HTML

Precognox

precognox_logo_190.jpg

A blog készítői a Precognox Kft. keretein belül fejlesztenek intelligens, nyelvészeti alapokra épülő keresési, szövegbányászati és big data megoldásokat.

Ha a blogon olvasható tartalmak kapcsán, vagy témáink alapján úgy gondolod megoldhatjuk problémáidat, lépj velünk kapcsolatba a keresovilag@precognox.com címen.

Meetup ajánló

Blog figyelése (RSS)

 Add hozzá az RSS olvasódhoz

Ha levélben szeretnél értesülni az új cikkekről:

opendata.hu

opendatahu45.jpg

Az opendata.hu egy ingyenes és nyilvános magyar adatkatalógus. Az oldalt önkéntesek és civil szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy megteremtsék az első magyar nyílt adatokat, adatbázisokat gyűjtő weblapot. Az oldalra szabadon feltölthetőek, rendszerezhetőek szerzői jogvédelem alatt nem álló, nyilvános, illetve közérdekű adatok.

Az opendata.hu oldalt a Magyar OpenData Alapítvány/Egyesület hivatalos megalakulásáig - lelkes önkéntesek segítségével a
K-Monitor Közhasznú Egyesület (K-Monitor) működteti, az üzemeltetést a Precognox végzi.

A blog tartalmai CC licenc alá tartoznak

Creative Commons License
Kereső Világ by Precognox Kft. is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Based on a work at http://kereses.blog.hu/.
Permissions beyond the scope of this license may be available at http://precognox.com/.

A Kereső Világ blogon közölt tartalmak a Precognox Kft. tulajdonát képezik. A tartalom újraközléséhez, amennyiben nem kereskedelmi céllal történik, külön engedély nem szükséges, ha linkeled az eredeti tartalmat és feltünteted a tulajdonos nevét is (valahogy így: Ez az írás a Precognox Kft. Kereső Világ blogján jelent meg). Minden más esetben fordulj hozzánk, a zoltan.varju(kukac)precognox.com címre írt levéllel.

Creative Commons License

Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd!

 

Miért haragszanak annyira a twitterezők a főpolgármester-jelöltekre?

2014.10.12. 10:43 Szerző: kittibalogh Címkék: pollyanna R szentimentelemzés emócióelemzés Precognox Labs főpolgármester választás

A vasárnapi önkormányzati választás előtt kíváncsiak voltunk, hogy a magyar twitterezők milyen gyakorisággal és milyen szövegkörnyezetben tesznek említést a főpolgármester-jelöltekről. Leginkább az a kérdés izgatott minket, hogy a jelölteket említő tweetek száma, polaritása és emóciója kapcsolatban áll-e a várható eredményekkel. Ehhez újra kipróbálhattuk a szentiment- és emóciószótárainkat, ahogy azt nemrég a politikai blogok vizsgálata közben is tettük, és valami egészen mást találtunk.

Persze a magyar Twitter közösség nem tekinthető reprezentatívnak a magyar társadalom jellemzőire nézve, azonban egyre több példa adódik a hagyományos és online médiában megjelenő tartalmak társadalmi és gazdasági elemzési céllal történő sikeres felhasználására. Ennek egyik oka, hogy egy esemény médiabeli megjelenése egyszerre reflektál és hat a közönséghangulatra és az emberek véleményére. Ebben az oda-visszaható folyamatban az események és a vélemények várhatóan az érdeklődéssel arányosan kapnak visszhangot. Egy korábbi posztban már bemutattuk, hogy DiGrazia, McKelevy, Bollen és Rojas hogyan használták a 2010-es egyesült államokbeli választás során a tweetek gyakoriságát a választói viselkedés jelzőszámaként, melyet More Tweets, More Votes: Social Media as a Quantitative Indicator of Political Behavior c. tanulmányukban fejtenek ki. Azt állítják, hogy a választási eredményekkel való kapcsolat a polaritás mérése nélkül is erős. Ennek okát a pollyanna hipotézisben látják, mely szerint az emberek nagyobb gyakorisággal használnak pozitív szavakat és kifejezéseket, mint negatívakat és emiatt azokról a jelöltekről beszélnek szívesebben, akiket támogatnak.

Az általunk talált adatok azonban eltérő képet mutatnak. Eredményeink különböznek attól, amit a politikai blogok vizsgálatánál találtunk, amely szerint a politikai blogokon meglepő módon az öröm a leggyakoribb érzelem. Ezzel összefüggésben a pollyanna hipotézis sem látszik beigazolódni. Az elemzésre használt tweeteket a választás előtti estén, 2014. október 11. 20 és 22 óra között gyűjtöttük be, és összesen 462 olyan bejegyzést találtunk, mely tartalmazta valamelyik főpolgármester-jelölt nevét az öt közül. Természetesen az elemszám felől is lehetnek kétségeink, hiszen a komolyabb kutatásokban több(száz)millió bejegyzéssel dolgoznak, de a hazai twitterező közönség ennyi tweetet termelt ki a témával kapcsolatban.

 

tarlós cloud.png

Tarlós Istvánt említő tweetek emóció szerinti szófelhője

 

A legtöbb bejegyzés Tarlós Istvánról szólt (210 db), de nem volt sokkal elmaradva a Bokros Lajost említő tweetek száma se (201). Staudt Gábor nevét 10, Csárdi Antalét 22, Bodnár Zoltán Györgyét pedig 19 alkalommal említették. Emóció és szentiment szerinti bontásban pedig a következőképp alakulnak a számok:

 

Tweetek gyakorisága emóció szerint

Tarlós

Bokros

Staudt

Csárdi

Bodnár

Düh

164

133

7

13

15

332

Szomorúság

6

6

1

1

1

15

Öröm

9

9

1

2

1

22

Félelem

1

0

0

0

0

1

Meglepődás

0

1

0

0

0

1

Undor

0

0

0

0

0

0

Ismeretlen

30

52

1

6

2

91

210

201

10

22

19

462

 

Tweetek gyakorisága szentiment szerint

 

Tarlós

Bokros

Staudt

Csárdi

Bodnár

 

Semleges

149

146

6

16

14

331

Pozitív

26

33

3

3

4

69

Negatív

35

22

1

3

1

62

 

210

201

10

22

19

462

 

Már ezekből a számokból is látszik, hogy Tarlós és Bokros neve uralja az általunk vizsgált posztok túlnyomó részét, és hogy a pozitív és negatív kifejezések használata nem igazán igazodik a pollyanna hipotézishez. Emellett feltűnően gyakori a haragot kifejező szavak és kifejezések használata (a tweetek kb. 72%-a), amely mellett eltörpül a többi érzelem gyakorisága, holott a szomorúság (3,2%) és az öröm (4,7%) is jellemző emóciója a vizsgált bejegyzéseknek. A nem felismert emóciójú posztok az összes poszt 19%-át teszik ki, ami bár nem csekély, de nem tudna belezavarni a harag emóció uralmába. Ha az egyes érzelmeket számítjuk 100%-nak, a fenti két táblázat a következőképpen néz ki:

 

Tweetek relatív gyakorisága emóció szerint

Tarlós

Bokros

Staudt

Csárdi

Bodnár

Düh

49,40%

40,06%

2,11%

3,92%

4,52%

Szomorúság

40,00%

40,00%

6,67%

6,67%

6,67%

Öröm

40,91%

40,91%

4,55%

9,09%

4,55%

Félelem

100,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

Megelepődés

0,00%

100,00%

0,00%

0,00%

0,00%

Undor

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

Ismeretlen

32,97%

57,14%

1,10%

6,59%

2,20%

Minden

45,45%

43,51%

2,16%

4,76%

4,11%

 

Tweetek relatív gyakorisága szentiment szerint

 

Tarlós

Bokros

Staudt

Csárdi

Bodnár

Semleges

45,02%

44,11%

1,81%

4,83%

4,23%

Pozitív

37,68%

47,83%

4,35%

4,35%

5,80%

Negatív

56,45%

35,48%

1,61%

4,84%

1,61%

 

Ezeket a százalékokat már össze tudjuk vetni a közvélemény-kutatók által becsült választási eredményekkel. Az Ipsos, a Nézőpont és a Medián adatai közül a Nézőpont Intézet adatait használom összehasonlításként, ugyanis ez a legfrissebb elérhető felmérés, valamint az intézet által közölt mintavételi adatok szerint ez tűnik a legmegbízhatóbbnak (a minta nemre és korra reprezentatív, a mintavételi hibahatár +/- 4,4%).

 

 

Nézőpont,    2014.10. 6-8., biztos szavazók (n=500)

Minden

Düh

Szomorúság

Öröm

Seml.

Poz.

Neg.

Tarlós István (Fidesz-KDNP)          

52%

45,45%

49,40%

40,00%

40,91%

45,02%

37,68%

56,45%

Bokros Lajos  (MoMa)

25%

43,51%

40,06%

40,00%

40,91%

44,11%

47,83%

35,48%

Staudt Gábor (Jobbik)

6%

2,16%

2,11%

6,67%

4,55%

1,81%

4,35%

1,61%

Csárdi Antal (LMP)

6%

4,76%

3,92%

6,67%

9,09%

4,83%

4,35%

4,84%

Bodnár Zoltán György (MLP)

1%

4,11%

4,52%

6,67%

4,55%

4,23%

5,80%

1,61%

 

Ha a Nézőpont felmérésének becsült értékeitől vett eltérések négyzetösszegét vesszük (mean square error/ átlagos négyzetes hiba), a dühöt kifejező és a negatív tartalmú bejegyzések mutatják a Nézőpont eredményeihez leghasonlóbb képet. Tehát a pollyanna hipotézistől eltérő viselkedés nagyon is lényeges a jelenség esetében, az általunk vizsgált tweetekben ugyanis pont azok a kategóriák számítanak a választói viselkedés legjobb mutatószámainak, amelyek eltérnek a várt nyelvi viselkedéstől. Ez az eredmény azt támasztja alá, hogy igenis érdemes polaritást és szentimentet vizsgálni a politikai magatartás elemzésekor.

Nade mit jelentenek az adatok és miért pont a düh határozza meg ennyire a választói viselkedést? A negatív tweetek pozitívakéval hasonló mértékű használata a nagyobb információtartalom elérése miatt lehet, amiről már szintén írtunk egyszer. Mivel a nyelvhasználatunkban a pozitív töltetű szavak gyakorisága magasabb, ezért azok kevesebb információtartalommal bírnak, míg a negatív töltetű szavak fontosabbnak tűnnek számunkra. A Twitteren jellemzően rövid és tömör kiírásokkal találkozhatunk, így nem lenne meglepő, ha az emberek intuitívan is, de negatív tartalmú mondatokat használnának az informatívabb megnyilatkozás és a nagyobb hatás elérésének érdekében. Egy másik olvasata a jelenségnek az lehet, hogy a budapesti Twitter közösség tagjai, akik aktívan foglalkoznak az főpolgármester választással, túlnyomórészt baloldali ill. liberális kötődésűek, de legalábbis ellenzékiek. Ezt jelzi egyrészt a dühöt kifejező tweetek többiekéhez alacsony százaléka Bokros és Csárdi esetében, valamint a pozitív tweetek nagyobb százaléka Bokros, Staudt és Bodnár esetében. Ezzel összhangban a Tarlóst érintő posztok feltűnően nagy hányada fejez ki dühöt és a negatív polaritású bejegyzések hányada is az ő esetében a legmagasabb, közel másfélszerese a pozitívakénak. Az is alátámasztja ezt a feltételezést, hogy egyedül Tarlóssal kapcsolatban jelent meg a félelem mint emóció, míg a meglepődés csakis a Bokrost említő tweetek között bukkant fel. A megszokottól eltérő negativitás és düh pedig talán a politikai életben való csalódottsággal is összefügg. Az említett közvélemény-kutatások kb. 10%-os bizonytalan baloldali szavazóbázissal számolnak a biztosan szavazók között, akik a felmérések idején nem tudtak választani a jelöltek közül, de biztosan elmennek szavazni. Elképzelhető, hogy a baloldali jelöltek visszalépésének és a megfelelő alternatíva hiányának következtében ilyen negatív és dühös a tweetek hangulata.

bokros emo.png

bokros pol.png

tarlós emo.png

tarlós pol.png

 

Azonban az kiderült, hogy még közel 500 bejegyzés alapján is érdemes lehet megvizsgálni a polaritást és az emóciókat, mivel a választók nyelvi viselkedése egészen jól tükrözi a politikai viselkedésüket, és az eredmények hasonló képet mutatnak a közvélemény-kutatók által mért adatokkal. Azt pedig mindenképpen ki kell emelni, hogy figyeljünk oda a negatív tartalmakra, mivel meglepően jó indikátorai lehetnek a vizsgálni kívánt jelenségeknek.

 

bokros cloud.png

Bokros Lajost említő tweetek emóció szerinti szófelhője

 

A Kereső Világ a precognox_logo_190.jpg Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre

Egy igazi metaforamasina a Yossarian?

2014.10.10. 08:00 Szerző: zoltanvarju Címkék: keresés tesz metafora Yossarian

Hogy miért pont A 22-es csapdájának szereplőjéről Yossarianról kapta a nevét a londoni metaforakereső, az talány, ahogyan az is hogy mire lehet egyáltalán használni. Ellenben elindult, működik és ki is lehet próbálni. Teszteljük hát le a Yossarian-t!

yossarian01.PNG

Elvileg metaforákat, gyakorlatilag inkább asszociációkat kereshetünk a Yossarian segítségével. Sőt, igazából egy kereső kifejezéshez találunk képi asszociációkat. Természetesen nem hiányozhat az oldalról a "social" funkció sem, habár megléte nem igazán tűnik indokoltnak.

yossarian02.PNG

Elvileg a Yossarian-t kreatív csapatok használják, s ezt nem csak saját "Pro" szolgáltatásuk promóciója, hanem a Fast Company cikke is megerősíti. Ebből kiindulva arra gondoltunk tesztünk során megnézzük hogy olyan alaptermék reklámozásához mint pl. a sör milyen képeket asszociál nekünk a metaforakereső.

yossarian03.PNG

A találatokkal nem igazán tudunk mit kezdeni, hacsak nem az "igyunk munkahelyen" vagy "milyen jó lesz az egy nap megfeszített mosolygás után végre inni" asszociációkra gondolunk.

yossarian06.PNG

A találatokat elmenthetjük és ha nagyon rendesek vagyunk, akkor segíthetünk a Yossariannak azzal, hogy eláruljuk miért kedveljük az adott találatot.

 

Hogy ne legyünk igazságtalanok, más szavakkal is végeztünk keresést, pl. a "nice" és a "beautiful" esetében éreztük hogy a találatok tök jók, ellenben pl. a "toothbrush" és egyéb hétköznapi tárgyak beírása csak az időnket rabolta.

yossarian05.PNG

Emésztgettük egy ideig az alkalmazást mielőtt úgy döntöttünk, írunk róla. Nem akarunk igazságtalanok lenni, lehet egyszerűen nem mi vagyunk a Yossarian célközönsége, de egyszerűen nem látjuk hogy mire is használható. Ellenben maga a technológia nagyon izgalmas és reméljük, ahogy a cég fejlődik, úgy előbukkannak majd még értelmes felhasználási területek is.

A Kereső Világ a precognox_logo_190.jpg Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre

Október 15: Design és NLP

2014.10.09. 08:00 Szerző: zoltanvarju Címkék: design meetup NLP meetup opp.io

Októberi meetupunkat október 15-én, szerdán tartjuk a Colabsben (1016 Budapest, Krisztina krt. 99.) 18 órától. Két izgalmas előadást hallhatnak a résztvevők a design és az nlp kapcsolatáról, vagy éppen arról, hogy a józan ész segítségével a nyelvtechnológiai csodák alkalmazása is megspórolható. A részvétel továbbra is ingyenes, de arra kérünk mindenkit hogy regisztráljon az esemény oldalán.

logo9_final.jpg

Borgulya Gergely: http://opp.io 

Az opp.io egy alkalmazás, amely egybe gyúrja az üzenetküldést és a feladatszervezést. Hogyan oldjuk meg, hogy egy kötetlen üzenetből kiderüljön a tömör lényeg: ki mit tegyen? Hogyan adjunk nyelvi kontextusba illő tömör, feldolgozható választ, mint pl “megtettem”? Az előadás ezekre a kérdésekre keresi nyelvi és technológiai szemszögből a választ.


Borgulya Gergely az opp.io társalapítója és fejlesztője. Korábban az MTA SZTAKI kutatója volt, később a Graphisoft fejlesztője majd marketingeseként dolgozott. Okleveles építészmérnöki diplomáját 2006-ban szerezte a BME-n, MBA tanulmányait jelenleg fejezi be a Budapesti Corvinus Egyetemen. 

 

Rung András: Hangrobbanás - a következő nagy dobás az interface-ek világában

A magyar nyelvű gépi felolvasás és szövegértés is eljutott arra szintre, hogy beépíthető legyen alkalmazásokba. Ennek az áttörésnek köszönhetően az adatok akkor is kezelhetőek és áttekinthetőek lesznek, amikor felhasználónknak nem szabadak a kezei vagy nem tudja tekintetét a mobilképernyőn tartani. A hangvezérlés és a gépi felolvasás lehetővé teszi, hogy ilyen helyzetekben is használható legyen alkalmazásunk. 

Rung András előadásában megmutatja, hogy ha alkalmazásunkba hangvezérlést kívánunk beépíteni, akkor milyen kihívásoknak kell megfelelnünk. Hogyan tehetjük meg az első lépéseket, hogy megelőzzük konkurenciánkat és új piacokat érjünk el pl. ha a felhasználó. Ennek kapcsán kitér a legsikeresebb kezdeményezések bemutatására és ezek problémáira is. Az előadásban kitér a legfontosabb tervezési alapelvekre is. 

 

Rung András 2002 óta foglalkozik használhatósággal és felhasználói élmény tervezéssel. A Felhasználóbarát honlapoknak, az első magyar internethasználhatósággal foglalkozó könyvnek a társszerzője. Cikkei a nemzetközileg is jelentős Smashing magazinban is megjelentek. Kis- és nagyvállalatoknak tervez weblapokat és alkalmazásokat, hogy üzleti céljaikat hatékonyan elérhessék, és befektetett pénzüket jól kamatoztassák.

A Kereső Világ a precognox_logo_190.jpg Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre

Pénzért mindent megkaphatunk? Egy kis politikafilozófia és nyelvtechnológia

2014.10.08. 08:00 Szerző: zoltanvarju Címkék: tartalomelemzés digitális bölcsészet R szógyakoriság politikafilozófia Sandel Google Ngram Ngram ngramr

Michael J. Sandel korunk egyik legmeghatározóbb politikafilozófusa What Money Can't Buy című könyvében a piacok határait járja körül. Mielőtt az olvasó megkérdezné, de mi köze ennek a nyelvtechnológiához, gyorsan eláruljuk, érvelésében a Google Ngram Viewer-re is hivatkozik, ezzel megvalósítva minden digitális bölcsész álmát, az új technológia az egyik leghagyományosabb bölcsész szakmát is elérte!

whatmoneycantbuy.jpg

Dióhéjban, Sandel elmélete szerint az utóbbi harminc évben a piaci kapitalizmust felváltotta a piaci társadalom. A közgazdaságtani érvelést az élet minden területére kiterjesztettük lassan és nem igazán beszélünk alapvető értékeinkről. Mielőtt bárki azt hinni, Sandel a "régen minden jobb volt" iskola híve és csak szidja a jelent, gyorsan eláruljuk hogy szerzőnk fő céljának inkább azt tekinti, hogy gondoljuk át mit teszünk, artikuláljuk a pro és kontra érveket, amikor valamit a piac logikájának vetünk alá és vegyük észre, hogy ez sokszor megváltoztatja azt, miképp viszonyulunk az adott dologhoz. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a kötetet, vagy a kötet alapjául szolgáló előadás ingyenesen elérhető változatát (de sajnos az 1998-as, ezért még nincs benne szó Google Ngram-okról).

 

Térjünk vissza a nyelvtechnológiához. Sandel a viselkedési közgazdaságtan (behavioral economics) és a modern ökonómia egyik kedvenc szavának, az "incentive", gyakoriságát megvizsgálva azt találta, hogy az a nyolcvanas években hirtelen megugrott a neoliberális fordulatnak köszönhetően. Nem bírtuk megállni, hogy az R ngramr csomagjának segítségével ne ellenőrizzük le Sandel állítását és ne gondolkozzunk el azon, hogy a technológia segítségével egy kicsit mélyebbre is nézhetünk-e egy-két jellemző szó gyakoriságánál.

incentive.png

Sandel az "incentive" mellett még az "incentivise/incentivize" szavakat is vizsgálta és az Ngram Viewer mellett a LexisNexis-t is bevetette és természetesen az eredmények igazolták elméletét. A kiváló politikafilozófus a trendről megállapítja, hogy azért veszélyes, mert a piac logikája racionálisnak, amorálisnak (de nem immorálisnak) tünteti fel magát, holott minden társadalmi kérdés egyben etikai is, s a közgazdasági gondolkodás elválaszthatatlan a morális problémáktól. Vajon mit mondanak erről az n-grammok?

 

A One Lookup segítségével könnyen megtalálhatjuk mely szavakhoz kapcsolódik leginkább egy adott kifejezés. A szolgáltatás hasonló a régen nagyon népszerű Google Sets-hez. Az "incentive"-re adott találatok közül teljesen önkényesen kiválasztottunk hatot, melyek saját (igen limitált) közgazdasági ismereteink szerint kötődnek a piacokkal kapcsolatos gondolkodáshoz napjainkban, majd megnéztük ezek gyakoriságát a Google Ngram korpuszon.

incentive_related.png

A "moral force" (motiváció, erkölcsi parancs) a One Lookup szótárakon alapuló korpusza alapján a "incentive" környezetében szokott előfordul a definíciókban, annak hiponímiája. De jelentése sokkal közelebb áll a motivációhoz, amihez nem tapad annyira a gazdasági ösztönzés képzete. A "moral force" gyakoriságának csökkenése amúgy párhuzamba állítható az "incentive" frekvenciájának emelkedésével is, illetve a "motivation" említésgyakorisága is egy időben ugrik meg vele valamikor a nagy gazdasági világválság idején. Ekkor még Keynes volt divatban, ám a nyolcvanas években látható hogy nem hiába volt Hayek Thatcher és sok más államfő egyik kedvenc szerzője.

Érdekes látni, hogy az eszmetörténeti érvelésben is teljesen természetesen jelenik ma már meg egy pár éve még nem is létező eszköz. Reméljük pár év és nem lesz külön digitális bölcsészet, csak szimpla bölcsészet ami használja a technológia lehetőségeit.

A Kereső Világ a precognox_logo_190.jpg Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre

Beharangozó

2014.10.07. 08:00 Szerző: Szabó Martina Katalin Címkék: konferencia szentimentelemzés emócióelemzés

Kedves Szentimentális és Emocionális Olvasóink!

Nagy örömünkre szolgál hírül adni, hogy 2014. november 4-én bemutatkozunk a magyar nyelvű szövegek automatikus szentiment- és emócióelemzését célzó projektünk első eredményeivel.

Fáradhatatlanul dolgozunk, és a munka során számos elméleti nyelvészeti és nyelvtechnológiai problémával találtuk már szembe magunkat. Mindezeket a kérdéseket szeretnénk feltárni és megvitatni a Kodolányi János Főiskola, az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke és a Tinta Könyvkiadó által közösen szervezett Nyelv, kultúra, társadalom című tudományos konferencián (2014. november 3-4.) a Kodolányi János Főiskola budapesti épületében (Budapest XIII. Frangepán u. 50-56.), két előadás keretében,12 órai kezdettel. 

Előadásaink absztraktjaival igyekszünk kedvet csinálni a prezentációkhoz:

absztrakt1.jpg

 

absztrakt2.jpg

Minden érdeklődőt szeretettel várunk, és köszönjük, ha észrevételeikkel, javaslataikkal és kérdéseikkel támogatják a munkánkat. Találkozzunk november 4-én a Nyelv, kultúra, társadalom konferencián!

A Kereső Világ a precognox_logo_190.jpg Precognox szakmai blogja A Precognox intelligens, nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati és big data megoldások fejlesztője.

Szólj hozzá! • Kövess Facebookon • Iratkozz fel értesítőre