Caroline Criado-Perez feminista újságíró és Stella Creasy képviselő Keep Women on Banknotes kampánya elérte, hogy 2014-től a tízfontos bankjegyen Charles Darwin képét Jane Austen váltsa le. Normális ember számára döbbenetes, hogy az aktivista és a képviselő is rengeteg gyűlölködő, gyakran szexuálisan offenzív Twitter üzenetet kapott a hír bejelentése után. A Twitter brit vezetője nyilvánosan is bocsánatot kért és megígérte, lépéseket tesznek egy hasonló üzenetek jelentését és monitorozását lehetővé tévő rendszer kidolgozására. A trollok az internet szerves részét képezik, a szólásszabadság pedig alapvető érték, hol húzhatjuk meg a határt a zaklatás és a véleménynyilvánítás szabadsága között? A brit médiában felvetették ezeket a kérdéseket és rendre feltűnt különböző műsorokban mint szakértő Dr. Claire Hardaker a Lancaster University korpusznyelvésze, aki a trollokat kutatja. A kibontakozó vita legfontosabb pontjait két rövid stúdióbeszélgetés és egy riport segítségével foglaltuk össze.
1. A gyűlöletbeszéd és a szexuális zaklatás ugyanolyan valós online, mint a való világban
2. Bárki lehet troll, nem csak a ballonkabátos mutogatós bácsik gyanúsak L. Hardaker What is turning so many young men into internet trolls? írását a The Guardian hasábjain.
3. Az ellenlépések megtétele fontos, ugyanakkor az aktivisták tisztában vannak a szólásszabadság korlátozhatatlanságával
A legfontosabb talán az, hogy az ügyet nyíltan tárgyalja a média. Vicky Beeching nagyon találóan jegyzi meg a harmadik videóban, hogy a közösségi média egy eszköz, hogy miképp használjuk az a társadalomról árulkodik...
