HTML

Precognox

 precognox-logo-cmyk-620.jpg

A blog készítői a Precognox Kft. keretein belül fejlesztenek intelligens, nyelvészeti alapokra épülő keresési, szövegbányászati, big data és gépi tanulás megoldásokat.

Ha a blogon olvasható tartalmak kapcsán, vagy témáink alapján úgy gondolod megoldhatjuk problémáidat, lépj velünk kapcsolatba a keresovilag@precognox.com címen.

Star Wars text mining

visualizing_star_wars_movie_scripts_precognox.jpgA long time ago, in a galaxy far, far away data analysts were talking about the upcoming new Star Wars movie. One of them has never seen any eposide of the two trilogies before, so they decided to make the movie more accessible to this poor fellow. See more...

Facebook oldaldoboz

Blog figyelése (RSS)

 Add hozzá az RSS olvasódhoz

Ha levélben szeretnél értesülni az új cikkekről:

opendata.hu

opendatahu45.jpg

Az opendata.hu egy ingyenes és nyilvános magyar adatkatalógus. Az oldalt önkéntesek és civil szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy megteremtsék az első magyar nyílt adatokat, adatbázisokat gyűjtő weblapot. Az oldalra szabadon feltölthetőek, rendszerezhetőek szerzői jogvédelem alatt nem álló, nyilvános, illetve közérdekű adatok.

Főbb témák

adatbányászat (7) adatok (12) adatújságírás (16) adatvizualizáció (17) AI (14) alternatív (6) alternatív keresőfelület (24) beszédtechnológia (13) big data (50) bing (14) CEU (6) clustering (6) conTEXT (8) dashboard (6) data science (8) deep learning (15) egészség (7) egészség kereső (7) előadás (7) emócióelemzés (35) facebook (8) Facebook (9) gépi tanulás (15) google (57) Google (24) gyűlöletbeszéd (7) hackathon (10) hálózatelemzés (14) internetes keresés (26) internet hungary (6) képfeldolgozás (8) képkereső (8) keresés (59) kereséselmélet (8) keresés jövője (55) keresés problémái (38) keresők összehasonlítása (9) keresőoptimalizálás (6) kereső szándéka (11) kereső tanfolyam (9) kereső teszt (15) kognitív nyelvészet (12) konferencia (46) könyvajánló (24) korpusznyelvészet (14) közösségi keresés (8) közösségi média (6) különleges keresők (7) kutatás (7) LDA (10) lda (10) live (13) magyar kereső (9) marketing (8) meetup (41) mesterséges intelligencia (12) metafora (7) mobil (37) mobil keresés (17) Neticle (9) NLP meetup (17) Nuance (9) nyelv (6) nyelvészet (29) nyelvtechnológia (73) open data (12) open knowledge (7) orosz (6) Pennebaker (6) politikai blogok (22) Precognox (48) Precognox Labs (14) Python (13) R (19) spam (6) statisztika (11) számítógépes nyelvészet (8) szemantikus keresés (19) szemantikus kereső (9) szentimentelemzés (35) szövegbányászat (16) társadalomtudomány (7) tartalomelemzés (54) tartalomjegyzék (6) tematikus kereső (19) topik modellek (6) Twitter (18) twitter (15) vertikális kereső (9) vizualizáció (12) yahoo (26) Címkefelhő

A blog tartalmai CC licenc alá tartoznak

Creative Commons License
Kereső Világ by Precognox Kft. is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Based on a work at http://kereses.blog.hu/.
Permissions beyond the scope of this license may be available at http://precognox.com/.

A Kereső Világ blogon közölt tartalmak a Precognox Kft. tulajdonát képezik. A tartalom újraközléséhez, amennyiben nem kereskedelmi céllal történik, külön engedély nem szükséges, ha linkeled az eredeti tartalmat és feltünteted a tulajdonos nevét is (valahogy így: Ez az írás a Precognox Kft. Kereső Világ blogján jelent meg). Minden más esetben fordulj hozzánk, a zoltan.varju(kukac)precognox.com címre írt levéllel.

Creative Commons License

Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd!

 

Tedd zsebre a világot! A digitális adattárolás története

2019.03.08. 12:00 Szerző: Hódi Péter Címkék: adat adattárolás adatbiztonság

Napról-napra egyre több digitális adat keletkezik, elég csak a közösségi média felületeken generált posztokra gondolni. A megosztott dokumentumok (képek, videók, szövegek) hatalmas adattárolási igényt generálnak, ezért a minél fejlettebb megoldások kidolgozása alapvető fontossággal bír az emberiség számára.

Az első számítógépek megjelenése óta komoly kihívást jelent a hatékony adattárolás. Hogyan fejlődött és melyek voltak a meghatározó lépcsőfokai ennek a folyamatnak?

 

Az első lépés

Az lyukkártyákat még a XVIII. században kezdték hasznosítani, akkor még szövőszékek irányítására használták, ezáltal „programozva” azokat minták létrehozására. Ehhez hasonló lyukkártyákat használtak az első egyszerű számítógépeknél adatok rögzítésére és olvasására.

 

A közelmúlt

Az első, un. véletlen hozzáférésű digitális memória a Freddie Williams és Tom Kilburn feltalálók által kifejlesztett Williams- vagy Williams-Kilburn cső volt a már – a yottabyte-os világban - nevetségesnek tűnő 0.0625 kB-os megközelítőleges kapacitásával.

A dobra emlékeztető formájú Drum Memory már a modern merevlemezek megjelenésének előfutára volt. Az 1932-es feltalálása ellenére alkalmazása az 50-es és 60-as években terjedt el. Tárolókapacitása megközelítőleg 10 kB volt.

A szekrény méretű mágnesszalagos adattároló, mint például az Uniservo vagy az első lemezmeghajtó, az IBM 350 megjelenése után azonban igen sokat kellett várni a kompaktabb méretű adathordozókra, így a magnókazettára, illetve a floppy lemezre.

isolated-316393_1280_1.jpg

 

Ezt követően a 80-as, 90-es évek hoztak jelentős előrelépést a merevlemezek és a hordozható adattárolók fejlődésében, elég csak az írható (később újraírható) cd lemezre, a MiniDisc-re vagy a később zsákutcába futott DAT kazettára gondolni. A személyi számítógépek merevlemezeinek hatalmas lépésekkel történő fejlesztése is ekkorra datálható. Természetesen a hard disk-ek hatékonyabbá tételére még a mai napig is folynak kísérletek.

open-hard-drive-1200164_1280.jpg

Az un. szilárdtest meghajtókat (SSD) már az különbözteti meg a merevlemezes meghajtóktól (HDD), hogy ezek már nem tartalmaznak forgó alkatrészeket (disk) és mozgó író-olvasó fejeket. Az SSD-k sikerüket nemcsak tárolókapacitásuknak, hanem gyorsaságuknak is köszönhetik.

 micro-sd-card-72141_1280.jpg

Jelen és jövő

Meg kell említenünk még a mai napig használt pendrive-okat, illetve SD-kártyákat, melyek kapacitása - fizikai méretük csökkenése ellenére - jelentősen megnőtt. Nagy előnyük kompakt méretük és egyszerű hordozhatóságuk.

Az eddigiekben említett fizikai adathordozók személyes használatát az internet elterjedésével és elérhetőségének fejlődésével (Wi-fi, mobilnet) mára már szinte teljesen kiváltják a felhőszolgáltatások. Természetesen a felhőszolgáltatások biztosításához jelentős adatparkok létesítésére volt / van szükség.

A felhőszolgáltatások elterjedése ellenére továbbra is szükség van fizikai adattárolókra – gondoljunk csak a biztonsági kockázatokra.

A digitális adattárolás története a szemünk előtt íródik, fejlődése az igények növekedését tekintetbe véve megállíthatatlan.

 

A cikk alapjául a Mashable.com oldalon megjelent információk szolgáltak. A poszt megírásához egyúttal az említett adattárolókról szóló Wikipédia cikkek kerültek felhasználásra.

A képek forrása a PIXABAY

A Kereső Világ a Precognox Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre

Mielőtt felrobban a labor és a főnök

2019.03.01. 12:00 Szerző: Hódi Péter Címkék: kutatás adat adatbányászat adatkezelési terv

head-1994520_1280.jpg

A kutatások alapja és egyúttal végterméke az adat. Egy kutatási projekt indulása előtt alapvető fontosságú, hogy meghatározzuk a folyamat során az adatokkal történő munkavégzés minden apró lépését. Ezáltal biztosítani tudjuk a kutatási projekt technikai hátterét. Számos kérdést kell feltennünk magunknak. Ezen kérdések és a rájuk adott válaszok alapján tudjuk összeállítani az adatkezelési tervet (Data Management Plan - DMP).

 Tervezz előre, kutass nyugodtan egy jó adatkezelési tervvel!

Hasznos kérdések 

  • Milyen adatok adják a kutatás alapját (honnan gyűjtjük össze, milyen formátumú, milyen terjedelmű, milyen metaadatok kapcsolódnak az adatokhoz)?
  • Hogyan fogom összegyűjteni az adatokat (honnan, milyen módszerrel)?
  • Milyen etikai normákat kell tekintetbe vennem?
  • Hogyan fogom kezelni a kapcsolódó szerzői jogokat?
  • Milyen módon lesznek az adatok tárolva, mekkora tárhelyre lesz szükség és meddig?
  • Szükség lesz-e az eredmények megosztására, publikálására?
  • Ki lesz felelős az adatokért és a velük történő munkavégzésért?
  • Mely programok használata válik szükségessé a kutatás során (legyűjtéshez, szerkesztéshez, átalakításhoz, megjelenítéshez)?
  • Mások is fogják használni a kutatási eredményeimet? Milyen elvárásoknak kell, hogy megfeleljenek az eredmények az adathasználat szemszögéből?

 

Természetesen a fentieken kívül számos egyéb körülmény befolyásolhatja, hogy milyen további kérdések merülnek fel. Minél több kérdést teszünk fel és válaszolunk meg, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a kutatás folyamatát és sikerességét nem fogja negatívan befolyásolni az adatokkal történő munkavégzés.

Az adatkezelési terv nem egy egységes formátumú dokumentum, számos különböző formában kerülhet összeállításra (táblázat, kiskáté, szöveges file, pdf, stb.). Készítsünk olyan tervet, mely nemcsak számunkra, hanem az adott kutatás összes résztvevőjének számára átlátható és hasznos!

 

Egy jól felépített adatkezelési terv (DMP) tartalmazza az alábbiakat is

  • A kutatási projekttel kapcsolatos információk (név, cél, határidők, résztvevők, adatokért felelős személy, adatok jogosultági szintjei)
  • Szerepek a projektben
  • Adatok típusa és mennyisége
  • Specifikációk
  • Szoftverigény
  • Hardverigény
  • Dokumentumok kezelésére vonatkozó irányelvek (pl.: a dokumentumok elnevezési követelményei – projekt_alprojekt_szerző_dátum.doc, mappastruktúra)
  • Adattárolás (rövid- és hosszútávú) megvalósulása
  • az adatkezelési terv kiértékelését tartalmazó fejezet

A kutatási projekt lezárása után célszerű az adatkezelési terv felülvizsgálatának elvégzése, majd a tapasztalatok alapján történő módosítási javaslatok kidolgozása, ezzel is hozzájárulva a jövő kutatási projektjeinek sikerességéhez.

Lássunk egy lehetséges tervet, mely egy fiktív kutatási projekthez készült:

 

Projekt név

Amőbakutatás 2.0

Indulás időpontja

2019.02.22.

Határidő

2020.02.22.

Résztvevők

Nagy Éva, Kis Tamás

Adatfelelős

Nagy Éva

Cél

Az amőbák alvási idejének meghatározása

Helyszín

Amőbafalva / XOX Labor

 

 

Hely

Software

Formátum

Adatforrás

www.amobakutatas.org

TAS Data Collector

JSON, docx, xlsx, csv

Tárolási hely

D→Amobakutatas→Adatok

Win intéző

docx, xlsx, csv

Vizualizáció

D→Amobakutatas→Adatok→Vizualizált adatok

Win Word, Excel

xlsx, Power BI

Eredmény megjelenítés

D→Amobakutatas→Adatok→Publikáció

Win Word, Excel

docx, xlsx, csv, pdf

Fájl-ok elnevezésének formátuma

alvasido01_nagyeva_20190222.xlsx vagy

alvasido01_kistamas_20190225.docx

Win Word, Excel

docx, xlsx, csv

Publikálási hely

www.amobakutatas.org/amobaalvas

Web

WordPress

Megosztási hely

www.linkedin.com/amobakutatas

Web

LinkedIn profil

Elsődleges adattárolási hely

D→Amobakutatas→Adatok

Win intéző

docx, xlsx

Másodlagos adattárolási hely

www.amobacloud.com/amobakutatas

Web

Amobacloud profil

Harmadlagos adattárolási hely / közös

 

www.amobacloud.com/amobakutatas/kutatoknak

Web

Amobacloud profil

 

Adattárolás határideje / elsődleges

2022.02.22.

Adattárolás határideje/ másodlagos

2032.02.22.

Adattárolás határideje/ harmadlagos – közös

2032.02.22.

Tervezett adatmennyiség

9 GB

 

Jogosultság 1

D→Amobakutatas→Adatok

Nagy Éva, Kis Tamás

Jogosultság 2

D→Amobakutatas→Adatok→Vizualizált adatok

Nagy Éva

Jogosultság 3

www.amobacloud.com/amobakutatas/kutatoknak

Amőbakutató Intézet munkatársai / Amobacloud profil

Jogosultság 4

www.amobakutatas.org

Adatlegyűjtés és felhasználás engedélyezve az Amobakutatas.org adattulajdonosa által.

 

Adatkezelési terv információk

Az Amőbakutatás 2.0 projekt célja az amőbák alvási idejének tanulmányozása. Alapja a www.amobakutatas.org oldalon megjelent tudományos anyagok, melynek legyűjtésével és az adatok átalakításával a Precognox Kft.-t bízzuk meg. A már meglévő kutatási anyagok és az új kutatási eredmények docx és xlsx formátumban kerülnek mentésre a labor személyi számítógépén, illetve a www.amobacloud.com/amobakutatas webhelyen. A kutatás eredményeit is ezeken a felületeken tároljuk, a további felhasználás lehetőségét a www.amobacloud.com/amobakutatas/kutatoknak oldalon biztosítjuk.

Ezen adatkezelési terv felülvizsgálatára a projekt lezárulta – 2020.02.22. – után kerül sor. A felülvizsgálat célja a további amőbakutatási projektek adathasználattal kapcsolatos munkafázisainak sikeres koordinálása.

 

 

Bár sokan legyinthetnek most, de mégis: az adatkezelési terv elkészítéséhez szükséges idő a projekt későbbi szakaszaiban bőven megtérül és emellett a kérdésekre adott válaszok által a kutatási folyamat bármely fázisában segítségül hívható. Természetesen a DMP kizárólag akkor lehet sikeres, ha a benne foglaltakat minden résztvevő magára nézve kötelező érvényűnek tart és feladatát mindenki a rögzített elvek és szabályok alapján látja el.

 Kis túlzással – készítsünk egy jó tervet és akkor sem a labor, sem a főnök nem robban majd fel!

 

 A cikk alapjául a https://datasupport.researchdata.nl oldalon megjelent információk szolgáltak.

A kép forrása: Pixabay

A Kereső Világ a Precognox Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre

Így neveld a tezauruszodat - avagy hogyan építsünk kincses szótárt?

2019.02.22. 12:00 Szerző: Hódi Péter Címkék: keresés nyelvészet szemantikus keresés kereséselmélet tezaurusz

A tezauruszok a dinoszauruszokkal ellentétben nem haltak ki, sőt egyfajta kincses szótár szerepét töltik be, így nyújtva hasznos segítséget a szöveganalitikai munka folyamán.

 

Mi is valójában a tezaurusz?

„A tezaurusszal megoldható a dokumentumok osztályozása és indexelése, az azonos tartalmú dokumentumok csoportba sorolhatók, valamint az egyedi információk leírhatók. Továbbá felhasználható keresőprofilok szerkesztésére is, de fontos szerepe van a szakterminológia egységesítésében is.

A tezaurusz az információs szakemberek munkaeszköze, és két kiemelkedően fontos gyakorlati rendeltetése van:

a dokumentumok információtartalmának kifejezése egyértelmű, szabványos formájú és jelentésű fogalmakkal,

az információkeresés szabványosítása, az információs szolgáltatás egyöntetűségének, hatékonyságának biztosítása.” – így írja le a Wikipédia*.

 

A tezauruszok olyan szinonimák és antonimák, illetve nyelvi megfelelősségek és relációk leírásának gyűjteménye, melynek segítségével megoldható a szöveges tartalmak szofisztikált és hatékony indexelhetősége és kereshetősége. Vegyünk három példát:

  • Egy szövegtestben meg kell találni a „bicikli” és annak megfelelő kifejezéseket, azonban ehhez ismerni kell a kifejezésnek megfelelő tartalmakat. Ilyenkor a tezauruszban létrehozásra kerül egy egyenlőségi reláció a bicikli=kerékpár=bringa=canga(=tandem) elgondolás mentén, így pontosítva és kibővítve a találati listát.
  • Adott szövegkörnyezetben járművek keresése. Ilyenkor az egyenlőségi reláció létrehozása már sokkal nagyobb feladatot jelent, mivel nem csak a járműtípusokat (autó, busz, villamos, repülő, metró, stb.) kifejezések, hanem ezek szinonimáinak (gépjármű, tehergépjármű vagy tgk, repcsi, földalatti) keresésére is szükség van. Ilyenkor az egyenlőségi relációk tömegével halmazt hozzunk létre. Célszerű ilyenkor részhalmazok létrehozásával komplexebb halmazokat építeni, így később – szükség esetén - akár részhalmazokra is tudunk keresni.
  • Személyek keresése szövegben. Ilyen esetben számba kell venni, hogy az adott személy neve akár többféleképpen is megjelenhet. A tezaurusz ebben az esetben tartalmazhatja a következőket: többszörös keresztnév, becenév, alias.

 

Magától értetődő, hogy minél átfogóbb (minél több kifejezést és relációt tartalmazó) tezauruszt építünk, annál pontosabb indexelésre (taggelés) és keresésre nyílik lehetőség.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a tezauruszok építésekor érdemes figyelembe venni, hogy maga a keresőfelület szolgáltatásai (szótövezési lehetőség, elgépelés figyelembevétele) nagyban befolyásolják a keresés sikerességét.

Egy megfelelő és jól használható tezaurusz felépítése (felnevelése) mindenképpen alapos és körültekintő munkát kíván. Az így felépített tezaurusz azonban valóban kincset ér és kincses szótárként tekinthetünk rá.

 

 

*forrás: Wikipédia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Tezaurusz) - részlet

A Kereső Világ a Precognox Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre

Big Data: probléma vagy lehetőség?

2019.02.22. 12:00 Szerző: Hódi Péter Címkék: adatbázisok big data adattudomány TAS platform

A nyers adatok mennyisége várhatólag 2017 és 2019 között megduplázódik.

data-growth.png

Forrás: https://www.indexventures.com/index-insight/databases-will-inherit-the-earth

 

Mit jelent mindez és felkészültünk erre?

 

A folyamatosan felhalmozódó adatok korát éljük. Égető problémák várnak megoldásra és egyúttal rengeteg jövőbe mutató kérdés vár megválaszolásra. Az a hozzáállás, hogy a Big Data-ra (hatalmas adatmennyiségre) problémaként és egyúttal lehetőségként is tekintünk, közelebb visz a megoldásokhoz.

 

data_collector_workflow.png

Folyamatábra (adatból profit)

 

Problémák

  • Különböző adatforrások és eltérő adatformátumok
  • Adatgyűjtő, tároló és kezelő rendszerek sokszínűsége
  • Adattudós, adatelemző szakemberek hiánya
  • Adatbiztonság kihívásai
  • Anyagi befektetés szükségessége

 

Lehetőségek

  • Több és jobb minőségű üzleti információ összegyűjtése és a kinyert, strukturált adatok hozzásegítenek a hatékonyabb szervezeti működéshez
  • A kezelőrendszerek az adatok analizálásával hozzásegítenek az okosabb üzleti döntések meghozatalához
  • Az adatok vizualizációja által profibb megjelenést kölcsönöz a vállalkozásnak
  • Az adatok biztosításával egyfajta üzleti biztonságot is nyerünk
  • Az anyagi befektetés helyes célzásával profitot termelünk

 

Mire is van tehát konkrétan szükségünk?

 

Első lépésben definiálni kell, hogy milyen meglévő és megszerzendő adataink vannak. Az adatok összegyűjtése (adatbázis építés) után következhet a munka az adatokkal: tisztítás, gazdagítás, validálás és szükség esetén authentikálás. Természetesen az adatokkal történő munkát komoly előkészítési döntéseknek kell megelőzniük (Milyen formátumú adatra van szükség? Hogyan tároljuk az adatokat?) és ehhez komoly szakemberre van szükség - adatelemzőre vagy adattudósra. Sajnos ezen szakmákat kimondottan erős emberhiány jellemzi, ezért érdemes mihamarabb nekilátni a megfelelő szakember kereséséhez.  A strukturált adatokkal történő további munka – tárolás, biztosítás, vizualizálás - már a folyamat végső fázisát vetíti előre, ami nem lehet más, mint a felépített rendszer által biztosított előnyök kiaknázása: üzleti előny (profit és egyéb versenyelőny) szerzése.


Egy jól működő adatrendszer kialakítása – legyen szó akár gyűjtésről, keresésről, rendszerezésről – komoly szakértelmet kíván. A fenti problémákra a Precognox által, a piaci és egyedi igények figyelembevételével kifejlesztett TAS platform kiváló megoldást kínál.

 

A fenti blogbejegyzés alapjául szolgáló cikk az elearningindusty oldalán olvasható.

 

A Kereső Világ a Precognox Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre

Google Search Console – A sokoldalú analitikai eszköz

2019.02.15. 14:00 Szerző: Hódi Péter Címkék: search Google adatelemzés search console

Számtalan analitikai eszköz létezik, ami weboldalakról szolgáltat adatokat. Vannak ingyenes és fizetős szoftverek, amik különböző pontossággal feltérképezik az adott weboldalt és a látogatottságról, a különböző csatornákból érkező forgalomról, a backlinkek számáról és még sok apró részletről kaphatunk adatokat.

Egyik se tökéletes, de a hiba lehetőségeket beleszámolva, használható és értékes adatokat tudhatunk meg. Ezek közül a Google saját fejlesztése kiemelkedik, hiszen a saját weboldalam forráskódjába helyezhetem el a követőkódot és így a lehető legrészletesebb adatokat tudhatom meg.

Ez a Google Search Console, de ismerik Google Webmester eszközök néven is. Erről a sokoldalú és rendkívül hasznos analitikai eszközről lesz szó ebben a cikkben.

Cikkünket Ferge Balázs, SEO szakember készítette, aki céges weboldalak, webáruházak látogatottságának növelésével foglalkozik.

Mire tudom használni?

Tudni fogod, hogy a weboldalad hogyan teljesít kulcsszavakra. Mely aloldalak teljesítenek jobban és melyek kevésbé. Mik azok, amikre egyáltalán nem érkezik kattintás a keresőből. Ezeken tudsz akár javítani vagy levonhatsz olyan következtetéseket, amiket felhasználva egyre jobb és jobb tartalmakat hozhatsz létre, amikre több felhasználó fog érkezni.

Tehát, ha a keresőből érkező forgalmat szeretnéd növelni, akkor ehhez a legjobb visszajelzéseket a Search Console mutatja.

 

Technikai hibák kijelzése

Olyan technikai hibákat is megmutat, amiket legfeljebb külső, fizetős analitikai szoftverrel tudnál megnézni, de minek fizetni érte, ha a Google küldi ingyen az információkat? Ráadásul pontosabb adatokat, mint bármelyik külső szoftver. Bizonyos technikai hibák okozhatnak nagyobb visszaesést látogatottság szempontjából.

 

Lefedettség menüpont

A Lefedettség menüpontra érdemes 1-2 hetente ránézni és megvizsgálni, hogy a legutóbbi ellenőrzés óta növekedtek-e a technikai hibák a weboldalon. Megmutatja a 404-es, az 500-as hibákat is.

Mérlegelni, hogy azok a hibák mennyire fontosak, érdemes-e velük foglalkozni. Ez függ a weboldal nagyságától is, hiszen egy több ezer aloldallal rendelkező weboldalnál nem feltétlen okoz gondot 2-3 hiba.

 

lefedettseg-search-console.png

 

Linkek menüpont

Az egyik legfontosabb rangsorolási szempont a linkek minősége, mennyisége. Ebbe beletartoznak a kívülre mutató linkek, a belső linkek és a kívülről érkező linkek. Ezt mutatja meg a Linkek menüpont. Pontosan azt, hogy…

  • honnan érkeznek linkek
  • hány darab link érkezik
  • milyen horgonyszöveggel linkelnek
  • hány belső link van elhelyezve
  • mik a legtöbbet linkelt aloldalaid

 

Ezek nagyon értékes információk. A linképítést jelentősen befolyásolják.

 

Webhelytérkép

A webhelytérkép beküldése is egy hasznos funkció, hiszen felgyorsítjuk a keresőrobotok által történő feltérképezést. Gyorsabban beindexelik az új tartalmakat és módosításokat.

 

Kézi műveletek

A kézi műveletek menüpontnál az a jó, ha nem látsz semmit. Pontosabban azt, hogy „Nincsenek észlelt problémák!”

Ezt is érdemes 1-2 hetente megnézni és ha jelez problémát, akkor azt javítani.

 

Mobilos használhatóság

Ez a menüpont mutatja meg, hogyha probléma van a mobil verzióval. Mivel a mobilos használhatóság is rangsorolási szempont, ezért érdemes figyelni arra, hogy minden rendben legyen vele.

 

Áttekintés

Itt csak gyors áttekintést kapsz a grafikonon keresztül, hogy épp mi a helyzet a weboldallal.

 

Teljesítmény

Ez a legfontosabb menüpont. Visszamenőlegesen 16 hónapig vagy addig, amikortól ki lett telepítve a Search Console, mutatja az adatokat az organikus forgalomra vonatkozóan.

Mik ezek az adatok?

  • Milyen kulcsszavakra ér el helyezést a weboldal és mik azok a helyezések?
  • Hány kattintás érkezett összesen és külön-külön kulcsszavanként?
  • Az egyes aloldalakra hány kattintás érkezik és átlagosan milyen pozíciót érnek el?
  • Összehasonlíthatsz időszakokat attól függően, hogy mennyi ideje van aktiválva a Search Console.

 

Beállítások

Ennél a menüpontnál tudod kezelni a fiókhoz tartozó felhasználói jogosultságokat. Tudsz adni és vissza is venni, hogyha te vagy a tulajdonos.

 

Hogyan tudom használni?

Folyamatos ellenőrzésre van szükség, hogy megtudd, ha valami probléma jelentkezik. Illetve ahhoz, hogy az adatokból profitálj, azokat ki kell elemezni és tartalmat fejleszteni.

Nem kell minden jelzést és üzenetet pontosan érteni, de tudni kell, hogy mikor érdemes beavatkozni és megbízni egy szakembert a hibák javításával. Az adatok elemzéséhez is szakember szükséges, hogy tudja mit kell velük tenni. De tapasztalat útján ez is elsajátítható.    

 

Haladó használat

Haladó használathoz egy nagyon jól működő kulcsszó kutatási módszert mutatok meg.

Ezt akkor tudod használni, amikor már minimum néhány tucat vagy pár száz kulcsszóra szerepel valamilyen pozícióban a weboldal.

Search Console módszer lépései:

  1. Teljesítmény menüponton belül állítsd be az Összes kattintás, az Összes megjelenítés és az Átlagos pozíció adatokat.
  2. Rendezd a kulcsszavak listáját a pozíció szerint.
  3. Keresd meg azokat a kulcsszavakat, amik a 9-11. helyen szerepelnek.
  4. Nézd végig ezeket a kulcsszavakat és keress olyanokat, ahol kiemelkedően magas a többihez képest a megjelenítések száma, de a kattintások száma alacsony.
  5. Döntsd el, hogy ezekre a kulcsszavakra külön tartalmat kell készíteni vagy belefoglalni a meglévőbe.

Ennek a módszernek az a lényege, hogy megkeresed azokat a kulcsszavakat, amikre már viszonylag jól szerepel a weboldal, de még nem elég jól. Nem kell hozzá sok, hogy bekerüljön az első 10 találat közé és jelentősen megnőjön a kattintások száma.

Ha látsz egy kulcsszót, akkor nézd meg azt is, hogy konkrétan melyik aloldal szerepel azzal a helyezéssel. Ha átkattintassz az „Oldalak” menüpontra, akkor ezt is megmutatja.

 

Mutatok erre egy gyakorlati példát.

search-console-modszer.png

 

A képen egy olyan kulcsszót kereteztem be, amit jóval többször jelenített meg a Google a keresések alkalmával, mint a többit. A „vintage lakás” kulcsszót 73-szor, míg a többit körülötte 1-2-3 vagy 23 alkalommal. Tehát ez a kulcsszó kiemelkedik a többi közül, a Google értékesebbnek ítéli meg az egyik aloldalt erre a kulcsszóra, de még nem eléggé ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű kattintás érkezzen rá. Ezért érdemes tartalmat adni rá.

 

search-console-modszer-aloldal.png

 

Miután átváltottam az „Oldalak” menüpontra, azt is meg tudtam, hogy melyik konkrétan melyik aloldal szerepel erre a kulcsszóra a keresőben. Más aloldalt is megadhat, de általában egy olyan lesz, ami a megjelenítések nagy részét elviszi.

Tehát, amit ezután tehetsz:

  • Új blog bejegyzést vagy szolgáltatás aloldalt készíteni az adott kulcsszóra.
  • Az adott aloldalba bele fogalmazod azt a kulcsszót külön alcímet adva neki a szövegben.
  • Minőségi linket építesz erre a kulcsszóra.

Minden helyzet más, mindig az adott helyzetben kell mérlegelni, hogy melyiket válasszuk.

 

Összegzés

A Google Search Console rendkívül hasznos eszköz, amivel rengeteg ingyenes adatot megtudhatunk a weboldalunkról. Az adatok hozzávetőlegesek, de viszonyításnak mindenképp fel kell őket használni. Így fogod tudni, hogy jó irányba tart a weboldalad látogatottságának növekedése vagy nem.

 

 

 

A Kereső Világ a Precognox Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre