Hogyan találsz meg egy filmet, ha mindössze ennyire emlékszel belőle?

Egy farmon idős ember él, valami rokona otthagy neki egy gyereket, oroszlánt rendelnek, ami elszabadul a kukoricásban.

Próbálkoztam vele lelkesen (oroszlán film, oroszlán elszabadul kukoricás) az elérhető legjobb keresőkben, de bármilyen módon is futottam neki, mindig kudarcot vallottam. Ekkor jött az ötlet, hogy Twitteren teszem fel, mint kérdést. Bevallom, nem is reméltem igazán megoldást, hiszen elég homályosnak tűnt a leírásom, még saját magam számára is :) Mégis jött a válasz magyaltól:

@jendre Leharcolt oroszlánok (Secondhand lions) 2003-as. Michael Cane, Robert Duvall

Ez igen, a közösség ereje! Amiben viszont biztosan nem versenyképes a keresőkkel, ez a válaszidő. 3 nap múlva dőlhettem csak hátra elégedetten. Ezen kívól lényeges peremfeltétel még, hogy kellő számú (500 feletti) követőm van, akik között már valószínűsíthetően sok területnek akadnak tudói.

Mindenesetre a példa jól mutatja a jelenlegi keresők aktuális határait, amelyek egyelőre nem is tűnnek könnyen kibővíthetőknek. Nehezen körülírható kérdésekre egyelőre a gépektől még nem várhatunk választ.

Kobak egy hasonló tapasztalatát fogalmazta meg, nála a válaszidő is rendben volt :)

Talán többek számára meglepő eredményt hozott a Chitika legújabb felmérése. A saját hirdetési hálózatukat (túlnyomórészt Egyesült Államok) vizsgálva a keresőpiac a következő képet mutatja. A Google maga 82%-át birtokolja a piacnak, a Bing távolról lemaradva követi kevesebb, mint 9 százalékkal. 

Ami igazán érdekes az utolsó oszlop, miszerint a Google önmagában a Firefox keresősávjából indítva több mint 9 százalékát birtokolja a kereséseknek. Úgy is fogalmazhatnék, hogy minden kilencedik keresés a Google-re a Firefox keresősávjából érkezik. Mindez az USA-ban, ahol egyébként a Firefox részesedése 30 százalék alatti.

Két következtetés is levonható:

1. Magyarországon, ahol a Firefox részesedése 55 százalék körüli a Google forgalmának még nagyobb része érkezhet ebből a forrásból. Áttételesen ez számomra azt is mutatja, hogy nagyon nagy hatása van egy keresőmotor minél könnyebb elérhetőségének. Különösen azért, mert sokak fejében a kereső és a böngésző nem is különül el.

2. Óriási jelentősége van, hogy melyik kereső van alapértelmezettként egy böngészőben. Ez a szerződés, ami miatt a Google van ott - amit egyébként a Chrome megjelenése előtt 1 héttel(!) kötöttek - 2011 novemberében jár le. Borítékolható, hogy a Microsoft is rá fog próbálkozni erre, ami persze azért pikáns, mert a két szereplő mindegyike akivel megállapodhat az ő alapvető piacán, a böngészőfejlesztésben is érdekelt.

A legfrissebb amerikai adatok is jól illeszkednek a trendbe, amit ez év márciusában a múlt évi adatok alapján megfogalmaztam, miszerint a keresők szerepe csökkenőben van.

Az index cikke által is idézett nielsen felmérés szerint a a közösségi oldalakon töltött idő 2010. júniusi adatok is 43%-os bővülést mutatnak az előző évihez képest. Ami még fontosabb, hogy ma már az ezzel töltött idő majdnem 50 százalékkal meg is haladja a kereséssel eltöltött időt.

Természetesen mivel az összességében eltölthető felülről korlátos, így ez a növekedés nagyrész más aktivitások rovására történhet csak. Egyébként maga a keresés a maga 1 százalékos növekedésével önmagában még nem is áll olyan rosszul, de tény, hogy felhasználói szokások igen gyors változása zajlik a szemünk láttára.

Az internet egyik legnépszerűbb, nagyon gyorsan terjedő tudásbázisa a wikipedia online enciklopédia. Rengeteg dologról található már benne leírás, számos adat. Sokszor viszont még ebben is nehéz eligazodni, megfelelő összefüggéseket, valóban releváns információkat megtalálni. A Freebase és a dbpedia két olyan kezdeményezés, amelyek más szempontok alapján és más célkitűzéssel, de mindketten a wikipedia adataira alapozva építették fel szemantikus tudásbázisukat.

Egy-egy kifejezésre keresve megtalálhatjuk, hogy milyen jelentések tartoznak az adott szóhoz, majd a kiválasztott jelentés alapján részletes adatok és kapcsolatok is kiderülnek.

Mindkettőben közös, hogy ingyenesen hozzáférhetőek, felhasználhatóak (rdf formátumban is), a wikipedia változásait automatikusan követik. Elvileg mindkettő többnyelvű - rengeteg magyar adat is megtalálható - bár a felhasználói felület a Freebase esetén egyelőre csak az angolt kezeli, az adatok azonban itt is rendelkezésre állnak.

A legjelentősebb eltérések, hogy a Freebase közvetlenül szerkeszthető a felhasználók által (míg a dbpedia csak a wikipedia-ban történt változtatásokat érzékeli), valamint, hogy a Freebase a wikipedia-n kívül más forrásokat is felhasznál.

Nagy az átfedés a két adatbázis között, sok kifejezés esetén meg is valósult már az összeköttetés, egymás kiegészítése, bár kérdés marad, hogy kinek érné meg és mennyire volna hasznos a két rendszer egyesítése. Addig is mindkettő kitűnően alkalmazható adatjellegű információk és összefüggések egyszerű keresésére, saját szemantikus adatbázisok alapjaként való felhasználásra.

Megoszlanak a vélemények a Google terjeszkedéséről, mindenesetre kétségtelen, hogy a web egyre nagyobb területére lép be. Legutóbbi „hódítása” a Freebase bekebelezése, ami valószínűleg nagy lépést fog jelenteni a szemantikus web terjedésében.

Mi a Freebase?
Egy ingyenesen hozzáférhető és szerkeszthető 12 millió entitást tartalmazó adatbázis, mely az egyes személyek, helyek, fogalmak különböző megjelenési formáját gyűjti össze, ahogy ezt egy látványos video jól szemlélteti.

A Freebase integrálása a Google keresőbe számos előnnyel, de bizonyára kevésbé látványos hátránnyal is jár. Az internet hatalmas fejlődése és az adatmennyiség növekedése során egyértelművé válik, hogy az adatok rendszerezése, elérhetősége csak akkor valósul meg, ha ehhez mindenki hozzáteszi a maga részét - ez azonban még nem egy elterjedt hozzáállás az internetes társadalomban sem. A Freebase egy nagyon hasznos kezdeményezés lenne, jelentősen egyszerűsítve az információ keresést, ahhoz viszont kétség nem fér, hogy míg a Google nevét szinte mindenki ismeri, a Freebase neve még a szakmabelieknek sem feltétlenül mond sokat. A kettő egyesülése reménykeltő abból a szempontból, hogy így talán többeknek érdeke lesz, hogy hozzájáruljanak a Freebase adatbázisának fejlesztéséhez, hiszen a „Google az már Google”… Nem is beszélve arról, hogy a hétköznapi, egyszerű felhasználók számára is több elérhető információ jelenne meg egy helyen, ha minél több oldal kihasználná a metaweb lehetőségeit.

Mit adhat konkrétan a Freebase a Google keresőjéhez?
Számos esetben látszanak már olyan eredmények egy-egy keresés során, melyek valamilyen intelligenciára, a kereső kifejezés megértésére utalnak. A Freebase integrálása során ez még tovább fejlődhet, olyan kérdésekre is lehetővé teszi az egyszerű keresőn keresztül kapható választ, mint a „20 év alatti new york-i színészek”.

Mint minden más, szabadon szerkeszthető tartalomnak, a Freebase-nek is hátránya, hogy az adatok minősége – különösen a nagy növekedés, és a most már 3 hónap helyett heti frissítés miatt – nem ellenőrizhető, így elkerülhetetlen, hogy időnként téves adatok, valótlan kapcsolatok is belekerülnek.

Mindezzel együtt egy újabb lehetőség a szemantikus web terjedésére és kihasználására, ami az internet következő generációjának alapja. Reméljük, hogy a Google óriása nem megenni fogja, hanem fejleszti és elérhetővé teszi mindezt a felhasználói közösség számára hosszútávon is.