... csak beszéljenek rólad. Hihetetlennek hangzik, de talán van benne valami. A több csirip, több szavazat elv sokakat megdöbbentett és próbáltak magyarázatot találni arra, hogy amikor működik, akkor miért is működik. Az eddigi legjobb ötlet a pollyanna hipotézis volt, miszerint a pozitív érzelmi töltetű szavak gyakorisága magasabb, ezért a magasabb említésgyakorisággal együtt kell, hogy járjon a pozitív polaritás is. A Neticle a választások előtt vizsgálta a magyar webet és meglepő eredményre jutott: a több csirip elv nagyon jól működik, de nincs mögötte a pollyanna jelenség!
Ahogy a fenti ábrán is látható, az említésgyakoriság sokkal jobban közelíti a tényleges választási eredményeket. Persze a pozitív említések aránya se kutya, de nézzük a következő ábrát!
Ez az ábra a közvéleménykutatók és a Neticle említésgyakoriságon ill. pozitív említéseken alapuló eredményeinek a tényleges választási arányoktól való eltérését mutatja. Látható, hogy a puszta említésgyakoriság közelíti a legjobban a valós számokat, a pozitív említések ellenben rosszul muzsikáltak!
Látható, maga a more tweets, more votes elv a magyar adatok tükrében megerősítést nyert. Az is igaz, hogy a legmagasabb említést elérő polaritása a leginkább pozitívabb, ellenben a szentiment megoszlása eltér az említésekétől (l. a Kormányváltás és a Jobbik adatait!). A legkézenfekvőbb magyarázat az ún. puszta kitettség (mere exposure) effektus lehet, azaz a magasabb említésgyakoriság ismertebbé, s ezáltal pozitívabbá teszi a szereplőket, de csak bizonyos említésszám felett. Persze ez csak spekuláció a részünkről, kommentben nyugodtan lehet tippeket adni a jelenség magyarázatára!
(Köszönjük Szekeres Péternek, a Neticle vezető kutatójának az ábrákat!)