Aki mindig is irígykedve figyelte mobilozás közben a két ujjal gyorsan pötyögő ismerőseit, annak jó hírünk van; simán lehet akár náluk is gyorsabb géplő, akár egy ujj használatával is! Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen smartphone billentyűzetek érhetőek el és kettő kiemelkedőnek tartott alkalmazást teszteltünk: a Swype-ot és a SwiftKey-t.
Régeni Anna írása
A QWERTY-jelenség
A qwerty billentyűzetet úgy gondolták ki, hogy az lelassítsa a gépelést. A gyakori betűpárokat is egymástól távol helyezték el a billentyűzeten, hogy ne akadjanak össze a fémkarok, amikor egyszerre vagy gyors egymásutánban ütötték le őket. A pár éve megjelent és mostanában egyre népszerűbb okostelefon alkalmazások a hagyományos billentyűzetet újragondoló alternatívákat nyújtanak, mivel többé nem írógépen gépelünk - amihez alapvetően megalkották a qwerty billentyűzetet - és így ez a kiosztás gyakorlatilag elveszítette a létjogosultságát.
Mégis, hogyan lehetséges az, hogy noha az írógépek kora már rég letűnt, még sincs semmi változás a billentyűzet vonatkozásában? Ez az a jelenség, amit QWERTY-jelenségként aposztrofál a szakzsargon. Röviden annyit jelent, hogy nem szeretünk újítani. Ha egyszer már megszoktunk valamit, hiába nem praktikus, fölöslegesen bonyolult és körülményes, vagy csak pusztán rossz megoldás, megtartjuk és nem váltunk még akkor sem, ha van jobb és hatékonyabb alternatíva is a kínálatban.
A Swype alapítója Cliff Kushler, aki szerint egyébként 55 szó is begépelhető egy perc alatt és aki többek között a t9 prediktív beviteli módot is megalkotta, amit én is nagyon kedveltem még a Nokia éra alatt. A cég 2002-ben alakult, amit aztán 2011-ben felvásárolt a Nuance Communications nevű amerikai multi, ahol a Swype folytatta a fejlődést. A Swype 3 fő összetevőből áll, egy beviteli út elemzőből, egy szókereső motorból hozzá tartozó adatbázissal és egy személyre szabható interface-ből. A leggyorsabb üzenet begépelésének Guinness rekordját is a Swype-al érték el 2010-ben, bár azóta egy másik alkalmazással már megdöntötték ezt a csúcsot. A Swype crowdsourcingolja a gyakori szavakat és automatikusan hozzáadja az adatbázisához, ezzel is fejlesztve azt. Emellett nyelvi modellt használ, melynek segítségével kísérletet tesz a következő valószínű szóra. Ha több eszközön használjuk a Swype-ot, elméletileg szinkronizálja az eszközök között is a használatból illetve újonnan betáplált szavakból származó plusz információt, bár mi ezt nem teszteltük még le. A Smart Editorral pedig tanulásra is képes a Swype, ez hasonló a sima prediktív funkcióra, csak megvizsgálja a mondatban használt szavakat és megnézni, hogy milyen egyéb, előzőlegesen ajánlott szavak lehetnek esetleg valószínűbbek, mint a betáplált. Ezeken túl még számos apró okos dolog van beleépítve a jobb teljesítmény érdekében.
A SwiftKey mögött álló céget Jon Reynolds és Dr. Ben Medlock alapították 2008-ban. A Swiftkey is számos ügyes megoldást tartalmaz: felhő alapú tanulással biztosítja saját fejlődését, monitorozza a felhasználó gépelés pontosságát és hozzáigazítja az adott “gomb” érintésérzékeny területét. Emellett képes több nyelv szimultán használatára, akár egy mondaton belül is. (Használatban kipróbálva lásd a SwiftKey review részt)
A SwiftKey beviteli mód hasonlóan a Swype-hoz gépi tanulást használ, hogy megjósolja az aktuális mondat következő szavát. Képes tanulni a Facebook, a Twitter, a Gmail, az SMS, sőt, akár az RSS hírfolyam használatából is. Továbbá a Trending Phrases funkcióval az adott napi valószínű témákra előre “hangolva” lesz a SwiftKey, ami elég lenyűgözően hangzik. Akárcsak a Swype, a SwiftKey is képes az eszközök közötti szinkronizálásra, ami hasznos. A termék 2010-ben debütált, akkor még beta verzióként. Azóta már újabb verzióit is bemutatták, a legújabb az 5.3.2 Androidra a saját honlapjuk június 30-i posztja alapján.
Próbáld ki valamelyik appot, vagy mindkettőt, vagy akár a piacon megtalálható egyéb hasonló alkalmazások egyikét! Megéri egy kicsit újszerűen gondolni a pötyögésre. A teszteléshez egy 5.1.1-es Androidot és egy 8.3-as verziójú iOS-t futtató készüléket használtunk és igyekeztünk a használattal kapcsolatos személyes élményeinket röviden összefoglalni.
Swype
A Swype tesztelése során volt néhány fontos szempont, amire különös figyelmet fordítottam, hogy vajon jól működik-e. Az egyik ilyen az újonnan betáplált szavak későbbiek során való felismerése, a másik a nyelvek közötti váltás (esetemben csak az angol-magyar közti váltás lett górcső alá vonva). Ami az újonnan betáplált szavakat illeti, a Swype igazán jól teljesít, ugyanakkor, ha épp nem tud egy szót, nem minden alkalommal dobja fel a “hozzáadja …-t a szótárhoz” lehetőséget, ami problémássá teszi, hogy bővítsem a szótárt.
A nyelvek közötti váltás jól működik a Swype-nál, ha egy szót kell beszúrnia a mondatba más nyelven. Ilyen jellegű váltásnál még nem volt problémám a működéssel. Ami inkább nehézkes, az az, hogy ne csak egy szó erejéig, hanem mondatokon át a másik nyelven hozza fel az ajánlott szavakat.
A Swype egy narancssárga vonallal jelzi az ujjunkkal megtett utat, ez nekem határozottan tetszett.
Intuitív volt, hogy ha kettőzött mássalhagzót akartam bevinni (pl.: tt, ss, vv), csak egy kicsit hosszabb ideig kellett ott tartanom az ujjamat (én egy picit meg is mozgattam ott az ujjbegyemet) és meg is jelent a kívánt betűpár.
Ami a gyorsaságot illeti, van ebben a beviteli módban potenciál, de néha kissé nehézkes számomra, hogy nem látom pontosan, hová kell húznom a következő pillanatban az ujjamat és így van, hogy meghiúsul a helyes bevitel. Ugyanis a saját kezem takarja el az alsóbb sorokban elhelyezkedő betűket. Ez persze kiküszöbölhető probléma, csak gyakorlás kérdése az egész, a többit a motoros tanulás megteszi “helyettünk”. Alapvetően, minden gyengesége ellenére nagyon kellemes használni, a swype után szinte rossz egyszerűen pötyögni. Végeredményben javaslom bárkinek, aki hajlandó újítani és eltérni egy kicsit a rég megszokottól.
SwiftKey
A SwiftKey telepítés után engedélyt kér, hogy hozzáférjen különböző közösségi médiás fiókjaink tartalmához, ezzel személyes nyelvi modellünket alkotja meg, ami nagyban növeli a bevitel és a predikció pontosságát. Szerencsére egy adott szolgáltatónál több fiókot is megadhatunk, így például aki külön Twitter accountot tart fent angol és magyar csevegésre, az rögtön két nyelvi modellt taníthat meg az appnak. Használat közben a többnyelvűséget általában jól kezeli a SwitfKey, ha mondat közben váltunk nyelvet, azt azonban nem annyira szereti. A swipe funkció kifejezetten kellemes, egy ujjal könnyen kezelhető. A bejárt út elhalványodása igazán hasznos hosszabb szavak bevitele során. Az új szavak felvétele egyszerű, bevitel során a felső sávban láthatjuk milyen karaktereket vittünk fel eddig és milyen szavakra tippel az applikáció. Ha nem a legjobb tippet szeretnénk bevinni, akkor a sávban rákattintunk a szóra és az kerül bevitelre. A SwiftKey egyetlen árnyoldala az, hogy a magyar ragozott alakok nagyon megbonyolítják a prediktív bevitelt és úgy tűnik, néha teljesen esetleges, hogy melyik formát tekinti “alapnak”, azaz a legvalószínűbb bevitelnek és melyeket kínálja fel alternatívának. Gyakori probláma továbbá a hosszú, tíz-tizenkettő karakteres vagy hosszabb szavak felismerése is, de szorgos tanítással a helyzet javítható. A legnagyobb bosszúság számomra nem is az, hogy néha téved hosszú szavak esetében a SwitKey, hanem hogy a “meg” és “még” közül minden kontextusban a “még” formát tartja a legvalószínűbbnek. Mindent összevetve nagyon kényelmes az app, pár nap után nagyon természetes használni és tényleg időt és energiát spórol meg. Mindenkinek ajánlani tudom, aki sokat levelezik mobileszközön, vagy eddig barátai sokat vártak válaszaira a messengeren.
Összegzés
|
SwiftKey
|
Swype
|
