A SEO by the SEA cikke alapján, amely a Microsoft egy kutatásáról szól, amelyben azt vizsgálták, hogy egy felhasználó végül melyik oldalakon találta meg a valódi választ a keresett témájára, jutott eszembe, hogy a keresés jövőjének egy fontos kérdése, hogy mennyit vagyunk hajlandók megosztani magunkról?
Ne legyenek illúzióink. Az internet az a médium, ahol a információk szolgáltatói, és így a keresőmotorok készítői is, minden eddiginél többet tudhatnak, és így tudnak is rólunk. A keresők fejlesztésének egyik fő iránya éppen ez, hogy személyes preferenciámiat, korábbi kereséseim eredményét, választásaimat is figyelembe vehetik, amikor ajánlatokat vagy éppen keresési találatokat adnak a számomra. Például, aki már vásárolt többször az Amazon.com-on megfigyelheti, hogy milyen hihetetlen pontossággal el tudják találni az ízlésünket sok esetben a korábban megrendelt könyvek alapján, amikor ajánlatokat adnak. Eljöhet az idő amikor a helyi hipermarkettől egy személyre szabott akciós újságot kapunk emailben, amiben csak a már általunk korábban is vásárolt termékkategóriák szerepelnek.
Kérdés, hogy meddig jó ez nekem, és mikor megy túl egy olyan határon, ami már a személyes szabadságomat sérti, esetleg olyan dolgokat árul el rólam, amit én magánügyemnek tartok.
