A Google Ngram Viewer rendkívül népszerű lett elindulása óta. A Google korpusza a Google Books során beszkennelt és karakterfelismeréssel feldolgozott könyvek tartalmára alapozott történeti korpusz több nyelvre. A humán- és társadalomtudományok körében népszerűvé vált az Ngram használata, mivel könnyen tesztelhetünk vele eszmetörténeti trendeket. Külön irányzat is született Cultoromics néven erre. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az adatok önmagukban nem sokat mondanak, jelentős háttértudás szükségeltetik értelmezésükhöz.
A LanguageLog mutatott rá három Ngram-ra alapozott tanulmányra. Twenge, Campbell és Gentile Increases in Individualistic Words and Phrases in American Books, 1960–2008 című tanulmánya szerint az utóbbi ötven évben egyre individualistábbá váltak az amerikaiak és ez tükröződik az ezen időszak alatt megjelent könyvek nyelvhasználatában is. Kesebir és Kesebir is hasonló eredményekre jutott melyeket The Cultural Salience of Moral Character and Virtue Declined in Twentieth Century America című tanulmányukban mutatnak be. Kesebirék példái szerint az erénnyel kapcsolatos kifejezések gyakoriságának csökkenése párhuzamba állítható az individualizmus előtérbe kerülésével és az erény hanyatlásával. McWhorter (ismert nyelvész és közíró) mutatott rá arra, hogy ezen tanulmányok nem veszik figyelembe a nyelv változását. Gondoljunk pl. a magyar "derék ember" kifejezésre. Ez ma már régiesnek hat, inkább "tisztességes ember"-t mondanánk helyette, de szlengben akár a "jó arc" is elmegy. Hasonlóképpen az amerikai angolban a "negro" (néger) szó használatát mára szinte teljesen felváltotta az "African American" kifejezés.
Daniel B. Klein Ngrams of the Great Transformations című tanulmányában a Polányi Károly által felvázolt nagy átalakulás nyomait kutatja az Ngram korpuszban. Klein nagyon helyesen meg is jegyzi, hogy az Ngram grafikonok csupán szemléltető eszközök, nem "tudományos bizonyítékok". Hogy miért? Egy adott szó jelentése átmehet bizonyos változásokon. Pl. a "Women suffrage" kifejezés eredetileg a női választójogi mozgalmat jelentette, ám napjainkban szélesebb értelemben használjuk és a nők politikai-, gazdasági- és közéleti tevékenységekbe történő egyenjogúságát, egyenlőségét és aktivizálását értjük rajta. Így a kifejezésre kapott ngram értelmezéséhez figyelembe kell vennünk, hogy a választójogi mozgalom a múltszázad tízes és húszas éveiben érte el tetőpontját és első sikereit, majd a hatvanas, hetvenes években indult a második hullám ami kiszélesítette az egyenjogúságot.
Azt sem szabad elfelednünk, hogy a puszta gyakoriság értelmezése sem egyszerű. Az ún. flogiszton-elmélet a 17. és 18. században nagyon népszerű volt az égés magyarázatára míg Lavoisier meg nem cáfolta. A modern kategóriaelmélet megjelenését 1942-re datálják, de maga az elnevezés az 1960-as évekig nem terjedt el. Ugyanakkor a kategóriaelmélet tárgyalása során egészen a 19. században megjelenő algebrai geometriáig szokása visszamenni. Nézzük meg miképp alakul a "phlogiston theory" és a "category theory" kifejezések ngram-ja:
A flogiszton-elmélet fontosabb lenne a kategóriaelméletnél? Fektessünk flogisztonnal foglalkozó startupba? Akik ismerik a filozófiatörténetet tudják, hogy az említésgyakoriság fokozatos emelkedésének oka egyszerű; a tudományfilozófusok egyik kedvenc példájával állunk szembe. A kategóriaelmélet hiába az egyik legfontosabb kutatási terület napjainkban (főbb "felhasználási területei" mint például a matematika alapjai, a kvantumfizika matematikai modellezése, kompozícionális-disztribúciós jelentéselmélet, kvantumszámítógépek, probabilisztikus programozás, bioinformatika tkp. lefedik a leginnovatívabb kutatási irányokat) ennek ellenére nagyon alacsony a frekvenciája.
Nagyon érdekes, hogy még olyan kutatók sem fordultak segítségért szakemberekhez, akik jónevű egyetemeken bizonyára találtak volna segítőkész kollégát. Szeretnénk azt hinni, az adatok áradata elsodorja a nagy elméleteket, de ahogy látható, önmagukban az adatok csak szép grafikonokat generálnak és nem tudást. Vigyázzunk, ha adatelemzésre adjuk a fejünket!
