A Hatebase projekt célja, hogy lehetővé tegye a gyűlöletbeszéd monitorozását a webes tartalmak körében. A kanadai Sentinel Project indította a gyűlöletbeszéd különböző formáit több nyelven is gyűjtő oldalt.
De mi köze van a gyűlöletbeszédnek a népirtásokhoz? Sajnos a mindennapok része lenéző, sértő, vagy gyalázkodó megjegyzést hallani vagy éppen olvasni egyes kisebbségekről vagy szubkulturális csoportokról. A különbség a világ szerencsésebb és kevésbé szerencsés részei között a gyakoriságban mutatkozik meg. Ugyanakkor az is igaz, hogy önmagában a gyűlöletbeszéd megjelenése és elterjedése nem vezet genocídiumhoz minden egyes esetben. De ha fordítva nézzük a dolgot, azt láthatjuk, hogy minden népirtást megelőz egy olyan periódus, amikor az áldozatokról való beszédben megnő a pejoratív, degradáló kifejezések száma. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a genocídium nem csak egy nép teljes kiirtását jelenti, maga a kísérlet arra, hogy részlegesen, akár fizikailag, akár kulturálisan eltüntessen valaki egy csoportot, már népirtásnak tekinthető. A Genocide Watch kutatásai szerint nyolc szakaszra osztható ennek folyamata;
- klasszifikáció, azaz megkülönböztetés szóban, bőrszín vagy viselet alapján stb.
- szimbolizmus, azaz a mindennapi nyelvhasználatban élesen is megjelenik a klasszifikáció
- dehumanizáció, azaz az emberiesség megtagadása a csoporttól
- organizáció, azaz a szélsőséges csoportok szervezett formát öltenek
- polarizáció, amikor egy extrém csoport már többé-kevésbé szabadon hangoztathatja nézeteit a veszélyeztetett csoporttal kapcsolatban
- készülődés, ahogy egyre nagyobb teret nyernek a szélsőséges eszmék, úgy egyesek elkezdenek felkészülni a népirtás kivitelezésére is
- végrehajtás, a tényleges népirtás
- tagadás, a népirtás tényének tagadása, jelentőségének lekicsinylése az események után
A gyűlöletbeszéd monitorozása különösen a második lépcsőben fontos, hiszen egyfajta figyelmeztetés lehet, hogy hamarosan megtörténik a dehumanizáció és a polarizáció. A Hatebase jelenlegi formájában az írásos, azon belül is a webes tartalmak monitorozására alkalmas korlátozottan. Jelenleg ugyanis nagyon nehéz eldönteni, hogy tényleg gyűlöletbeszéd-e egy-egy pejoratív szó használata. Pl. a "negro" kifejezés ma már nem elterjedt az amerikai angol nyelvben és használata pejoratívnak tekinthető, kivéve a múlt században alapított fekete mozgalmak és egyesületek esetében (pl. Universal Negro Improvement Association and African Communities League). További problémát jelent, hogy napjainkban a genocídiumok olyan helyeken fordulnak elő, ahol az írásbeliség nem elsődleges kommunikációs forma. Pl. a ruandai népirtás kapcsán is megfigyelhető a fent leírt nyolc szakasz, de az írott sajtó Ruandában szinte elhanyagolható. Ahhoz, hogy igazán jól működjön egy gyűlöletbeszéd monitorozó rendszer, a rádió és televízió adásokat is figyelni kellene, hiszen a világ elmaradottabb részén ezeken a csatornákon jelenik meg a klasszifikáció és a szimbolizmus.
A Hatebase korlátai ellenére is egész jól használható. Nézzük meg, melyek a gyűlöletbeszéd leggyakoribb típusai.
Ugyanakkor a legaktívabb nyelveket szemléltető ábrán látható, hogy kb. beszélőik számával arányosan járulnak hozzá az adatbázishoz.
A regionális megoszlás már kedvezőbb képet mutat.
Mivel az eszközt készítő alapítvány forrásai korlátozottak, a többnyelvű adatbázis létrehozását és bővítését tűzték ki maguk elé és még nem tudtak saját tartalomfigyelő szolgáltatást indítani. Azonban az adatbázis elérhető egy API-n keresztül és szabadon fel is használható. Reméljük nem kell sokat várnunk és hamarosan hanganyagokban is vizsgálódhatunk a Hatebase segítségével.
