google különböző szolgáltatásai jelennek meg).
Ezek egy része a kereséshez kapcsolódik, így érdemes megismerni őket: a Google Suggest a mások által beírt keresőkérdések és (amennyiben be vagyunk jelentkezve és a Web History funkciót engedélyeztük) a saját korábbi kereséseink alapján ajánl fel javaslatokat az egysoros keresőmező vagy a toolbar használatakor, így egyrészt gyorsíthatjuk a kérdés bevitelét, mert elég csak néhány karaktert begépelni, majd választani a listából, másrészt időnként hasznos alternatívákat fedezhetünk így fel. Persze a "gépi intelligencia" mulatságos javaslatokat is produkál néha, például az élet nagy kérdéseire.
A találati listát személyre szabhatjuk a SearchWiki és a Subscribed Links segítségével (ezt a Search settings alatt állíthatjuk be), amennyiben van Google fiókunk és be vagyunk rá éppen jelentkezve. Előbbivel a nekünk fontos találatokat csillagokkal jelölhetjük meg (korábban akár át is rendezhettük a találati listát), utóbbival pedig egyes nagyobb referenszforrásokat emelhetünk a találati listánkba (ezek a 4. helyen jelennek meg, amennyiben van onnan találat). A GoogleAlert szolgáltatással automatikus "témafigyelést" kérhetünk: a beírt keresőkérdésnek megfelelő új hírek, blogbejegyzések, weblapok, videók címeit a rendszer naponta vagy hetente elküldi az e-mail címünkre.
A Google találati listája már alapesetben is sok lehetőséget kínál (pl. automatikus fordítás, gyorsnézet vagy HTML nézet, tárolt változat (cache), hasonló oldalak), de további beállításokat is kérhetünk (Show options...), és itt a szűrők (típus, dátum, megnézett/még nem látott oldalak) mellett a lista megjelenését is módosíthatjuk (Timeline, Page previews) és egyéb segítségek is megjelennek (Related searches, Translated search). A találati lista tetején megjelenő About ... results szám egy nagyon közelítő érték (a gyorsabb válasz kedvéért a keresőszavak indexbeli gyakorisága alapján becsli meg a rendszer, vagyis nem azt számolja meg, hogy ténylegesen hány weblapon fordulnak elő), és valójában csak a legjobbnak ítélt 1000 tételt keresi ki, majd ezekből a nagyon hasonlókat törli, továbbá egy site-ról csak néhány találatot ad vissza, így a végső, végiglapozható eredménylista mindig ezer alatt van.
A központi kereső mellett a Google-t "honosíthatjuk" is: a Google Custom Search oldalon egy olyan keresődobozt állíthatunk be, amely csak az általunk megadott site-okon keres, a Google Desktop programot telepítve pedig a saját gépünkön is ugyanúgy - és csaknem olyan gyorsan - tudunk megtalálni bármit, mint a weben. Érdemes még a Google Toolbar-t is kipróbálni, mert egyéb kényelmi szolgáltatások mellett olyan keresést segítő funkciókat is tartalmaz, mint a Sidewiki vagy a Custom Buttons.
Yippy Search és Polymeta
Az eredetileg pittsburgh-i székhelyű és Clusty névre hallgató metakereső 2004-ben indult a Vivísimo cég technológiájára alapozva; majd a szolgáltatást 2010 májusában felvásárolta a floridai Yippy Inc. vállalat. A Yippy Search több webes keresőgépet (pl. Bing) és információforrást (pl. New York Times) kérdez le és az eredményeket - a duplumok kiszűrése után - összefésüli és csoportosítja, vagyis klaszterezi. Ezek a csoportok azután további alcsoportokra oszlanak (a kék + gombokra kattintva) és ezekből válogatva a felhasználó egyre relevánsabb eredményeket kap. Egyszerre csak néhány száz tételt mutat meg a rendszer, vagyis megkíméli a felhasználót a tízezres vagy milliós találati listák által okozott frusztrációtól - aki amúgy sem szokott 2-3 találati oldalnál többet megnézni. Hogy az éppen kiválasztott klaszter mely forrásokból és mennyi találatot tartalmaz, azt a details feliratra illetve a sources fülre kattintva tudjuk megnézni; a sites fül alatt pedig domain nevek szerint böngészhetjük az eredményhalmazt.
Minden találat mellett három szürke ikon van: az első új ablakban/fülön nyitja meg az adott weblapot; a második (kis nagyító képe) ugyanezt a találati listán belül teszi meg, egyfajta "gyorsnézetet" nyújtva így; a harmadikkal pedig megnézhetjük, hogy az adott találat mely klaszter(ek)ben fordul elő - ezeket ugyanis átszínezi a bal oldali hasábban.
A Yippy-vel nemcsak weblapokat, hanem híreket, képeket, blogokat, állásajánlatokat, termékeket stb. is kereshetünk, erre külön szűrők szolgálnak az oldal tetején - sőt a preferences alatt magunk is összeállíthatunk továbbiakat (természetesen csak a rendszer által lekérdezett forrásokból). A Google-szerű, mindent egyben láttató találati listákhoz képest a klaszter-technológia lényegesen hatékonyabb olyankor, amikor nem egy konkrét információt keresünk, hanem egy témában szeretnénk elmélyedni és megtalálni az azzal kapcsolatos néhány tucat igazán fontos forrást.
A Yippy keresője eszköztárként is beépíthető a böngészőnkbe, néhány ügyes funkcióval (pl. mini-módban a Google mellett másodlagos keresőként használhatjuk). Érdekes még a kísérleti állapotú fejlesztések közt a Yippy Cloud Creator, mellyel címkefelhőt készíthetünk egy általunk megadott keresőkérdés klasztereiből, és bemásolhatjuk azt a weboldalunkba vagy blogunkba. Így "előregyártott" kereséseket kínálhatunk fel különféle felhasználói csoportoknak, akik az őket érdeklő címkére kattintva megkapják a klaszterbe tartozó találatok aktuális listáját a Yippy-től.
Hasonlóan működik a magyar WebLib által fejlesztett polymeta.com kereső is. Az eredmények itt is dinamikusan létrejövő klaszterekben jelennek meg, melyek által az eredmények tövább szűkíthetők, illetve megjelenik a különböző eredmények csoportosított találati listája is (képek, hírek, stb). A polymeta.hu pedig kifejezetten magyar nyelvi feldolgozásra és magyar nyelvű találatok megjelenítésére optimalizált.
Picsearch
A 2000-ben alapított svéd vállalkozás a világ egyik legnagyobb képkeresőjét működteti az interneten. Jelenleg már több mint 3 milliárd kép adatait gyűjtötték be a webről és tették visszakereshetővé. Ebben számban a nagy képmegosztó (pl. Flickr) és más közösségi oldalak (pl. Facebook) képanyaga nincs is benne, mert a Picsearch ezeket nem indexeli le.
Ugyan maga a felület nem sok opciót kínál és a keresőnyelv szintaxisa is kimerül a + (kötelező szó) és a - (kizárandó szó) jelek használatában, de az alkalmazott - és titokban tartott - technológiának köszönhetően a találatok többnyire relevánsak, mert szigorúbban szűr a Google képkeresőjénél. A bélyegképek gyorsan megjelennek, és ha valamelyikre rákattintunk, akkor egy osztott képernyőn egyszerre látjuk a kép adatait és az eredeti weblapot, ahonnan származik. Az Advanced Search menüpont alatt néhány szűrővel tovább szűkíthetjük a találati halmazt (állóképek vagy animációk, színes vagy fekete-fehér képek, álló/fekvő téglalap- vagy négyzet-alakúak, illetve különféle méretűek). A találatokat tartalmazó táblázat tetején további kifejezéseket is ajánl a rendszer a keresés pontosításához, sőt azt is lehetővé teszi, hogy a keresőkérdésünket a leindexelt weblapok szövegében is lefuttassuk. Hasznos, bár az oldal alján eléggé eldugott, az Image Directory, ahol több ezer témakörből válogathatunk. A Picsearch keresőjét is beépíthetjük eszköztárként a böngészőnkbe.
Összeállította: Drótos László, Magyar Elektronikus Könyvtár
