Hadd mutassak pár képernyőképet az elmúlt hetek rég várt alternatív keresőjéről, a Wolfram Alpháról, amelyik nem állítja magáról, hogy Google killer lenne, mint ahogy a szenzációvadász újságírói címek fogalmaznak. Sokkal inkább egy kérdés-válasz rendszerre hasonlít, aminek a keresőkben eddig megszokottnál összetettebb kérdéseket tudunk feltenni. Ebben a műfajban teljesít állítólag nagyon jól a Wolfram Alpha, ami várhatóan még ebben a hónapban színre lép.

Alpha nyitólapja:

Válasz egy mindennapos problémánkra: :o)

Érti a rokoni viszonyokat is, ami valljuk meg, nekem például igen nagy dolognak tűnik:

 Végül mindez videón:

Szedlák Ádám jól látja, hogy inkább a Wikipédia versenytársa lehet a Wolfram.

Jane Devine and Francine Egger-Sider: Going Beyond Google című könyvében 6 népszerű mítoszt sorol fel a kereséssel kapcsolatban, amelyben bár sokan hisznek, mégsem igazak. Ezeket egészítettem ki saját gondolataimmal:

1. Minden, amit érdemes megtalálni már fent van az interneten: Sok információ nem elérhető közvetlenül digitális formában. Ennek egyik oka a szerzői jogok kérdése, másik a nem szöveges információk keresésének nem triviális megoldása.

2. A Google a teljes internetet keresi: Igazságtalan lenne persze a Google-el szemben, ha nem tennénk hozzá, ez természetesen minden keresőmotor problémája, amelyik a crawler (durván leegyszerűsítve: töltsük le az internetet a saját gépeinkre és indexeljük le) megközelítést alkalmazzák.

Nagyon sok olyan információ érhető el az interneten, amely ilyen módon egyáltalán nem található meg (szakmai adatbázisok, cikkek, publikációk stb).

3. A legjobb információk az első 10 találatban megtalálhatóak: Nagyon szeretnénk, ha így lenne, mert leegyszerűsítené az életünket. Azonban ez elméleti szempontból is teljesen lehetetetlen a keresések nagy többségénél. Ha a videa szóra keresünk persze a videa.hu az egyértelműen legjobb találat, de egy témaszerű keresésnél már sokkal szubjektívebb, hogy mit tekintünk a legjobb oldalaknak.

Például a "cukorbetegség kezelése" keresésre 25. találatként visszaadott Informed cikk (ahol egyébként szakoldal lévén a témáról mennyiben "rosszabb", mondjuk az első helyen látott origo cikkhez, vagy éppen egy femina vagy sulinet oldalhoz képest? Egészen nyílvánvaló, hogy nagyon sok esetben a sorrendezés olyan információkat vesz figyelembe, amelyeknek nem sok közük van egy oldal megbízhatóságához.

4. Keresni könnyű: Ha kerestél már hozzám hasonlóan valamit akár fél órán keresztül, újra és újra fogalmazva a keresési kifejezésedet, akkor tudod miről beszélek. Természetesen ez nem mindenkinek a problémája, de azért nem lehet elmenni mellette szó nélkül.

5. Minden ami fontos ingyen van: Sok esetben az interneten kialakult információmegosztási üzleti modell, miszerint én ingyen elérhetővé teszem neked az információt, mert odajössz a lapomra és forgalmat, kattintást generálsz nem működik. Minél speciálisabb a téma, annál kevésbé.

Ez az üzleti modell sok esetben nem tudja kitermelni az információ előállításának a költségeit. Ezért vannak még mindig nagy (habár csökkenő) számban, drága adatbázisok, amelyeket csak előfizetők érhetnek el.

6. Az interneten található információk megbízhatóak és pontosak: A tehénlepényes klasszikus példa - miszerint az biztosan finom, hiszen több millió légy nem tévedhet - internetre aktualizálva azt jelenti, hogy egy sokat idézett információ nem lesz igaz attól, hogy sokan linkelnek rá, vagy valamiért nagyon  elterjed mondjuk a közösségi hálókon keresztül.

Jó példát adnak erre azok az emailek, amelyek rendszeresen körbejárnak sokmillió példányban és teljesen hamis információkat állítanak be valóságosként. Zárójelben egy jótanács: érdemes rákeresni a "scam .........." kifejezésre, ahol a pontok helyére beilleszted az adott témát, amikor ellenőrízni akarsz valamit. A legtöbb esetben kiderül, hogy valótlan információval van dolgod.

Jó keresést mindenkinek, de előtte számolj le magadban a mítoszokkal!

Újabb érdekes példáját találtam az alternatív keresési megközelítésnek. Ez ma már abszolút működőképes ugyan, szemben Pattie Maes megoldásával, mégis azt gondolom, hogy az alapproblémára, mégpedig, hogy nehézkes egy mobilt előkapni a legtöbb esetben, ez nem igazán ad választ. Jó lehet egy árfelmérést végző szakember számára, de tömegesen nem hiszem, hogy egy boltban járkálva mobilt akarnánk elővenni ahhoz, hogy valamilyen plusz információt megtudjunk egy termékről.

Azért érdemes ezt is megnézni, de utána a korábban linkeltet mindenképpen, ha azt még nem láttad volna:

2000-ben így nézett ki a Google a keresés után.

Közvetlen linkek a többi kereső oldalára. Azt hiszem, ma már ez ilyen jellegű átlinkelés elképzelhetetlen lenne. :o)

Milyen lehet a jövő keresési felülete, ami valóban bárhonnan elérhető? Már ma is működőképes verziója van, és 300 dollárból összerakható.

A problémát a jelenlegi keresési felületekkel kapcsolatban abban látja, hogy bár ha a számítógép előtt ülünk, akkor megfelelő lehet, de mindennapos helyzetekben nem igazán életszerű, hogy akár a mobilunkat elővéve gépelni kell mondjuk egy könyvvásárlás során, ha érdekelne, hogy arról mi mások véleménye. A videóban egy elég mellbevágó alternatívát láthatunk. Érdemes megnézni azoknak is akik angolul nem értenek, a bemutatott példák magukért beszélnek: