Hamarosan tőzsdére megy a Twitter, ami annyira magával ragadta a befektetőket, hogy október 4-én egy a csőd szélén álló elektronikai cikkeket árusító cég, a Tweeter részvényei 1800%-ot növekedtek, hála annak, hogy a kereskedési rendszerben TWTRQ kód alatt futnak. A történet jól mutatja, mennyire várják a csiripelős cég TWTR kód alatti bevezetését, de tényleg bomba üzlet lesz? Honnét vannak és a mi még fontosabb, honnét lesznek bevételei a "legöregebb startupnak"?
Minden elemző a Twitter felhasználók számát, a penetráció bővülésének gyorsaságát vagy éppen lassulását szereti megemlíteni, no meg azt, milyen hatással vannak a kis 140 karakteres üzenetek hírfogyasztási szokásainkra (persze nem hazánkban, hanem a világ azon részén, ahol a Facebookon kívül ismernek más közösségi oldalakat is). Ez alól a Bloomberg szakértői sem kivételek:
Ha hagyományosan médiavállalatnak nézzük a Twittert, akkor nyilván igazuk is van. A Bluefin Labs felvásárlása után elindított Twitter Amplify is az ún. "második képernyő" jelenségét, azaz azt a tényt, hogy egyre többen használnak valamilyen mobileszközt televíziózás közben, hívja segítségül a médiafogyasztási szokások vizsgálatához. A Nielsen is elindította Twitter Ranking mérését, ami megpróbálja számszerűsíteni az egyes műsorokról kialakuló csevelyeket. Érdekes fejlemény, hogy Deb Roy (a Bluefin alapítója) szerint érdemes lenne a műsorokról csiripelőket célzott visszajátszásokkal megkörnyékezni - hiszen aki éppen csiripel egy meccsről, lehet, hogy lemarad egy gólról.
Sokak szerint a Twitter a tartalomipar felé is kacsingat, hiszen immár saját adatszerkesztőjük is van Simon Rogers, a Guardian Datablog alapítójának személyében. Az arab tavasz, a török és brazil tiltakozási hullámok mind-mind arra utalnak, hogy a csiripek megváltoztatták a híreket. Habár biztosak vagyunk abban, hogy a Rogers és társai nagyon izgalmas projektekkel fognak jelentkezni hamarosan, mi inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a Twitter adatai köré egy komplett ökoszisztéma épült fel, amiből eddig a cég még nem sokat profitált!
Aki dolgozott már a Twitter API-val, az szembekerülhetett a historikus adatok hiányával. Persze lehetne archiválni magunknak a csiripeket, de egyrészt nem teljesen konform a felhasználási feltételekkel, másrészt kifejezetten tilos a nyers adatokat tovább adni. Ezzel nincs is semmi baj, amíg nem akarunk komolyabb elemzéseket végezni, amihez nem árt, ha idősoros adataink vannak. Ilyen pl. a Cayman Atlantic esete, ami befektetési elemzéseket végez. A Twitter Certified Products néven külön biztosít hozzáférést analitikai partnereinek és az adatok viszonteladóinak.
A Facebook nagyon korlátozottan teszi elérhetővé adatait a szélesebb felhasználói közösségnek és egyedi alapon csak a kiválasztottak láthatnak bele mélyebben az adatbázisaiba. A Twitter jellegénél fogva sokkal nyíltabb, ennek köszönhetően rengeteg alkalmazás épült már ki köré, ezek jelentős része függ az elérhető adatoktól. Itt nem a barátok csoportosítását végző applikációkra gondolunk, hanem a Cayman Atlantic-re vagy éppen a Bloomberg Terminal-ra, melyekhez jelenleg viszonteladóktól veszik meg a szükséges adatokat.
A Twitter jövőjét szerintünk két dolog határozza meg alapvetően; 1) sikerül-e fenntartani a felhasználók érdeklődését, azaz továbbra is népszerű hírmegosztó oldal tud-e maradni a Twitter 2) milyen gyorsan sikerül átültetni a gyakorlatba az olyan úttörő kutatási eredményeket mint pl. Bollen és társainak választási előrejelzése vagy nyelvi viselkedés alapján felállított pszichológiai profilozás. Így a Twitter jövőjét nem a marketing megoldások jelentik (ezzel nem mondjuk azt, hogy ezek nem hozhatnak szép bevételt!), hanem az adatok gondozása és továbbadása üzleti felhasználók számára.
