"The revolution will not be televised, will not be televised,
will not be televised, will not be televised.
The revolution will be no re-run brothers;
The revolution will be live."
(Gil Scott Heron: The Revolution Will Not Be Televised)
Az arab tavasz, az M5S választási sikere, a szír felkelés eseményeiről tudósító Syria Deeply arra utal, hogy a közösségi média a változások katalizátora lehet. Nem véletlen, hogy kialakult egy új tudományág, a számítógépes társadalomtudomány (computational social science) ami az internet nyújtotta lehetőségeket kihasználva próbálja feltérképezni a társadalmat mozgató erőket.
Szkeptikus hangok
Jevgenyi Morozov Belorussziában született és nőtt fel, volt alkalma megismerni Lukasenka, Európa utolsó diktátorának elnyomó rendszerét. Morozov szerint az internet nem hozza el a korlátlan szabadságot, hiszen egyszerre nyújtja a globális kommunikáció lehetőségét a felhasználóknak és totális megfigyelés elérhetőségét az államoknak (és cégeknek stb.) A közösségi média szerepét is kétségbe vonja a társadalmi változásokban. A The Economist China and the Internet melléklete nagyon részletesen mutatja be, hogy a kommunista állam milyen módszerekkel tartja kontroll alatt netező polgárait. Az Aranypajzs (más néven Nagy Tűzfal) kifinomult technikái, a szorgos cenzorok és az öncenzúra kényesen ügyel arra, hogy milyen információ kerülhet nyilvánosságra. A nagy hírek rendre fennakadnak a tűzfalon, de akadnak olyan dolgok (pl. légszennyezés, alacsonyabb rangú pártkatonák és hivatalnokok mocskos ügyei stb.) melyek felszínre kerülhetnek. Mindezek ellenére a leghíresebb kínai blogger Han Han kétségbe vonja a közösségi média forradalmi erejét:
“You feel everyone’s really angry, you feel like you could go open the window and you would see protesters on the street,” Mr Han said. “But once you open the window, you realise that there’s nothing there at all.” Microblogging, he said, encouraged people to tune into a big story briefly, almost as entertainment, until the next big story comes along. It did not bring about “any real change or progress”. (forrás)
Szürke tények
A társadalomtudományokban a nyolcvanas években jelent meg a statisztikai tartalomelemzés, ami tkp. egyes szövegek statisztikai vizsgálatát jelentette sokáig (szógyakoriság szövegen belül ill. eltérések egyes szövegek között). A kilencvenes és kétezres évekre a technológia és a számítógépes nyelvészet fejlődése lehetővé tette sokkal szofisztikáltabb eljárások alkalmazását is. Ilyenek például az ún. topik modellek vagy LDA (egy adott dokumentumhalmaz csoportosítása témák szerint) és az entitáskinyerő-eszközök (named entity recognition - névvel rendelkező entitások automatikus felismerése). Ezzel párhuzamosan az internet elterjedésével hatalmas mennyiségű szöveges információ keletkezett.
A tartalomelemzés egyik úttörője Gray King (Harvard, Department of Government). King és társai kimutatták, hogy a kínai mikroblogokról a kollektív cselekvésre buzdító bejegyzéseket törlik a hatóságok. Így az internet egy amolyan szelep, ahol a polgárok kiereszthetik dühüket, de a cenzorok kényesen ügyelnek arra, hogy ezt ne kövesse tényleges cselekvés a való világban.
Rich Nielsen a Harvard Department of Goverment PhD hallgatója azt vizsgálja miért válnak radikálissá egyes muszlim vallás- és jogtudósok (ulema). Még nem publikált, de már elérhető tanulmánya a Jihadi Radicalization of Muslim Clerics remek példa arra, hogyan alkalmazható a számítógépes nyelvészet a társadalomtudományi tartalomelemzésben. Az interneten elérhető, ulemák által írt szövegek tartalomelemzésével állapította meg, hogy mely írások radikálisak és melyek nem. Majd megvizsgálta a szerzők társadalmi beágyazottságát és azt találta, hogy azok radikalizálódnak leginkább, akik kevésbé beágyazottak a vallási vezetők közösségébe. (Bővebben a kutatásról a The Economiston)
Trey Causey a University of Washington PhD hallgatója az autoriter államok médiáit vizsgálja empirikus alapon. Disszertációjában a 2010 és 2011 közötti arab médiában megjelent híreket elemzi és arra kíváncsi, hogy a hírekkel miképp próbáltak hatni a forradalmi eseményeket szemlélőkre. Talán nem meglepő, hogy az eredmények szerint az állami médiák inkább a "felforgató" tevékenységre hívták fel a figyelmet, míg a civil és független médiák foglalkoztak inkább az elnyomó rendszerek viselt dolgaival. Annál érdekesebb, hogy arra a következtetésre jut, hogy az autokraták célja egy olyan egyensúlyi állapot megtalálása, ami még kellő információval látja el a lakosságot, ahhoz hogy ne bénuljon le az élet, de nem éri el azt a kritikus tömeget, hogy tényleges akciót idézzen elő. Han Han biztosan egyetért Causey-val.
Optimista kívülállók
Az új technológia lehetőségei a számítástudomány és egyéb "kemény", matematizált tudományok művelőt is megihlették. Egyre több cég (köztük olyan nagyok mint a Microsoft, Facebook, Yahoo!) nyit külön "computational social science" részleget és fog bele társadalmi kérdések vizsgálatába. Oboler, Welsh és Cruz felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi oldalak vagy akár egy jó indikátor (pl. mobiltelefonok) vizsgálata önmagában semmit sem ér. Minden elemzéshez ismerni kell azt a kontextust, amiben a megfigyelt jelenségek történnek - ehhez pedig jó társadalomtudományi háttér szükségeltetik. A Nature egyik cikke is óvatosságra int. Az adatok sok dologra megtaníthatnak minket,de nem helyettesíthetik az elméleteket. Granovetter a hetvenes években egyszerűen kiokoskodta az ún. "gyenge kapcsolatok" elméletét, amit felhasználva közvetlenül tudott adatokat gyűjteni. Ezt a régóta közismert elméletet az utóbbi években sok "tudós" újra felfedezte a közösségi hálózatok elemzése során...
Bővebben
Manifesto of computational social science (PDF)