Ma a CEU MicroData kutatócsoport ebédjén veszek részt és a termékfejlesztés meg az NLP kérdéseiről  fogok beszélni. A csoporttal nagyon élveztük a közös munkát a kozbeszerzes.ceu.hu mögötti adatbázis elkészítésén és vendégeink voltak a szeptemberi meetupon is. Az általuk jegyzett Defacto blogot minden, a köz ügyei iránt érdeklődő olvasónknak ajánljuk. Fejlesztői blogjukat pythonisták és programozók fogják örömmel olvasni.

Előadásomban Hírelemző projektünkön keresztül szemléltetem hogyan néz ki egy rendes NLP termék, majd arról beszélek mi hogyan próbáljuk meg áthidalni a kutatók és fejlesztők eltérő szemléletmódját és a jövőben hogyan szeretnénk még jobbá tenni munkánkat. 

A korábbi beharangozónknak megfelelően november 4-én, a Nyelv, kultúra, társadalom címmel rendezett alkalmazott nyelvészeti konferencián két előadás keretében beszámoltunk a szentiment- és emócióelemzési projektjeink első eredményeiről. Az előadások prezentációs anyagait az alábbiakban tesszük közzé.

Köszönjük mindenkinek, aki részvételével megtisztelte az előadásainkat, és továbbra is örömmel fogadunk minden kérdést és észrevételt! 

Ma a Magyarországi Web Konferencián adtam elő a politikai blogokkal foglalkozó projektünkről.

A Clementine idén is megrendezi a conTEXT szöveganalitikai konferenciát, ezt ajánljuk minden olvasónk figyelmébe. A programból külön kiemelném hogy az IBM Watson Group-tól is hallhatunk majd előadást! Természetesen a hazai szöveg- és hanganalitika java képviseli magát a konferencián, no meg mi is. Érdemes mindenkinek gyorsan megnézni a programot, azután pedig regisztrálni.

A rendes kutató naprakész, gyorsan és hatékonyan reagál az új eredményekre, az ipari kutató pluszban még rögtön tudja is alkalmazni az újdonságokat. A feladat nehéz és egyszerűen lehetetlen neki teljesen megfelelni. Ellenben lehet törekedni arra, hogy az ideális állapothoz közel jussunk.

1. Időgazdálkodás és projektmenedzsment

A legfontosabb dolog az, hogy ne vesszünk el a részletekben. Egy rendes kutató tudja, egy életet leélhetne egy könyvtárban hogy egy terület ici-pici kis részproblémájának alapjait megismerhesse. Ez nem lehetséges, a feladatok mindig jönnek, konferenciák, céges kötelezettségek és egyéb elfoglaltságok szabdalják szét a munkaidőt, arról már ne is beszéljünk hogy vannak ünnep- és szabadnapok, amikor illik egy kicsit kiszakadni a munkából. A maradék idővel meg kell tanulni gazdálkodni. 

Pomodoro módszer - a legegyszerűbb időgazdálkodási módszer a világon, az ember segítségével megtanulja, hogy egy adott feladatra koncentráljon 25 percig, azután pihenjen, majd folytassa a munkát. Gagyinak tűnik elsőre, de ha az ember használja egy ideig, annyit biztosan megtanul segítségével, hogy megtervezze a napjait, a feladatokat értelmes részfeladatokra bontsa, mérje és kövesse hogyan halad a munkával, megtanulja az új feladatok elvégzéséhez szükséges időt reálisan megbecsülni. A módszer a csoportos munkára is bevethető, sőt a szoftverfejlesztés agilis iskolájában is sokan alkalmazzák.

Personal kanban - a feladatok megtervezése és nyomon követése a legegyszerűbben az ún. kanban táblával lehetséges. Elsőre nekem idióta dolognak tűnt felírni egy táblára hogy mivel is foglalkozom, de nagyon jó eszköz arra, hogy folyamatos visszajelzést kapjunk hogyan állunk a futó feladatokkal. Igazán akkor hasznos, ha hirtelen beesik valami és el kell döntenünk, hogy várunk-e az új feladattal, vagy valami mást teszünk félre.

2. Források kezelése

Az olvasott tanulmányok, könyvek, posztok, videók stb. forrásait kezeld rendesen! Én a Zotero-t ajánlom erre, de a Mendeley-t is sokan használják. Nincs idegesítőbb annál, amikor az ember bibliográfiai adatok miatt túrja a netet! Maximum egy percet kell rászánni arra, hogy szépen elmentsük és a megfelelő metaadatokkal felcímkézzünk minden forrást, amit hasznosnak találtunk.

3. Jegyzetelj okosan!

Akár gépen, akár telefonon, akár papíron, de jegyzetelj! A jegyzeteket érdemes archiválni és kezelni. A papír alapú jegyzeteket be lehet szkennelni, vagy telefonnal egy képet lehet készíteni róluk, így digitálisan is megőrizhetjük őket. Valamilyen eszközök közötti fájlmegosztó alkalmazással - pl. Dropbox - bárhol elérhetjük jegyzeteinket. De még jobb kifejezetten jegyzetek kezelésére létrehozott alkalmazást használni, az Evernote ebben nagyon jó, a lefotózott kézi jegyzeteket képes karakterfelismerés segítségével kereshetővé tenni (a fizetős változata persze), sőt a Moleskine szerelmeseinket külön papír jegyzetfüzeteket fejlesztettek ki erre.

4. Olvass okosan!

A neten rengeteg forrás van, szakmai oldalak, blogok stb. Érdemes ezeket felkutatni és követni. Rendes ember ehhez RSS-olvasót használ. Sajnos sokan azt se tudják mi az az RSS, de aki sok forrást szeretne követni, az könnyen belátja, nehézkes minden oldalt egyesével felkeresni és megnézni milyen új infó került fel. Az RSS-olvasó megteszi ezt helyettünk és egy helyre összegyűjti az általunk követni kívánt oldalak új tartalmait. Én a feedly-t ajánlom, minden platformon (PC, tablet, mobil) szép a felülete, egyszerűen és logikusan használható. Az új tartalmak leader szövegeit könnyen átfuthatjuk, az érdekeseket elmenthetjük. Nagyon fontos, hogy az új tartalmakat szűrjük, ne akarjunk mindent elolvasni rögtön! Minden nap pár perc alatt átfuthatjuk az új leader szövegeket és elmenthetjük mi érdekel minket és a hétvégén az elmentet tartalmak közül elolvashatjuk azt, ami igazán lényeges.

5. Használd a közösség erejét!

Meetup.com - Keresd meg a téged érdeklő meetupokat a környezetedben! Nem kell eljárnod minden eseményre, de az előadók neveivel megismerkedve megtudhatod kik a jelentősebb arcok a szakmában. Ha el tudsz jutni néha egy-egy meetupra, akkor személyesen is megismerkedhetsz a kollégáiddal és hidd el, könnyebb lesz az életed!

Twitter - A legjobb közösségi média platform ipari arcoknak! Keresd meg a területed meghatározó figuráit és kövesd őket! Mivel használsz forrásmenedzsment alkalmazást és RSS-olvasót, oszd meg az általad érdekesnek talált tartalmakat! Előbb-utóbb lesznek követőid a világ minden szegletéből! Kövess vissza minden olyan embert, aki releváns a területeden és bekövetett téged! A Twitteren nagyon hamar megjelenik egy-egy új hír, konferencia felhívás, vagy egy tanulmány draft verziója! Nem kell minden nap órákon át lógni rajta, de heti két-három alkalommal pörgesd végig a feededet, ossz meg pár érdekes tartalmat! Szakmai beszélgetésre is jó a Twitter! Ha kialakul egy beszélgetés és érdemben hozzá is tudsz szólni, akkor ne fogd vissza magad! Merj kérdezni is!

Legyenek kérdéseid, vannak rá válaszok! - A programozók kedvence a Stackoverflow oldal, ahol kérdéseket tehetünk fel és a kollégák megválaszolják ezt nekünk. Nagy valószínűséggel már valaki feltette a minket érdeklő kérdést, s eleve megtaláljuk azt a megfelelő válasszal az oldalon. A programozók mellett mára szinte minden területnek van hasonló oldala, pl én a Cross Validated oldalt szeretem, ahol statisztikai kérdésekre találunk minőségi válaszokat. Hasonló oldal, de minden területet igyekszik lefedni a Quora.

Közösségi média - Érdemes lehet akár Facebook-on is követni egy-egy konferenciát vagy szakmai oldalt, csatlakozni egy szakmai csoporthoz. Az Academia.edu a kutatók Facebook-ja, érdemes létrehozni rajta egy profilt és bekövetni területünk kutatóit - ha másért nem, akkor azért mert sokan megosztják tanulmányaikat pdf formátumban az oldalon!!!! A LinkedIn is hasznos lehet, ha szakmai kapcsolati hálónkat akarjuk online menedzselni.

A fentiek persze csak tippek, nem biztos receptek! Saját tapasztalatom szerint a legfontosabb az időgazdálkodás és a projektmenedzsment kérdése, különösen ipari környezetben, ahol szoros határidőkkel kell dolgozni. Ha van tipped, kedvenc eszközöd, kommentben oszd meg velünk!