Légszennyezettségi adatok, illemhelyek nyitvatartási ideje, buszok és sétahajók menetrendje, utcai kamerák képe, biciklikölcsönzők elhelyezkedése, baleseti információk. Mi köti össze ezeket az információkat? Mindezen adatok elérhetőek a TfL (Transport for London) oldalán, méghozzá nyílt adatok formájában. De mit is jelent az, hogy nyílt adat?
A nyílt adat az angol open data kifejezés kissé esetlennek tűnő tükörfordítása. A "nyílt" ebben az esetben jelenti egyrészt az adat hozzáférhetőségét, másrészt pedig a mögötte húzódó nyitott szemléletmódot.
Miért érdemes nyílt adatokat közzétenni?
A nyílt adatok publikálása mögött számos ok húzódhat meg:
- törvényileg előírt kötelesség az adatok megjelenítésére a transzparencia miatt (közérdekű adatok)
- közérdek szolgálata (könyvtárak, civil szervezetek által közzétett adatok)
- gazdaságélénkítő cél (kutatás eredmények, adatok, információk publikálása
- egyéni indíttatás (személyes adatgyűjtés közzététele, blogok)
- üzleti okok (adatbázis üzemeltetés a felület reklámértékének kihasználásával)
- egyéb okok
Mitől nyílt egy adat?
Röviden szólva: attól, hogy elérhető. Természetesen attól, hogy egy adat nyilvános, még nem válik ”jó” nyílt adattá. Számos kritériumnak kell, hogy megfeleljen egy adat ahhoz, hogy arra jó nyílt adatként tekintsünk. Ezek az ismérvek:
- pontos
- mindenki számára ugyanolyan módon (korlátozások nélkül) hozzáférhető
- eredetmegjelöléssel rendelkezik (az esetleges korábbi forrás megjelölésével)
- strukturált (a felhasználási területnek megfelelő, pl.: táblázat), rendszeres közzététel esetén azonos formátumú
- tovább szerkeszthető, bővíthető
- könnyen megosztható
- szükség esetén authentikált, validált
A korábban nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhető adatok publikálása felgyorsult az utóbbi években, köszönhetően a technológiai háttér (adat- és szövegbányászat) fejlődésének. A Precognox komplex szöveganalitikai rendszerének - TAS - megoldásai lefedik a nyílt adatokkal történő munkavégzés fázisait, ideértve az adatgyűjtést, feldolgozást, strukturálást, adatgazdagítást, annotálást, validálást és az adatvizualizációt.
Ezeken a területeken további komoly előrelépések várhatók abban az esetben, amennyiben a technológiai akadályok elhárulása után a személyes és intézményi oldal ellenállása is alábbhagy.
Az országok által a fontosabb területeken elért ”nyitottság”-ot tükrözi az Open Data Index.
A zárt, vagy nehezen hozzáférhető adatok közzétételének ellenzői és gátlói számos érvet sorakoztatnak fel, ezek:
- saját tudás (gyűjtött adatok, know-how) üzleti titokként történő kezelése az üzleti előny megtartása érdekében
- személyiségi jogok védelme
- üzleti megfontolás (kizárólag üzleti nyereség szerzése esetén gyűjtenek és / vagy publikálnak adatokat)
- személyes ellenállás (miért végezzünk karitatív munkát?)
- túl magas időráfordítási ráta
- emberi erőforrás hiánya
A bizalmas vagy üzleti titok kategóriájába tartozó adatok védelme magától értetődő, mindazonáltal az ezen kívül eső információk gyűjtése és nyilvánossá tétele számos előnnyel jár:
- az emberiség fontos problémáinak megoldása (környezetvédelem, egészségügy fejlesztése a kutatások eredményeinek használatával)
- gyorsabb, hatékonyabb munkavégzés (a technológia újabb és újabb vívmányainak elérhetővé tételével)
- időspórolás (a kutatási fázis az adatok hozzáférhetősége miatt lerövidül)
- gazdaságélénkítés (számos adatgyűjtéssel, autentikálással, validálással, fordítással foglalkozó vállalkozás működik pályázati támogatással, emellett ezeken a területeken tevékenykedő cégek köre bővül)
- üzletszerzés (egy vállalkozás által publikált nyílt adatok felkelthetik a cég számára potenciális ügyfelek figyelmét)
- közjó gyakorlása (személyes igény kielégítése)
- kényelmesebb (magán)élet (az otthoni feladatmegoldás egyszerűbbé válik, a tanulás és szórakozás lehetőségei kibővülnek)
A nyílt adatok támogatói az un. Open Data Movement (Nyílt adat mozgalom) elvét vallják. Számos támogatott és önkéntes projekt fut jelenleg is, illetve újabb pályázati lehetőségek nyílnak azáltal, hogy a kormányok, kormányközi szervezetek kezdik felismerni a korábban felhalmozott tudás, illetve a kutatások, gyűjtések eredményeinek nyilvánossá tételében rejlő lehetőségeket.
A Magyarországon elérhető nyílt adatok egyik tárhelye az Opendata.hu.
A nyílt adatok gyűjtése mellett az ezen adatok felhasználására (a felhasználásban rejlő üzleti potenciál kiaknázására) létrejött vállalkozások száma is megnőtt. Ezek között akadnak olyanok, melyek egy meghatározott üzleti modell mentén olyan tartalmakat fejlesztenek, amelyek célja (gyakran csak látszólag) az életminőség javítása, de emellett az alkalmazásra, mint hirdetési felület tekintenek, tehát nem jótékony célzattal hozzák létre. Ezen alkalmazások közül azonban számos igen sikeresnek bizonyult, erősítve azt a szemléletet, hogy a nyílt adatok (áttételesen) nemcsak a közérdeket támogatják, hanem gazdaságélénkítő szerepük is van.
Az, hogy a nyílt adatoknak milyen további hatásuk lesz a későbbiekben társadalmunkra, illetve hogyan fogják megváltoztatni mindennapi életünket ma még megválaszolandó kérdés. Közös érdekünk, hogy minél több olyan adat váljon nyílttá, mely jótékony hatással van életünkre és előremutató megoldások táptalaja.
Források:
A cikk alapjául szolgált a Future Learn - Using Open Data for Digital Business kurzus oktató anyaga.
